Csengey Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengey Dénes
Csengey Dénes író.jpg
Csengey Dénes (1990)
Élete
Született 1953. január 24.
Szekszárd
Elhunyt 1991. április 8. (38 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) esszé
Irodalmi díjai 1988 A Jövő Irodalmáért, 1988 Örley-díj, 1989 JA-díj (Cleveland)

Csengey Dénes (Szekszárd, 1953. január 24.Budapest, 1991. április 8.) író.


Európába, de mindahányan!

Csengey Dénes

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972-ben hajózási szakközépiskolát végzett Budapesten. Ezután volt autószerelő, gépkocsirakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő.1977-83-ban elvégezte a KLTE magyar-történelem szakát Debrecenben. 1978-tól publikált. 1983-tól szabadfoglalkozású író. A Fiatal Írók József Attila körének titkára lett.

1984-ben családjával Keszthelyre költözött. Egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján rendezett tanácskozásán, majd 1987-ben a lakiteleki találkozó után kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. 1988-91 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990-től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt.

Politikai szerepvállalása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Szabadúszó író lett, a Fiatal Írók József Attila Körének titkáraként is dolgozott. A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985-ös monori tanácskozáson, majd az 1987-es lakiteleki találkozón.

Jövőre elosztjuk Magyarországot. Ebben csendes kérlelhetetlenséggel egyetértünk. Ez a haza a miénk. Szegénységben, szabadságban. Szeretetben? Nem árt, ha az osztozkodásig magunk között marasztaljuk az angyalt. Kisegíthet minket jó tanáccsal egy-egy szenvedélyes pillanatban. Sok lesz a teríték. Igen hosszadalmasak, igen átfűtöttek lesznek az imák. És nagyon kevés lesz, amin végül megosztozunk. Senki követelései nem fognak teljesülni. Látjuk előre, hogy senki nem fog igazán jóllakni. De azért nem fogunk rárohanni Magyarországra. Nem fogjuk szétmarcangolni. Ugye?
– Részlet Csengey Dénes 1989 karácsonyának előestéjén született "Szegényen, szabadon, szeretetben" című írásából

A Lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója és az MDF egyik alapítója, 1990-től tragikus haláláig a párt országgyűlési képviselője volt. 1989. március 15-én az ellenzéki tüntetésen jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót. Sokak számára ekkor körvonalazódott először a rendszerváltás programja .[2]

[…] Sokan azt hitték, vagy azt akarták elhitetni, hogy ide, a Magyar Televízió székházához egy ostromló tömeg készülődik, a fenyegetés és a rombolás szellemétől vezérelve. Mondjuk ki együtt fennhangon, hogy ez nem igaz! Mondjuk ki együtt fennhangon, hogy rosszul ismernek bennünket azok, akik azt hiszik, hogy dúlásban és pusztításban leljük örömünket! Tőlünk ne féltse senki a televíziót! Nagyon fogunk vigyázni rá, mert a miénk! És ugyanígy senki ne féltse tőlünk Magyarországot! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk.[…]
– Csengey Dénes beszéde 1989. március 15-én, a Magyar Televízió lépcsőjén [3]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a házban – a Királyhágó tér és a Németvölgyi út sarkán – töltötte az utolsó napokat, órákat

1991. április 8-án a névnapján, otthonában, az orvosi jelentés szerint természetes úton (szívmegállás), mindössze 38 évesen elhunyt. A minden előjel nélküli, korai és titokzatos halála hamar találgatások, összeesküvés-elméletek tárgya, része lett.

Az íróasztal, amelyre halálod pillanatában ráborultál – éppen a Magyar Rádió visszásságainak, hír-hamisításainak, kézi vezérlésű irányításának adatairól, dokumentumaitól roskadozott. Az aczéli kultúra és politikai irányítás egyik megmaradt fellegvárát akartad megrohamozni, szinte egyszál magad, magyar Don Quijoteként. Rendet, igazságosságot követeltél és mételyezetlen szabadságot a sajtónyilvánosság területén. Mit területén? Trágyadombján. Ami mind a mai napig bűzlik a hamisítások, csúsztatások, félrevezetések és elhallgatások borzalmasan erjedő illatától.
– Turcsány Péter: Dénes velünk vagy![4]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„…ha az antiszemitizmus nagy bűn, mert az, akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bűn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.”
– Csengey Dénes felszólalása a magyar Országgyűlésben, 1990. október 15.[5]
  • 1998-tól évente adják át a Csengey Dénes szellemiségét és szociális érzékenységét őrző és megvalósító kárpát-medencei alkotóknak a Csengey Dénes-díjat.
  • Emlékére Nemzetközi Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyeket rendeznek évente.
  • Csengey Dénes Vándoregyetem, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2003 Szegényen, szabadon, szeretetben válogatás Csengey Dénes írásaiból, Budapest, Heti Válasz kiadó, ISBN 9639461148

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1988 A Jövő Irodalmáért
  • 1988 Örley-díj
  • 1989 JA-díj (Cleveland)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengey Dénes témájú médiaállományokat.