Gelse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelse
Gelsei templom szokokuttal.jpg
Katolikus templom
Gelse címere
Gelse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Zalakarosi
Jogállás község
Polgármester Szegedi Ferenc[1]
Irányítószám 8774
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 1110 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 47,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,45 km²
Földrajzi kistáj Zalaapáti-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gelse (Magyarország)
Gelse
Gelse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 09″, k. h. 16° 59′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 09″, k. h. 16° 59′ 21″
Gelse (Zala megye)
Gelse
Gelse
Pozíció Zala megye térképén
Gelse weboldala

Gelse (horvátul Gelša[4]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gelse Nagykanizsától 17 kilométerre északra a Nagykanizsa-Pacsa útvonalon, illetve a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Árpád-kor óta lakott település, első okleveles említése 1280 körüli: Guelse-néven. Más forrás szerint: a falu első írásos említése az 1226-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos.[5]

Később megjelent a Kyus Gelse (1270.), a Gelsa (1320.) és 1786-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre.

A település a XIII. században a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Az Anjou-korban felvették a papi tizedjegyzékbe, valószínűleg nagyobb egyházas hely lehetett. 1329-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. 1334-ben Tamás nevű papját említik a források. 1388-ban Mária királynő - majd Luxemburgi Zsigmond - a Kanizsai családnak adományozta.

A lakosai jobbágyként földműveléssel/ elsősorban rozstermesztéssel/ és állattenyésztéssel foglalkoztak, de szőlőműveléssel is. A török korból sok tárgyi emlék került elő, de ugyanerre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint Gelsének vára is volt, amelynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - Ördögh kapitány lehetett. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy "heten vannak, mint a gelsei ördögök[6]". A török időkben a település elnéptelenedett, a legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában.A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány. Gelse a XVIII. században népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az 1786-ban épített új, Sarlós Boldogasszonyról elnevezett, késő barokk templom, amely Gelse legrégibb műemléki védettségű épülete. A templomkertben van az I. és a II. világháború áldozatainak emelt emlékmű is.

A község a XIX. század végén, a XX. század elején jelentős mértékben fejlődött. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari tevékenység folyt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése,[7] mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. A XX. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Jelentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt.

1925-ben az elemi népiskola négy tanítóval, négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag kereskedése és egy borkereskedője volt. 1935-ben 486 gazdaságot számoltak össze. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör. Helyben székelt a Körorvos és a Körállatorvos. Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postán, vagy Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni.A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg.[8]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom

1774-86 között késő barokk stílusban emelték. A szentély kupolás mennyezetén lévő freskója Mária koronázását ábrázolja. 1806-ban festette Dorfmeister István, a keresztelő kútnál Keresztelő Szent János freskója látható. A templom oltárképe védett. A templom sarkában első világháborús emlékmű, kertjében a második világháborúban elesett hősök tiszteletére szentelt emlékmű látható.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. http://genea.hu/pannonhat/telepuelesek/gelse.html
  6. http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=16
  7. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gels
  8. http://principalis.celodin.hu/gelse.htm
  9. Termálfürdő.net
  10. Principalis.celodin.hu
  11. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]