Balatonföldvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonföldvár
Balatonföldvár címere
Balatonföldvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Siófoki
Kistérség Balatonföldvári
Jogállás város
Polgármester Holovits Huba (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 8623
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 2205 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 135,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonföldvár  (Magyarország)
Balatonföldvár
Balatonföldvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″
Balatonföldvár  (Somogy megye)
Balatonföldvár
Balatonföldvár
Pozíció Somogy megye térképén

Balatonföldvár város Somogy megye Siófoki járásban, a Balatonföldvári kistérség székhelye, jelentős üdülőközpont.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton déli partján, Szántód és Balatonszárszó között található. A délnyugatra fekvő Kőröshegy felé a felszín emelkedik.

Elérhető az M7-es autópályán, illetve a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kikötő
Kikötőben naplemente
Este a mólón
Naplemente előtt
Aranyhíd
Szemben van a tihanyi félsziget
A téli balatonföldvári üres kikötő

Régészeti leletek szerint már a 4. században kelta földvár állt területén, amely a helység névadója. Földvárnak első írásos említése a 11. századból származik, majd 1358-ból.

A 1719. században Földvár-puszta néven jelzik a térképek. Valójában Kőröshegy pusztája ebben az időben.

A fürdőtelepet a 19. század végén a gróf Széchenyi-család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi puszát. Parkot hozott létre, amelyet Spur István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdőtelepet. Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülőhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben.

A két világháború között jelentősen fejlődött.

1948-ban vált ki Kőröshegy anyatelepülésből és lett önálló község. 1985-ben nagyközségi rangra emelkedett.

1992-ben kapott városi jogot.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vaskori földvár maradványa - (innen a település neve)
  • Neves villák: Bajor Gizi, Széchenyi Zsigmond, báró Korányi Frigyes, Kandó Kálmán, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Rákosi Viktor villája
  • A kikötő gyaloghídja (Magyarország egyetlen többtámaszú vasbeton szerkezetű hídja - ipari műemlék)
  • Galambsziget - a kikötő építésekor mesterségesen alakították ki
  • Római katolikus templom (tervezte Irsy László, 1944-ben szentelték) különlegesek színes üvegablakai
  • Kápolna - 1897-ben épült Kármelhegyi Boldog asszony tiszteletére
  • Közelében parkerdő.

A városhoz kötődő személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai és partnervárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földvárak együttműködése 2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
  • Reőthy Ferenc: Balatonföldvár A Balatonföldvári Községi Közös Tanács kiadvány, 1986.
  • Berkesné Hegedűs Márta: Településtörténeti írások, visszaemlékezések Balatonföldvár város Önkormányzata 2007.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)