Vése
| Vése | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Marcali | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bertók László (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8721 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 747 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46° 24′ 42,88″, k. h. 17° 17′ 21,59″ | |||
| é. sz. 46° 24′ 42,88″, k. h. 17° 17′ 21,59″ | |||
| Vése weboldala | |||
Vése község Somogy megyében, a Marcali kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Véssey család története
A községről és a Véssey családról az első hiteles adat 1284-ből való. A terület a királyné, pontosabban a királynéi tárnokok birtoka volt. Ekkor adományozta Erzsébet királyné (IV. László király anyja) Tamás váci püspöknek és testvéreinek, akiktől a Vésseyek származtatták magukat. A család a XX. század elejéig birtokolta ezt a földet. A falu neve a XVIII. század közepétől használatos a mai alakban. A Véssey család szintén a XVIII. századtól írja így a nevét. Kastélyuk Szőcsényben volt, Vésén intézőjük lakott. Leszármazottaik közül többen a vései temetőben vannak eltemetve a családi kriptában.
A török hódoltság idején feltehetően Szigetvár eleste után a Vésseyek elhagyták a falut s a Vas megyei Szent Ivánfán (ma Uraiújfalva) telepedtek le. A török uralma alatt, s kiűzésük után Vése elnéptelenedett. Az első lakosok 1720 táján jöhettek. Visszatért a Véssey család is, amely a reformáció idején lutheránussá lett, így családi összeköttetéseiben a vallásazonosságot keresvén a vármegyén kívül házasodott. A családi kapcsolatok hiánya okozta, hogy a vármegye életében a XVIII. század végéig nem szerepeltek.
A Véssey család jelentős tagja Véssey István, akinek Vése benépesítése és újjáépítése köszönhető. Ő tette közzé 1732-ben Szent Ivánfán az ott élő parasztokhoz azt a felhívást, amelyben kedvezményeket ajánlott azoknak, akik Vésére jönnek letelepedni.
Somogy közéletében jelentős szerepet vállalt az 1860-ban meghalt Véssey Lajos, aki Somogy vármegye főjegyzője volt.
Sokat tett Véséért Véssey Mihály is, aki a faluban élt és fontosnak tartotta a község fejlesztését. 1872-ben Véssey Mihály és a niklai Berzsenyi család támogatásával épült újjá az evangélikus templom, amely ma is áll. 1878-ban ugyancsak Véssey Mihály támogatásával és felügyelete alatt épült fel a két tantermes iskola, amely ma kultúrházként működik. A régi iskolaépületből ekkor lett tanítólakás. Az öregek visszaemlékezése szerint a helybeliek szerették és tisztelték Véssey Mihályt. Tiszteletük jeléül róla nevezték el a mai Rákóczi utcát, s emelték az iskolánk parkjában álló emlékművet.
Ő volt az utolsó Véssey, aki a faluban élt, s aki otthonának érezte e helyet, az iskolát is ezért nevezték el róla.
Története [szerkesztés]
A horvátországi Kórógy lakói hét éven keresztül kicsit „vései lakosok” is voltak, amikor a településen kialakított menekülttáborban éltek 1991-től 1998-ig.
Akkor alakult ki egész életre szóló barátság számos vései és kórógyi ember között. Azóta már "hivatalossá is vált ez a kapcsolat, hisz testvér – települési viszonyt kötöttek a két község vezetői.
Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke felavatta a Magyar Állam segítségével felújított Kórógyi református templomot. Az ünnepségen részt vettek a Vései Testvértelepülés küldöttei is.
2002. január 26. A véseiek egy csoportja ünnepelni indult. Kórógyon felszentelték az újjáépített református templomot.
Az újjáépítési program 1998-ban kezdődött. Felmérték, melyik település mennyire károsodott, és eszerint 6 kategóriába sorolták a falvakat. Kórógy a négyes kategóriába tartozott, ami azt jelenti, hogy hogy az összes középület megsemmisült, és a 238 házból 184-et újjá kellett építeni.
Az ehhez szükséges forrásokat a nemzetközi segítségen kívül az adóból fedezték.
Nevezetességei [szerkesztés]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1935. december 6-án Bertók László Kossuth-díjas író, költő.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vése települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

