Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jobbik Magyarországért Mozgalom

Jobbik.jpg
Mottó: A jövőt nem lehet megállítani!
Adatok
Elnök Vona Gábor
Alelnök Apáti István
Novák Előd
Sneider Tamás
Szávay István
Volner János
Z. Kárpát Dániel[1]
Frakcióvezető Vona Gábor

Alapítva 2003. október 24.
Székház Budapest, XI. kerület, Villányi út 20/A
Ifjúsági tagozat Jobbik Ifjúsági Tagozat
Pártújság Barikád (2009–)
Hazai Pálya (2011–)
Tagok száma kb. 13 000[3] (2011)

Ideológia nemzeti radikalizmus
anticionizmus
euroszkepticizmus
nacionalizmus[2]
antiglobalizmus
antikommunizmus
Politikai elhelyezkedés Jobboldal
Parlamenti jelenlét 2010-
Nemzetközi szövetségek Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége
EP-frakció független
Hivatalos színei piros-ezüst

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) egy radikális jobboldali párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését" és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. A Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálja. A MIÉP háttérbe szorulását követően a magyar radikális jobboldal legismertebb alakulatává vált.

A 2009-es európai parlamenti választáson közel 15%-kal a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP mögött. 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a 3. legtöbb szavazatot kapott párt lett, így bekerült az Országgyűlésbe. Jelenleg ellenzékben politizál. A 2011 végén a közvélemény-kutatások szerint a második legnépszerűbb párt és a legnépszerűbb ellenzéki párt volt[4][5][6], elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető.[7]

Önmeghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választási reklám Gyöngyösön - 2014

Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése”. Önmeghatározása szerint „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni”. Büszkén felvállalják a nacionalizmust, de elutasítják, hogy soviniszták lennének.[2] A politikában ellenfélnek tekintik az MSZP-t, a szerintük szélsőségesen liberális SZDSZ-t, valamint éles kritikát fogalmaznak meg a szerintük liberális gyökerű, polgári Fidesszel szemben is. Vona Gábor elnökké választása után a Jobbik békés egymás mellett élést hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek, azonban a Jobbik támogatottságának erősödésével a Fidesz támadásai mind gyakoribbá váltak.

A párt 2012-es évadnyitó rendezvényén, Vona Gábor beszédében kijelentette, hogy ’nem kommunisták, nem fasiszták, nem nemzetiszocialisták, de demokraták sem’. ’A Jobbik szellemi centruma nem az osztályhatalom, nem az államhatalom és nem a faji alapokon nyugvó hatalom, de nem is a pénz és a szellemi tőke. Nem tagjai annak a demokrata eszmeiségnek, amellyé az mára züllött.’[8] Vona szembe helyezte pártját a „materialista, ultraliberális” eszmeiséggel és hozzátette, hogy ezzel „a nemzet-, ember- és istenellenes rendszerrel” nem fognak kompromisszumot kötni.[9]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Jobbik megalapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pongrátz Gergely ’56-os veterán, a Jobbik egyik alapítója

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták és főiskolások alapítottak, s célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt. Az „elbukott” 2002-es országgyűlési választás után több neves közéleti személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Tóth Gy. László, Lovas István, Usztics Mátyás) kérésére a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.[10]

Szövetségesek keresése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új párt ismertségét eleinte figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első ilyen lépésük a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára kívánta felhívni a figyelmet[11], s amely akciót azóta is minden évben megrendeznek, egyre több település részvételével. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita [12] mellett egyházi személytől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért. A párt mindezt azzal indokolta, hogy Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól. Azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésekben.[13]

A 2004-es európai parlamenti választáson nem indultak az ország szerintük elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A Jobbik támogatja a konföderális jellegű gazdasági együttműködést az európai országok között, viszont élesen ellenzi azt a globalista jellegű politikát, mely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztését.[forrás?]

2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját.[14] Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét (2009-ig jelent meg), decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat és az árpádsávos zászlót ért kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.[15]

A 2006-os országgyűlési választásra, a MIÉP-pel MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, mivel a MIÉP az önálló induláshoz már, a Jobbik pedig még túl gyenge volt. Ennek ellenére a választáson a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így az együttműködés nem folytatódott.[forrás?]

A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt.[forrás?]

A Jobbik központi irodája
(Budapest, XI. ker. Villányi út 20/A)

2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására.[16]

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt is használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is, melynek kapcsán létrehozták a (később megszűnt) ciganybunozes.com oldalt. A Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés problémájára hívva fel a figyelmet.[17] A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában néhány fő részvételével tüntetést tartott a párt székháza előtt a szerintük „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas oldal ellen.[18]

2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.

Erősödés és választási sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. szeptember 2-án Vona Gábor, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán bejelentette, hogy a párt 2009-es európai parlamenti listáját Morvai Krisztina vezeti majd.[19]

2009. január 11-én Gegesy Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi parlamenti választást tartottak Budapesten, a IX. kerületben. A Jobbik részéről Szegedi Csanád alelnök indult képviselőjelöltként, a választási bizottságba Novák Elődöt delegálták. A választás a kopogtatócédula-gyűjtés körüli visszaélések miatt országos figyelmet kapott. Novák Előd vizsgálatot indított a kopogtatócédulák eredetiségét illetően, melynek során kiderült, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a MIÉP leadott céduláinak nagy része hamisítvány. Az érintett jelöltek indulását a választási bizottság nem engedélyezte.[20]

