Lábod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lábod
A falu tájháza
A falu tájháza
Lábod címere
Lábod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállás község
Polgármester Lassu István (független)[1]
Irányítószám 7551
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség1759 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″
Lábod (Somogy vármegye)
Lábod
Lábod
Pozíció Somogy vármegye térképén
Lábod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lábod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lábod község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Lábod Somogy vármegye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as főút szeli ketté. A legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Nagyatád. Kaposvár térségével a 6616-os út, Nagybajommal a 6619-es út köti össze a települést.

A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.

Története[szerkesztés]

Lábod a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, mely az 1231. évi birtokmegosztáskor I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt majd 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, mikor Károly Róbert király eljegyezte fiának János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ilyen nevű helység is volt egymás mellett s ekkor, mint az örökös nélkül maradt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fia: Mikcs birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól.

1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban pedig már említették az oklevelekben Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát is. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak közötti örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit beiktatták a helység birtokába. 1495-ben a Báthoriak kapták II. Ulászló királytól adományként. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtoka volt.

Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utcai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utcai városrész: 5 házból; a Petne-utcai városrész: 5 házból és a Hír-utcai városrész szintén 5 házból. 1565-66-ban 60, – 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul. 1715-1733-tól a Széchenyi család a földesura, a 20. század elején gróf Széchenyi Emil volt a nagyobb birtokosa, akinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette.

A régi város a községtől éjszakkeletre fekvő dombon feküdt.

Lábodhoz tartoztak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták is.

A település 1950-ben egyesült Rinyahosszúfaluval.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Felsőerzsébet-puszta[szerkesztés]

Környékén a középkorban erődített hely állt, erről 1406-ból van először adatunk, ekkor a Pécz nemzetségbeli Berzenczei Lóránt fia, György, nyerte adományul. 1463-ban György fiai, Sandrin és László, egyezkednek fölötte. 1468-ban Forster Györgynek idegenítették el.

Petesmalom-Vidrapark[szerkesztés]

Több mint százéves múltra tekint vissza a petesmalmi tórendszer, amely természetes élőhelyet biztosít a vidék jellegzetes állatvilágának. Miután itt találkozik a tavi és az erdei élettér, ennek köszönhetően rendkívül változatos a fajtagazdagság. A tórendszer mellett kiépített madárlesek különleges élménnyel várják az ideérkezőket. A nádas területen énekes nádi madarak élnek, gyakran látható a fekete rigó, a szürke gém, de a türelmes turista a védett réti sast és a fekete gólyát is megpillanthatja.

A Somogy Természetvédelmi Szervezet és az Alapítvány a Vidrákért összefogtak és közösen lépnek fel a magyarországi vidrák védelme érdekében, ugyanis hazánkban él Európa legnagyobb vidraállománya. A Petesmalomban kialakított Vidraparkban természetes élőhelyén tanulmányozható e védett vízi ragadozó.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lassu István (független)[4]
  • 1994–1998: Lassu István (független)[5]
  • 1998–2002: Lassu István (független)[6]
  • 2002–2006: Lassu István (független)[7]
  • 2006–2010: Lassu István (független)[8]
  • 2010–2014: Lassu István (független)[9]
  • 2014–2019: Lassu István (független)[10]
  • 2019-től: Lassu István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2048
2009
1935
1780
1796
1759
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 20,5% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 13,3%, felekezet nélküli 6,9% (13,3% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1809-ben épült, de 1878-ban kibővítették.
  • lábodi református templom
  • hosszúfalusi református templom
  • Petesmalmi Vidrapark
  • Nagysallér Vadászház[12]
  • Tájház
  • Középkori temetőkápolna
  • Dr. Studinka László Természetismereti Központ,[13] Vadászati és vadászattörténeti kiállítás[14]
  • Az első és második világháború hősi halottainak emlékművét, az úgynevezett kettéhasított láng szobrát 1990-ben készítette Rajki László.[14]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  7. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  8. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  9. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  11. Lábod Helységnévtár
  12. Nagysallér Vadászház. magyarmezogazdasag.hu. [2021. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  13. Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén. magyarmezogazdasag.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  14. a b Lábod nevezetességei. Nagyatád–Rinyamente Turisztikai Egyesület. (Hozzáférés: 2017. március 27.)