Szepetnek
| Szepetnek | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség | Nagykanizsai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Vlasicsné Fischl Tímea[1] | ||
| Jegyző | Bicsák Eszter | ||
| Irányítószám | 8861 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1683 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szepetnek
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szepetnek
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| Szepetnek weboldala | |||
Szepetnek község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szepetnek Nagykanizsával szomszédos település, tőle délnyugatra fekszik hét kilométerre. Határa igen nagy, zömében sík, kisebb részben dombos. A községen folyik át a Berki patak. Eredetileg a Murával gyakorlatilag párhuzamos postaút mentére települt, számos mellékutcájával azonban többutcás falu.
[szerkesztés] Településrészek
- Bánfapuszta
- Gyótapuszta
- Vöröshegy
[szerkesztés] Környező települések
Semjénháza 6 km, Sormás 3 km, Nagykanizsa 7 km.
[szerkesztés] Története
A község nevével először 1184 és 1188 közötti forrásban találkozhatunk Scepethnuc alakban. Később a Sepethnuk (1325), Seputhnek (1419), Zepethnek (1493) formák használatosak. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés. Szent István korában már volt temploma, és jelentős helynek számított egyházi tizedbeszedő helyként is. 1390-ben azonban már a híres Kanizsai család tulajdona, melyért Egerszeget kellett cserébe adnia. Így lett Szepetnek később – fiúörökös híján, 1532-ben – a fiúsított Kanizsai Orsolya birtoka. Szepetnek még a reformáció idején is nagy pártfogójának, Nádasdy Tamás nádorispánnak és feleségének, Kanizsai Orsolyának – a 16. század egyik legműveltebb asszonyának, a reformáció és a magyar nyelv terjesztőjének – a birtokaihoz tartozott.
[szerkesztés] Demográfiai adatok
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Királyi Pál (Szepetnek, 1821. augusztus 12. – Budapest, 1892. május 25.) honvédőrnagy, országgyűlési képviselő, újságíró.
- Varga Ottó (Szepetnek, 1909. november 22. – Budapest, 1969. június 14.) matematikus, egyetemi tanár.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom: A település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt, barokk stílusú, műemlék jellegű katolikus templom. Hársfából faragott szószéke feltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ban készült. Érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg. A szószék közelében található a Batthyány család címere.
- Evangélikus templom
- Batthyány-kúria
- Jóléti-víztározó: A község határában, 23 hektárnyi területen a kikapcsolódás, üdülés lehetőségével.
[szerkesztés] Oktatási Intézmények
A település önkormányzata Általános Művelődési Központot tart fenn, mely magában foglalja az óvodát, az általános iskolát, a könyvtárat és a közművelődési tevékenységet.
[szerkesztés] Helyi egyesületek, alapítványok
- Faluvédő és Faluszépítő Egyesület
- Horgász Egyesület
- Királyi Pál Kulturális Egyesület
- Pantruvoj Egyesület
- Polgárőr Egyesület
- Szepetnek Sport Egyesület
- Szepetneki Iskolásokért Alapítvány
- Tűzoltó Egyesület
[szerkesztés] Díjak
- A település 1994-ben elnyerte a Virágos Magyarországért díjat.
- 2001-ben a Polgárőr egyesület közreműködésével Szepetnek elnyerte a Biztonságos település kitüntető címet.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Szepetneknek 3 testvértelepülése van.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
