Lábod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lábod
Lábod címere
Lábod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Nagyatádi
Kistérség Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Lassu István[1]
Irányítószám 7551
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 2009 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 30,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 66,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lábod (Magyarország)
Lábod
Lábod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 19″, k. h. 17° 27′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 19″, k. h. 17° 27′ 13″
Lábod (Somogy megye)
Lábod
Lábod
Pozíció Somogy megye térképén
Lábod weboldala

Lábod község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábod Somogy megye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as számú főútvonal szeli ketté. A legközelebbi város a 8 km-re fekvő Nagyatád.

A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábod a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, mely az 1231. évi birtokmegosztáskor I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt majd 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, mikor Károly Róbert király eljegyezte fiának János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ilyen nevű helység is volt egymás mellett s ekkor, mint az örökös nélkül maradt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fia: Mikcs birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól.

1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban pedig már említették az oklevelekben Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát is. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak kötötti örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit beiktatták a helység birtokába. 1495-ben a Báthoriak kapták II. Ulászló királytól adományként. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtoka volt.

Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utcai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utcai városrész: 5 házból; a Petne-utcai városrész: 5 házból és a Hír-utcai városrész szintén 5 házból. 1565-66-ban 60, - 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul. 1715-1733-tól a Széchenyi család a földesura, a 20. század elején gróf Széchenyi Emil volt a nagyobb birtokosa, akinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette.

A régi város a községtől éjszakkeletre fekvő dombon feküdt.

Lábodhoz tartoztak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták is.

Felsőerzsébet-puszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környékén a középkorban erődített hely állt, erről 1406-ból van először adatunk, ekkor a Pécz nemzetségbeli Berzenczei Lóránt fia, György, nyerte adományul. 1463-ban György fiai, Sandrin és László, egyezkednek fölötte. 1468-ban Forster Györgynek idegenítették el.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1809-ben épült, de 1878-ban kibővítették.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]