Taszár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taszár
Taszár címere
Taszár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Pataki Sándor[1]
Irányítószám 7261
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1963 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 115,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Taszár (Magyarország)
Taszár
Taszár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 36″, k. h. 17° 54′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 36″, k. h. 17° 54′ 23″
Taszár (Somogy megye)
Taszár
Taszár
Pozíció Somogy megye térképén
Taszár weboldala

Taszár község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvártól 8-km-re keletre fekszik, a 61-es főút mentén. A főútvonalon könnyen megközelíthető, naponta 21 autóbuszjárat érinti. Vasútállomása Kaposvár – Dombóvár vasútvonalon 3 km-re fekszik a község központjától.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Taszár szó szláv eredetű, eredeti jelentése famunkát, illetve ácsmunkát végezni. Ha minden áron magyarra akarnánk lefordítani, ácsok falva lenne a jelentése. Az első levéltári adatunk Taszárról, Szent István idejéből való, aki előírta, hogy minden tíz falunak kötelezően templomot kell építenie. Ilyen templommal rendelkező falu volt Taszár is, s ebből származik megkülönböztető neve, Egyházas-Taszár.

A török kiűzése után megszűnik Taszár többféle elnevezése – Egyházastaszár, Kistaszár, Nagytaszár, Vámostaszár – megmarad a mindmáig használatos név: Taszár. Ekkor Taszárnak 45 lélekszáma van, földjei elvadultak, medvék, kóbor farkasok uralják a környéket, temploma elpusztult.

1738-ban kezdik meg az – eredetileg XV. században épült – templom ismételt felépítését, melynek befejezése 1748-ban ér véget. 1807-től Taszár és környéke, mint hitbizományi birtok a piarista rend kezelése alatt áll mindaddig, míg a magyar állam a nagybirtok rendszerrel a hitbizományokat is megszüntette és államosította. A magyar falvakra jellemző település szerkezetet és építkezési módot az 1950-es években átépített katonai reptér és lakótelep gyökeresen megváltoztatta. A honvédségi objektumok a település jelentős részét foglalják el. Ez elsősorban a reptér és a laktanya beépítését jelenti. A hagyományos falvakra jellemző házak mellett megépültek a reptéren és laktanyában szolgálatot teljesítő katonák 2-3 emeletes, zömmel lapos tetős tömbházai. A taszári reptér kialakítását egyébként a nagyváros közelsége, vezetőinek korszerű gondolkodása indította el még az 1920-as évek végén. Kaposvár város vezetősége felismerte a gyorsaságban rejlő lehetőségeket, és határozatot hozott, amely értelmében 1928 januárjától a város bérbe vette a piarista gazdaság taszári területét reptér létesítése céljából.[3] A munkálatok másfél év leforgása alatt készültek el. A próbarepüléseket követő kiigazítások után a reptér rendszeres forgalmat 1930. május 1-től fogva látott el. A reptér akkori műszaki állapota megfelelt az európai színvonalnak, s üzemi ideje a jó időjáráshoz alkalmazkodott. Első üzemi időszaka 1930 május elsejétől szeptember 21-ig tartott.[4] Két rendszeres járat működött Budapest – Kaposvár, illetve Kaposvár – Pécs irányában. 1931-ben a Budapest-Kaposvár járat menetideje 75 perc volt, míg a Kaposvár-Pécs járaté 22 perc. A viteldíj Pestre 20 pengő volt, míg Pécsre 8. Első üzemi esztendejében a forgalom 114 személyszállító repülőgépből állt.[5] A repülőgépek az utasokon kívül gyors teherforgalomban részt vettek. A repülés és a reptér népszerűsítése céljából 1930. szeptember 6-án repülőnapot tartottak 12 hazai gyártású sportrepülőgép látványos bemutatójával, amelyre a környékről, s Kaposvárról mintegy 10 000 főnyi nézőközönség volt kíváncsi.[4] 1932-ben a gazdasági válság hatásai miatt csak későn, július 16-án indult meg a forgalom, s 1934-ben is csak nyáron indult el a forgalom ezúttal az időjárási körülmények miatt.[6] A harmincas évek második felében a járatok megszűntek, s a repteret épületeivel, műszaki berendezéseivel együtt átvette a honvédség s innentől fogva repülőtér a katonaság egyik fontos légibázisa lett

A község 1995-ben a nemzetközi és hazai érdeklődés középpontjába került. A délszláv válság miatt Taszár az IFOR majd később az SFOR csapatok logisztikai bázisa lett. 2003-ban pedig a taszári bázison történt az iraki önkéntesek kiképzése.

Taszár útjai és járdái szilárd burkolatúak. Az általános iskolában 300 fő gyermek tanul, modern nyelvi labor, számítástechnika terem segíti a diákok és tanárok munkáját. A község modern felszereltségű orvosi és fogorvosi rendelővel rendelkezik.

A községben zártláncú, 18 csatornás kábeltévé rendszer van kiépítve, a lakások 98%-ban információs tévécsatorna fogható. 2002-től informatikai csomópontként működik a Teleház információs iroda a településen, melynek szolgáltatásai kiterjednek a község területén működő, mezőgazdasági, ipari vállalkozókra. Egyben lehetőséget biztosítanak a felnövekvő ifjúság és az idősebb korosztály részére, hogy az internetre csatlakozhassanak ismeretszerzés céljából.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Taszár Repülőtér.jpg
  • Repülő múzeum
  • Turul madár emlékmű: „Minden magyar repülő emlékére, ki e helyről védte a hazát”
  • XVIII. századi templom
  • Gagarin-szobor

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Dömjén József: Somogy megye Trianon után. Bp., 1930.
  4. ^ a b Somogyi Újság, 1930. szeptember 10.
  5. Új-Somogy, 1932. július 15.
  6. Új Somogy, 1934. július 18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]