Somogysámson

Somogysámson címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Somogy

Kistérség 2012-ig

Marcali

Jogállás

község

Polgármester

Farkas János (időközi választás eredményeként - 2011. december) ^[1]

Irányítószám

8733

Körzethívószám

85

Népesség

Teljes népesség

761 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

34,96 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

21,77 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Somogysámson

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,58862°, k. h. 17,29724°

Somogysámson

Pozíció Somogy megye térképén

é. sz. 46,58862°, k. h. 17,29724°

Somogysámson weboldala

Somogysámson község Somogy megyében, a Marcali kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Somogysámson, Somogy megye északnyugati sarkában, a Marcali-hát nyugati oldalán, Balatonszentgyörgytől (10 km) délre, Marcalitól (11 km) nyugatra, Somogyzsitfától északra, Sávolytól keletre, Holládtól délre található. A település könnyen elérhető az M7-es autópálya 175-ös holládi lejárójától pár percre (5,6 km). Természetesen a községbe több irányból is érkezhet a gépjárművel közlekedő. A falu tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető. A vonattal érkezőnek Balatonszentgyörgyön kell az ott várakozó a buszjáratra átszállni.

Története [szerkesztés]

Eredetileg középkori település, első ízben a Bertalan veszprémi püspök és a szentmártoni apát között 1533 szeptember 11-én kötött egyezséglevélben fordul elő, amikor már kápolnája is volt. Az 1536. évi adólajstrom szerint a kői prépostság volt a földesura. 1550-ben elpusztult helységként van felvéve. Az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint csak 3 és 1580-ban is csak 5 házból állott. 1715-ben 9 háztartást írtak benne össze. Az 1726-1776. években az óbudai prépostság birtokaként a nagyszombati kollégium fenntartására fordították. 1782-től a pesti papnevelő intézet birtoka volt.

A közigazgatásban is fontos szerepet töltött be, 1950-ig körjegyzőség működött itt. 1950-től a rendszerváltásig Községi Közös Tanács székhelye, társközségei Somogyzsitfa és Csákány községek voltak. 1994-től önálló település, 2011. január 1-jétől körjegyzőségben áll Somogyzsitfa és Csákány községekkel, mely körjegyzőség központja Somogyzsitfa.

A kedvező természeti adottságok - jó termőföld, lankás domboldalak, mély fekvésű legelők - jó lehetőséget nyújtanak mind a növénytermesztéshez, mind az állattenyésztéshez. A község lakói mindig földművelésből és állattenyésztésből éltek. A kedvező földrajzi fekvés, a Balaton, Zalakaros, Hévíz közelsége, a községhez tartozó szőlőhegy idillje, a szép falusi környezet mind hozzájárul ahhoz, hogy az idelátogatók jól érezzék magukat és kellemes emlékekkel legyenek gazdagabbak. A település hosszan húzódik a Fő utca két oldalán. Ebben az utcában találhatók a nevezetesebb épületek, közintézmények.

A római katolikus templomot, amelynek alapja a török hódoltság előtti idők emlékét őrzi, 1741-ben felújították, 1773-ban szentelték fel. Az 1781-ben eldőlt tornyot csak évtizedekkel később tudták újjáépíteni. 1844-ben készült el a főoltárkép. 1987-ben a templomot szigetelték, majd 1996-ban a szobrait restaurálták. A templom kertjében található a két világháború 88 hősi halottjának emlékműve

A jelenlegi plébánia területén két nevezetes parókia működött. BEKE, vagy BÜKI község egykori plébánosa országosan ismert pap volt, aki 1414-ben elkísérte Zsigmond királyt a Konstanczi zsinatra. A település 1536-ban még megvolt, de kevéssel utána elpusztult. 1760-ban még álltak a templom falai. Ennek a régi településnek az északkeleti részén működött a jeruzsálemi Szent Sír Kanonokrend prépostsága. KISMARÓT Somogysámsonnal egybeépült, középkori plébániája 1542-ben még működött.

A templom és a plébánia épületegyüttesének déli szomszédja az 1964-ben épült általános iskola, mely felújított állapotában méltó helyen áll a község egyik büszkesége, az 1989-1992-ben épült, Nagy Ervin tervezte Makovecz-stílusú faluház mellett. A többi építmény is említésre méltó. Szépek a parasztházak, az út menti emlékkeresztek, a Grátz Antal tervezte orvosi rendelő, az önkormányzat hivatala és a Böki-hegy borospincéi.

A községben több fontos, a környezeti kultúrát javító fejlesztésnek örülhetett a lakosság az elmúlt években. Jelentős összeget fordítottak a víz vastartalmának csökkentésére, a higiénikus szemétszállítás megoldására, a távbeszélő-hálózat korszerűsítésére, bővítésére, de a legnagyobb horderejű változást a vezetékes gáz megjelenés hozta. Hosszas szervezőmunka, a lakosság áldozatvállalása eredményeként 1998. november 25-én örülhettek a sámsoniak a fellobbanó gázlángnak. A 2000-es évtől kezdődően kábel TV szolgáltatás is van a településen. 2003-ban készült el és került átadásra a rendőrség helyi KMB irodája. 2004-ben teljes felújításra került az 1958-ban épült óvodaépület. A több kisebb-nagyobb fejlesztési elképzelés mellett nem mondanak le a sámsoniak a falu alatt húzódó természeti kincs, a termál-, illetve gyógyvíz hasznosításáról, amely 1850 méter mélységben vár arra, hogy felszínre kerülve új lehetőséget nyújtson a község és környéke lakóinak.

1998. október óta címere is van Somogysámsonnak. A Deák-Varga József által tervezett jelkép két fő motívuma, a bástya és a tölgyfa arra utal, hogy valaha két vára is volt a községnek, illetve tölgyerdők vették körül a falut.

Somogysámson címere

Nevezetességei [szerkesztés]

Fotogaléria [szerkesztés]

Polgármesteri Hivatal, Somogysámson

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)