Sérsekszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sérsekszőlős
Sérsekszőlős címere
Sérsekszőlős címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Kistérség Tabi
Jogállás község
Polgármester Teleki Ákos Zoltán[1]
Irányítószám 8660
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 152 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 22,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sérsekszőlős (Magyarország)
Sérsekszőlős
Sérsekszőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 50″, k. h. 18° 00′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 50″, k. h. 18° 00′ 57″
Sérsekszőlős (Somogy megye)
Sérsekszőlős
Sérsekszőlős
Pozíció Somogy megye térképén

Sérsekszőlős község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tabtól kb. 4 km-re északra lévő kisközség.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai település területén már a késő avarkorban is éltek emberek: erre bizonyítékul az itt megtalált temető szolgál, ahol egy gyermeksír feltárásakor gyöngyök és ékszerek is előkerültek, valamint egy I. Berengár itáliai király idejéből származó pénzérme is.

A mai falu két részből keletkezett: az egyik korábban Zala községhez tartozott és Szőllőspusztának hívták. Már 1082 táján a Szent László által a veszprémi káptalan részére kiállított megerősítő levélben szerepelt. Nevét onnan kapta, hogy jelentős szőlőterületekkel rendelkezett, több forrás is említi az itt dolgozó királnyéi szőlőműveseket. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt, ekkor a szőllőspusztai bor eljutott még Budára és Szegedre is. 1411-ben Csapi András, 1438-tól a Batthyány család, később a fajszi Ányosok birtokába került, majd 1583-tól a Zichy családé lett. Zichy Ádám magyarokat és néhány német családot is telepített be a pusztára, ennek eredményeként 1856 körül már 70 magyar és 8 német lakója volt. Római katolikus temploma 1974-ben épült, freskóit dr. Takács Lajos tabi esperesplébános készítette.

A másik rész, amiből a mai Sérsekszőlős létrejött, Sérsekhegy, eredeti nevén Sársok volt. 1402-ben a Marczali család birtokává vált. Sérsekhegy és Szőllőspuszta 1921-ben egyesült Szőlőssérsek néven, de öt év múlva, hogy könnyebb legyen kimondani, megkapta a mai Sérsekszőlős nevet. Ekkortól kezdve, mivel földet és házhelyeket kezdtek parcellázni megváltással, megindult a lakosság jelentős növekedése.

Az első világháború miatt 35 helyi lakost hívtak be. A 30-as években már 400-hoz közelített a lakók száma. 1932-ben alakult meg a felekezeti népiskola, 1939-ben pedig az ezután 9 évig fennálló tejszövetkezet. Annyi szarvasmarhát tartottak ekkor a faluban, hogy tejfelesleg is keletkezett: ezt a tabi üzembe szállították. 1947-ben 45 német családot telepítettek ki Németországba, helyükre a Felvidékről kitelepített magyarokat költöztettek.

Sérsekszőlős első termelőszövetkezete az 1950-től 1956-ig fennálló Új Gazda volt, ami 1958-ban Augusztus 20. néven alakult újjá, majd 13 évig működött önállóan, amikor is egyesült a zalai Előrével, később pedig a tabival is. 1977-ben megszűnt az általános iskola, azóta Tabra járnak a sérsekszőlősi gyerekek.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A település bemutatkozása a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]