Hosztót

Hosztót címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Sümegi

Jogállás

község

Polgármester

Major Lajos^[1]

Irányítószám

8475

Körzethívószám

87

Népesség

Teljes népesség

70 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

9,63 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

7,27 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Hosztót

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,08682°, k. h. 17,24113°

Hosztót

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47,08682°, k. h. 17,24113°

Hosztót község Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

Hosztót Ajkától nyugatra, Vas megye határa közelében, Veszprémtől 60 km-re fekszik a Sümegi kistérségben. A 84-es számú út 4 km-re elkerüli, vasútvonala nincs.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar hosszú melléknév és a tót népnév összetétele. Önmagukat szlovéneknek nevező szlávoktól lakott hosszú falu.

Története[szerkesztés]

Első lakói délszláv tótok voltak, akik Szlovéniából települtek ide a XI. századi katonai jellegű telepítések idején. Földjét 1271-ben vásárlással szerezték meg a Szalók-nemzetség tagjai. Ettől kezdve a középkorban a Szalók nemzetség faluról elnevezett ága, a Hosszútóti család birtoka. Akkoriban a család Dunántúl gazdagabb középbirtokos nemessége közé tartozott és a XV. és XVI. században tevékenyen részt vett Zala és Veszprém megyék nemesi életében. A család a XVII. század évégén halt ki. Ezután sűrűn változtak urai és zálogbirtokosai. 1743-ban Gyulai Gál Gábor és felesége Kazi Julianna birtokába került, ez időtől kezdve az 1800-as évek elejéig a Gyulai Gál család birtokolta. 1890-es években a község nagybirtokosa Cecz József. Hosztótot 1737-ben újratelepítette Kelcz Ádám födesúr. Az új telepesek zömében németek voltak. A falu új temploma 1742-ben épült. Az újratelepítés után visszaállt a majorsági gazdálkodás. 1773. évi adatok szerint német falu, 1799-ben elegyes német falu, majd később már magyarnak falu. A község 1785-ben 216 főből és mindössze 29 házból állt. 1828-ban már 242 lakosa volt. Egyre jobban népesedett a község, 1910-ben 351, 1920-ban 391, 1934-ben 373 lakosa volt. A falut 1962-ben kapcsolták be az autóbusz-forgalomba. 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, közigazgatásilag a csabrendeki Körjegyzőséghez tartozik.

Gazdasága[szerkesztés]

A szántóföldeken gabonát és kapásnövényeket termesztettek. Állattenyésztésnél a szarvasmarha és a juhtenyésztés dominált. A XX. században a szarvasmarhatartásról a sertéstenyésztésre tértek át. Terményeiket, állataikat a jánosházi piacon értékesítették. 1945 előtt a lakosság nagy része a környező uradalmakban dolgozott. 1949-ben a népesség 90%-a mezőgazdaságból élt. A lakosság foglalkozási átrétegeződése a tsz-szervezés időszakában indult meg. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult, taglétszáma 1965-ben 96 fő, összterülete 750 kh. 1974-ben egyesült a csabrendeki TSZ-el.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom a XIII. századból, amit a XVIII-XIX. században átépítettek, bővítettek barokk és eklektikus stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)