Murasiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murasiklós (Vratišinec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Murasiklós
Jogállás falu
Polgármester Zdravko Mlinarić
Irányítószám 40316
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 1524 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 16,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murasiklós (Horvátország)
Murasiklós
Murasiklós
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 29′ 00″, k. h. 16° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 00″, k. h. 16° 27′ 00″
A Murasiklós weboldala

Murasiklós (horvátul Vratišinec) falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 11 km-re északra a magyar–horvát határ közelében fekszik. Községközpont, melyhez a szomszédos Felsőkirályfalva is hozzátartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1458-ban "Poss. Bratrvsincz" alakban említik először. 1478-ban "Bratischinecz", 1636-ban "Wratissnicz", 1752-ben "Vratissinecz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A csáktornyai uradalom része volt.[2] Nevét a szláv Bratiša, illetve Vratiša személynévből magyarázzák, aki a középkorban birtokosa lehetett. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A falunak régen csak egy fakápolnája volt. Az 1760-as egyházi vizitáció már megemlíti, hogy új kápolnát építettek. Mai temploma 1789-ben készült el.

Vályi András szerint " VRATISINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Forintos Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű." [3]

1910-ben 646, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben a község 2213 lakosának 98%-a volt horvát nemzetiségű, Murasiklósnak magának 1524 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1897-ben épült késő gótikus stílusban. Homlokzata előtt állnak Szent Péter és Pál apostolok szobrai, melyek 1779-ben készültek. Berendezésének értékes darabjai a három oltár, a szószék, az orgona, a jászol és egy 1522-ből származó Szentcsalád kép.
  • A plébánia a 19. század első felében épült emeletes épület, bejárata felett erkéllyel.
  • A falu központjában álló Szent Kereszt-kápolna 1754-ben épült.
  • Szent Flórián tiszteletére szentelt utikápolnája 1814-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu leghíresebb szülötte dr. Vinko Žganec (18901976) akadémikus, népzenekutató.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.