Csorba Győző
| Csorba Győző | |
| Élete | |
| Született | 1916. november 21..svg){kind=small} Pécs |
| Elhunyt | 1995. szeptember 13. (78 évesen) Pécs |
| Nemzetiség | magyar |
| Felesége | Velényi Margit (1944–) |
| Gyermekei | Csorba Eszter Csorba Noémi Csorba Zsófia |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | vers |
| Első műve | Mozdulatlanság (vers, 1938) |
| Irodalmi díjai | Baumgarten-jutalom (1947) József Attila-díj (1957, 1972) Kossuth-díj (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991) |
| Hivatalos oldal | |
Csorba Győző (Pécs, 1916. november 21. – Pécs, 1995. szeptember 13.[1]) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
8 osztályos gimnáziumban, a Pius gimnáziumban tanult, majd 1935-ben érettségizett. 1939-ben végzett jogi egyetemet Pécsett.[2] 1939–1941 között diplomás munkanélküli volt. 1941–1943 között közigazgatási tisztviselőként dolgozott. 1943–1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője volt. 1952–1956 között a Baranya Megyei Könyvtár csoportvezetője, majd 1956–1976 között igazgatóhelyettese volt.[2] 1995-ben felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Költészete [szerkesztés]
Költészete a halál jegyében és a halál ellenében született. Életműve hatalmas napló, gyakran minden áttétel nélkül elmondott események sorozata, számadás egy élet és egy életmű értelméről, és számadás barátokról, társakról, valamint a magányról, szerelemről és a természetről. Nyelvtani és verstani újításaiban időnként nemzedéktársára, Weöres Sándorra is hatott. Műfordítói tehetségét már 1940-ben az ófrancia eredetiből tolmácsolt Hélinant: A halál versei című kötetével bizonyította, amikor a magyarban szokatlan versformát és stílust honosított meg. Szerepe van Janus Pannonius jelentőségének elismertetésében. A középkori és modern európai lírát egyaránt fordító költő - többek között - Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója.
Költői és műfordítói munkássága mellett jelentős irodalomszervezői tevékenységet folytatott, mint a Sorsunk, majd a Jelenkor című folyóiratok szerkesztője, utóbbinak haláláig főmunkatársa.
Magánélete [szerkesztés]
1944 novemberében megnősült, felesége Velényi Margit volt. 3 lánygyermeke született: Eszter, Noémi és Zsófia.
Művei [szerkesztés]
- Mozdulatlanság (vers, 1938)
- Híd panasza (vers, 1943)
- Négy kicsi cica (gyermekvers, 1946)
- Szabadulás (vers, 1947)
- Ocsúdó évek (önéletrajzi költemény, 1955)
- A szó ünnepe (vers, 1959)
- Séta és meditáció (vers, 1965)
- Lélek és ősz (vers, 1968)
- A lélek évszakai (válogatott versek, 1970)
- Időjáték (vers, 1972)
- Anabázis (vers, 1974)
- Március (vers, 1975)
- Észrevételek (vers, 1976)
- Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1978)
- Válogatott versek 1945–1975 (válogatott versek, 1979)
- Ritmus, rend, zene (vers, 1981)
- A világ küszöbei (vers, 1981)
- Simeon tűnődése (vers, 1983)
- Görbül az idő (vers, 1985)
- Vissza Ithakába (válogatott versek, 1986)
- A szavak bolyhai (vers, 1988)
- A város oldalában. Csuhai István beszélget Csorba Győzővel (1991)
- Szemközt vele (vers, 1991)
- Egy eltűnt pécsi utcára (válogatott versek, 1991)
- Csikorgó (vers, 1995)
- Kétféle idő. A szerző válogatása életművéből (vers, 1995)
- Válogatott versei (válogatott versei, 1997)
- Hátrahagyott versek (versek, 2000)[3]
Műfordításai [szerkesztés]
- Hélinant: A halál versei (1940)
- Goethe: Faust 2. rész (Helikon klasszikusok) (1959)
- Bertolt Brecht: Válogatott versek (1959)
- J. W. Goethe: Faust. 2. rész. (1961)
- A. P. Mezsirov: Búcsú a hótól (1974)
- E. Eschner: Gergő király. Színmű három felvonásban. (1975)
- Kettőshangzat. Válogatott versfordítások (1976)
- G. Hauptmann: Patkányok. Berlini tragikomédia (1981)
- Janus Pannonius válogatott munkái [1982)
- Janus Pannonius: Pajzán epigrammák (1986]
- Hélinant: A halál versei. 2. átd. kiad. (1989)
- R. M. Rilke legszebb versei (1994)
- F. Petrarca legszebb versei (1995)
- F. W. Nietzsche: A vidám tudomány (1997)
- R. Robert: Arisztotelész rablólétrája. Történelmi groteszk hat részben (1998)
- Drámafordítások. (E. Eschner, G. Hauptmann, R. Regnier színművei egy kötetben) (1998)
Díjai [szerkesztés]
- Szocialista Kultúráért (1954)
- Kiváló Népművelő (1961)
- Felszabadulási Emlékérem (1970)
- "25 éves a magyar könyvtárügy" Emlékérem (1974)
- Janus Pannonius Művészeti Érem (1975)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1976)
- Pécs Város Művészeti Díja (1977)
- A Művészeti Alap Nagydíja (1981)
- Kodály Zoltán-emlékérem (1983)
- Baranyáért Emlékérem (1986)
- Pro Urbe Pécs (1986)
- Áprily-díj (1987)
- Pro Civitate (1991)
- Posztumusz Szinnyei Júlia-díj (1996)
Szakirodalom [szerkesztés]
Tűz Tamás: A halál rokonai (Irodalmi Újság 1968/13.)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 153. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ^ a b Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 154. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
Források [szerkesztés]
- Csorba Győző életrajza, pim.hu
- Csorba Győző életrajza a róla szóló emlékhonlapon
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Tüskés Tibor: Az utolsó évszak. Csorba Győző költészetének kiteljesedése,1981-1995. Pécs : Pro Pannonia Kiadó, 1997.
- Tüskés Tibor: Csorba Győző. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató könyvek) ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999) ISBN 9-638157-91-7
További információk [szerkesztés]
- Csorba Győző profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Művei
- Csorba Győző: Bibliográfia (MEK)
- Csorba Győző: Görbül az idő (MEK)
- Csorba Győző: Mozdulatlanság (MEK)
- Csorba Győző: Összegyűjtött versek (MEK)
- Csorba Győző: Simeon tűnődése (MEK)
- Csorba Győző: Szemközt vele (MEK)
- Csorba Győző: Drámafordítások (MEK)
- Csorba Győző: Kettőshangzat - Válogatott versfordítások (MEK)
