Szepetnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepetnek
Szepetnek címere
Szepetnek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Vlasicsné Fischl Tímea[1]
Jegyző Bicsák Eszter
Irányítószám 8861
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 1565 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 55,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepetnek  (Magyarország)
Szepetnek
Szepetnek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 26′ 00″, k. h. 16° 54′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 00″, k. h. 16° 54′ 12″
Szepetnek  (Zala megye)
Szepetnek
Szepetnek
Pozíció Zala megye térképén
Szepetnek weboldala

Szepetnek (horvátul Sepetnik[3]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szepetnek Nagykanizsával szomszédos település, tőle délnyugatra fekszik hét kilométerre. Határa igen nagy, zömében sík, kisebb részben dombos. A községen folyik át a Berki-patak. Eredetileg a Murával gyakorlatilag párhuzamos postaút mentére települt, számos mellékutcájával azonban többutcás falu.

Településrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bánfapuszta
  • Gyótapuszta
  • Vöröshegy

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Semjénháza 6 km, Sormás 3 km, Nagykanizsa 7 km.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község nevével először 1184 és 1188 közötti forrásban találkozhatunk Scepethnuc alakban. Később a Sepethnuk (1325), Seputhnek (1419), Zepethnek (1493) formák használatosak. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés. Szent István korában már volt temploma, és jelentős helynek számított egyházi tizedbeszedő helyként is. 1390-ben azonban már a híres Kanizsai család tulajdona, melyért Egerszeget kellett cserébe adnia. Így lett Szepetnek később – fiúörökös híján, 1532-ben – a fiúsított Kanizsai Orsolya birtoka. Szepetnek még a reformáció idején is nagy pártfogójának, Nádasdy Tamás nádorispánnak és feleségének, Kanizsai Orsolyának – a 16. század egyik legműveltebb asszonyának, a reformáció és a magyar nyelv terjesztőjének – a birtokaihoz tartozott.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szepetnek lakónépességének alakulása 1990 és 2009 között

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Királyi Pál (Szepetnek, 1821. augusztus 12. – Budapest, 1892. május 25.) honvédőrnagy, országgyűlési képviselő, újságíró.
  • Varga Ottó (Szepetnek, 1909. november 22. – Budapest, 1969. június 14.) matematikus, egyetemi tanár.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus templom Szepetneken
A víztározó légifotója
  • Római katolikus templom: A település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt, barokk stílusú, műemlék jellegű katolikus templom. Hársfából faragott szószéke feltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ban készült. Érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg. A szószék közelében található a Batthyány család címere.
  • Evangélikus templom
  • Batthyány-kúria
  • Jóléti-víztározó: A község határában, 23 hektárnyi területen a kikapcsolódás, üdülés lehetőségével.

Oktatási Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település önkormányzata Általános Művelődési Központot tart fenn, mely magában foglalja az óvodát, az általános iskolát, a könyvtárat és a közművelődési tevékenységet.

Helyi egyesületek, alapítványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Faluvédő és Faluszépítő Egyesület
  • Horgász Egyesület
  • Királyi Pál Kulturális Egyesület
  • Pantruvoj Egyesület
  • Polgárőr Egyesület
  • Szepetnek Sport Egyesület
  • Szepetneki Iskolásokért Alapítvány
  • Tűzoltó Egyesület

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település 1994-ben elnyerte a Virágos Magyarországért díjat.
  • 2001-ben a Polgárőr egyesület közreműködésével Szepetnek elnyerte a Biztonságos település kitüntető címet.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szepetneknek 3 testvértelepülése van.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szepetnek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]