Bárdudvarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárdudvarnok
A Petörke-völgy látképe.jpg
A Bárdudvarnokhoz tartozó Petörke-völgy látképe
Bárdudvarnok címere
Bárdudvarnok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Kistérség Kadarkúti
Jogállás község
Polgármester Mester Balázs (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7478
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1105 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 24,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bárdudvarnok  (Magyarország)
Bárdudvarnok
Bárdudvarnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 17° 41′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 17° 41′ 16″
Bárdudvarnok  (Somogy megye)
Bárdudvarnok
Bárdudvarnok
Pozíció Somogy megye térképén
Bárdudvarnok weboldala

Bárdudvarnok község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belső-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, mely országosan is egyedülálló.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bárdudvarnok, Bárd Árpád-kori település. A település Bárd, Lipótfa, Bánya és Szerászló egyesüléséből keletkezett 1851-ben. A Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják.

Neve először 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt az emlékiratokban. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük.

Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt.

A 15. században a Mérey, 1447-ben a Szákosfalvi család tart hozzá jogot, majd 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták itt be. 1496-ban is a Perneszieké, ekkor Kwsthosbardya alakban fordult elő. 1526-ban II. Lajos király egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek: Péternek és Balázsnak adta. 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta.

Saját körpecsétet az 1910-es évektől használtak az elöljárók.

Szerászló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerászlót első alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt, msjd 1421-ben a Tamási Vajdafiak nyerték adományul. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint 2, az 1571 évi szerint 9 házból állt. Később önállósult, s községbíró dolgozott itt.

Szentbenedek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentbenedeket (ma Kaposszentbenedek) 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozik Kaposdada is: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-ből vannak oklevelek.

A 19. század közepétől Goszthony Mihály és családja volt a legnagyobb birtokos, bárdibükki uradalmi központtal. Az államosítás után birtokaikból alakult a Bárdibükki Állami Gazdaság, ami az 1993 évi felszámolásig működött. Jelenleg egy osztrák Kft. a tulajdonosa a maradék területnek, amit már nem művel, hanem bérbe ad.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kaposdadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint a Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegy lábánál Szent Benedek tölgyfaszobra, amit a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állított.

Kaposszentbenedeken találjuk a falu egyetlen műemlék épületét, a református templomot, a helyi védettségű katolikus templomot és a Szent Benedek-rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel.

A Szenna felé vezető átkötő út mellett terül el a Petörke-völgy, ahol tavat és üdülőövezetet alakítottak ki.

Kadarkút felé van Bárdibükk, ahol idegenforgalmi látványosság a Goszthony-kastély és impozáns parkja. Vele szemben a Goszthony-kúria, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep, ahol 1991 óta Nemzetközi Üveg Szimpozionokat rendeznek az augusztus 20-i héten. Itt látható Goszthony Mária festő- és kerámikusművész (1893-1989) emlékkiállítása és az üvegszimpozionok kiállítása. 2008 óta az alkotótelep kapuin kilépve, a szimpozion programjait kibővítve kerül megrendezésre a Bárdudvarnoki Kulturális Hét a falu több településrészén. A kúria utcai homlokzatán 2005-ben lett felavatva Goszthony Mária stílusában és az általa alkalmazott majolika technikával készült „Goszthony Kúria” kerámia falkép. Beiczer Judit kerámikusművész alkotása a községben az egyetlen Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett köztéri műalkotás. A felállítás fő célja volt, hogy a kúriát az államra illetve a megyei önkormányzatra hagyó Goszthony Mária kívánsága szerint „a bárdibükki kerámiaművészet hagyományai tovább ápoltassanak” Goszthony Mária hamvai az általa 1923-24-ben építtetett bárdibükki kápolnában nyugszanak, ahol augusztus első vasárnapján tartják a Porcinkulai Búcsút.

A terület vonzerejét növeli az egykori Kaposvár–Barcs-vasútvonal nyomvonalán kialakított jelenlegi kerékpárút mellett a, Csákberekben kialakított íjászpálya és a kaposdadai dombokon elterülő arborétum, különleges fenyőfajtákkal és délszaki növényritkaságokkal.

A bárdi településrészről az egykori vasútvonal mentén, a mai kerékpárúton, illetve a főúttal párhuzamos belső úton Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elérjük Zsippót (ahol egy madárpark tekinthető meg), majd Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülőfalu épült.

Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemző. Erdőségben gazdag a terület. A gyönyörű táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizű patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdudvarnok témájú médiaállományokat.
  1. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]