Bertók László
| Bertók László | |
| Élete | |
| Született | 1935. december 6. (77 éves) Vése, |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Bertók István Papp Zsófia |
| Felesége | Vágner Erzsébet (1963–) |
| Gyermekei | Bertók Attila (1966) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | versek, prózák |
| Első műve | Lengő fényhidak (1964) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1982) Déry Tibor-díj (1990) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995) Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997) Kossuth-díj (2004) |
Bertók László (Vése, 1935. december 6. – [1]) József Attila- és Kossuth-díjas magyar író, költő.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Somogy megyei paraszti családban született 1935. december 6-án Bertók István és Papp Zsófia gyermekeként. 1942-től 1947-ig a vései evangélikus elemi iskola tanulója volt. 1947-ben különbözeti vizsgát tett az ötödik osztályról, majd az 1947-48-as tanévben a Csurgói Református Kollégium Általános Iskolájának hatodik osztályos diákja lett. Az első félévben magántanuló volt, a második félévben vonattal járt be Csurgóra, mivel rokonoknál lakott Somogyszobon. Az iskolák államosítását követően az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát szülőfalujában, Vésén végezte el.
1954-ben érettségizett Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Általános Gimnáziumban. 1952 tavaszán öt diáktársával megalakította az Arany János Irodalmi Kört. Első versei 1953-ban jelentek meg nyomtatásban a Dunántúl című pécsi folyóiratban. 1955-ben postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban. Az érettségi utáni évben, 1955-ben néhány verséért „államrend elleni izgatás” vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság, ezért szeptember 6-án törölték a főiskolára felvettek sorából. Miután kiengedték a börtönből, először fogatosként, majd könyvelőként dolgozott.[1] 1956. július 19-én katonai szolgálatra hívták be, december 4-én szerelték le. Ezután szülei gazdaságában dolgozott, illetve alkalmi napszámos munkákból élt Vésén. 1958 szeptemberétől jelentek meg újra versei a Somogyi Néplapban. 1959–1965 között segédkönyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban, majd 1965–1996 között könyvtárosként Pécsett. 1959 szeptemberében vették fel a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatára, magyar-történelem szakra.
1963-ban diplomázott, ősszel néhány hétig helyettesítőként magyart tanított a nagyatádi gimnáziumban. 1964-ben jelent meg Lengő fényhidak című verseskötete Pécsett, a Jelenkor-Magvető Kiadónál. 1965. június 1-jétől a Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárában dolgozott.
1970–1973 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár kiegészítő szakos, levelező tagozatos hallgatója volt. 1971-ben A magunk kenyerén című antológiában huszonnégy verssel szerepelt.
Első verseskönyve, a Fák felvonulása 1972-ben látott napvilágot. 1973-ban jelent meg Így élt Csokonai Vitéz Mihály című életrajzi prózakötete. 1975-től a Jelenkor szerkesztőségének tagja, majd 1999-től főmunkatársa volt. 1977-ben jelent meg Így élt Vörösmarty Mihály című életrajzi prózakötete. Ez év szeptemberétől a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója lett. 1978-ban jelent meg a Magvető Kiadónál az Emlékek választása, majd 1981-ben a Tárgyak ideje című verseskötete.
1986-ban a Magyar Írók Szövetsége Választmányának tagjává választották, itt 1995-ig volt választmányi tag. 1988-ban a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával jutalmazták, 1989-ben pedig a Furkálja a semmit a szó című verséért Robert Graves-díjjal tüntették ki.
1992-ben a Magyar Írószövetség Elnökségi tagjává választották, de a tisztségről egy év múlva lemondott.[1] 1995-ben 60. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjeével tüntette ki. 1996-ban ment nyugdíjba a Pécsi Városi Könyvtárból. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.
2004-ben szülőfaluja, Vése díszpolgárává választották. 2005-ben, 70. születésnapja alkalmából jelent meg Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 című verseskötete, majd a Duna Televízió bemutatta a születésnapjára készített Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. című portréfilmjét.
Magánélete [szerkesztés]
1963-ban feleségül vette Vágner Erzsébet óvónőt. Egy fiuk született, Attila, 1966-ban. 1965-ben költözött a család Nagyatádról Pécsre. 1973-ban járt először külföldön, a jugoszláv tengerparton nyaralt feleségével.
Művei [szerkesztés]
Versek [szerkesztés]
- Lengő fényhidak (1964)
- Fák felvonulása (1972)
- Emlékek választása (1978)
- Tárgyak ideje (1981)
- Ágakból gyökér (1984)
- Hóból a lábnyom (1985)
- Zöld pajzs alatt. Versek és bibliográfia (1985)
- A kettészakadt villamos (1987)
- Kő a tollpihén (1990)
- Ha van a világon tető (1992)
- Három az ötödiken (1995)
- Deszkatavasz (1998)
- Válogatott versek (1999)
- Ceruzarajz - Skizze. Versek magyarul - németül (1999)
- Februári kés (2000)
- Dinnye Döme (2000)
- Valahol, valami (2003)
- Háromkák (2004)
- Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 (2005)
- Hangyák vonulnak (2007)
- Két lepke csapkod (Szalai Kata illusztrációival) (2007)
- A város neve (2009)
Prózák [szerkesztés]
- Így élt Csokonai Vitéz Mihály (1973)
- Így élt Vörösmarty Mihály (1977)
- Priusz (1994)
- Dongó a szobában (1998)
- Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet. (2005)
Bibliográfiák [szerkesztés]
- A Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárának története 1948–1973 (1974)
- Várkonyi Nándor (1984)
- Pákolitz István (1986)
- Bárdosi Németh János (1989)
- Szederkényi Ervin és a Jelenkor (1991)
- Csorba Győző (1993)
Díjak, kitüntetések [szerkesztés]
- Baranya Megyei Tanács Művészeti Díja (1964)
- Radnóti-díj (1973)
- József Attila-díj (1982)
- Janus Pannonius Művészeti Díj (1983)[1]
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1985)
- Év Könyve Díj (1986) (Hóból a lábnyom című kötetéért)
- Somogy Megyei Tanács Művészeti Díja (1988)
- Robert Graves-díj (1989)
- Déry Tibor-díj (1990)
- Szinnyei Júlia-Emlékdíj (1991)
- MSZOSZ-díj (1991)
- Kortárs-díj (1991)
- Weöres Sándor-díj (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
- Pro Civitate Pécs (1995)
- A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997)
- Radnóti-díj (életművéért) (2002)
- Kossuth-díj (2004)
- Vése díszpolgára (2004)[1]
- Pécsi Polgárdíj kitüntetés (2004)
- Pro Alma Máter érem (2004)
- Artisjus-díj (2008)
- Pécs díszpolgára (2008)
- Martyn Ferenc-díj (2009)
Portréfilmek Bertók Lászlóról [szerkesztés]
- Szülőföldem Belső-Somogy (1991) (Szerkesztő, forgatókönyvíró: Major Sándor)
- Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. (2005)
Írások Bertók Lászlóról [szerkesztés]
- Csűrös Miklós: Bertók László (1995)
- Nagy Imre: Bertók László. Beszélgetés és tanulmány. (1995)
- Talán a kérdezés... Írások Bertók Lászlóról. (2005) (Szerkesztette Ágoston Zoltán)
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bertók László profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Bertók László műfordításokban Bábel Web Antológia
- Bertók László versei
Források [szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Bertók László bibliográfia/ összeáll. Köpflerné Szeles Judit, közread. Megyei és Városi Könyvtár ISBN 963-9286-13-3