Az első fordulóban a Jobbik jelöltje a harmadik helyet szerezte meg 8,5%-kal, azonban az alacsony részvétel miatt az eredmény érvénytelen lett.[21] A két hét múlva, 2009. január 25-én tartott második fordulóban Szegedi Csanád a szavazatok 7,7%-át szerezte meg, de a szavazatok száma tovább nőtt az első fordulós eredményhez képest. A választás kapcsán a Jobbik kommunikációjában igyekezett a választói felé azt hangsúlyozni, hogy az SZDSZ megelőzésével harmadik politikai erővé váltak és támogatottságuk meghaladta az 5%-os parlamenti küszöböt.[22] Ezután több időközi önkormányzati választáson is jó eredményt ért el (Tapolcán 7,06%[23] Ajkán 18,92%[24], Pécsett 10,1%[25])

Morvai Krisztina és Vona Gábor a 2009-es európai parlamenti választás előtti kampány idején

A 2009. június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik a közvélemény-kutatásokat mintegy háromszorosan felülmúlva 14,77%-ot ért el, ráadásul 7 megyében még az MSZP-t is megelőzték. Az „új erő“ ezzel 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt a választás eredményét óriási sikerként élte meg, s erre hivatkozva kommunikációja központi részévé tette a „Harmadik Erő” kifejezést.

2009. június 14-én a Jobbik együttműködésről egyeztetett Szegeden a Magyar Gárda szervezettel, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, valamint a radikális jobboldal két emblematikus figurájával: Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel.[26] Az együttműködés ellenére szervezetek között komoly nézeteltérések vannak abban, hogy a jelenlegi helyzetet az utcán vagy a parlamenten belül kell-e megoldani. A Jobbik demokratikus pártként értelemszerűen az alkotmány adta keretek közt szeretne javítani.

2009. október 9-én Szabó Gábor választmányi elnök vezetésével megalakult a Jobbik Országos Választmánya, és ezzel a párt belső intézményrendszere teljesen kiépült. Megválasztották a választmány alelnökeit is Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós és Samu Tamás Gergő személyében.[27]

A Jobbik 2010. január 16-án a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül elsőként mutatta be programját, melynek a „Radikális változás” címet adta. A program a Jobbik eddigi célkitűzésein, programpontjain túlmenően (cigánybűnözés, államadósság, multinacionális cégek túlzott támogatása) kiemelt figyelmet fordít a „politikusbűnözés” visszaszorításának fontosságára. Fellép például a politikusi álláshalmozás ellen, melynek tilalmát saját alapszabályában is rögzítette, továbbá a közbiztonság erősítése mellett, a devizahitelesek helyzetének javítása érdekében is. [28]

Az országgyűlésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es országgyűlési választáson listán 16,67%-ot szereztek, ezzel befutva a 3. helyre, alig 3%-kal lemaradva a második MSZP-től. A Parlamentbe ezzel összesen 47 képviselőt küldtek. A Jobbik támogatta Molnár Oszkár független jelöltet, aki bejutott a parlamentbe. Képviselőcsoportjuk Sopronban tartott alakulóülése során, Vona Gábort, a párt elnökét választották frakcióvezetővé is, Balczó Zoltánt pedig az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölték. Ezzel Balczó leköszönt EP-képviselői tisztségéről, átadva azt Kovács Bélának, aki a Jobbik külügyi kabinetjét vezette.

2011 októberében a Tárki közlése szerint a Jobbik megduplázta biztos szavazóinak számát az év során.[29] 2011 év végére a közvélemény-kutatások alapján a második legnépszerűbb párttá és egyben a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált, utolérve vagy meg is előzve az MSZP-t [4][5][6], elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető lett.[7]

2012 januárjában három törvény módosítását követelő brüsszeli ultimátumot a Jobbik Magyarország szuverenitásának súlyos megsértésének vélte[30], tiltakozásképp január 14-én EU-ellenes demonstrációt tartottak, amelyen az Európai Unió zászlaját is elégették[31]. A 2012. május 13-ai kormányellenes tüntetést Vona Gábor a Magyar Élet Menetének nevezte[32], s az ezt követő hónapokban több városban, köztük Veszprémben és Székesfehérváron is tartottak meneteket.[33] 2012 nyarán a személye körül kialakult botrányok (különösen egy korrupciógyanús hangfelvétel) nyomán kilépett a pártból Szegedi Csanád, majd röviddel azután testvére, Szegedi Márton is. 2012. szeptember 28-án vonulásos tüntetéssel demonstrált a párt az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért az 1956 utáni megtorlásokat irányító Biszku Béla volt belügyminiszter és a Mansfeld Péterre is halálos ítéletet kérő Mátsik György ügyész háza előtt. A menetben több ezren vettek részt.[34] A Magyar Élet Menete 2012 októberében az Avason, majd novemberben Zalaegerszegen folytatódott. November 21-én a Jobbik az izraeli Felhőoszlop hadművelet ellen és a palesztin áldozatok mellett tüntetést szervezett a budapesti izraeli nagykövetség elé. Az eseményen részt vett több nemzeti radikális szervezet mellett a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesülete is.[35]

2013-ban a Magyar Élet Menete Konyáron, Ózdon, majd Szarvason folytatódott. Februárban, a Jobbik évértékelő rendezvényén jelentette be Vona Gábor a Magyar Tavasz Mozgalom létrejöttét, melynek célja a nemzeti érzelmű fiatal értelmiség összefogása és a Hallgatói Hálózat balliberális véleménymonopóliumának megszüntetése.[36]

Jobbik Nagygyűlés a Köröndön - 2014. március 15.

Politikája, ideológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Gárda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gárda jelképe, Imre király oroszlános-Árpád-sávos címerpajzsa, amely az egyenruhákon is szerepelt

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet,[37] mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor-program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[38] A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszú távon valójában irányítani nem képes”.[39][40] A párt szerint a kilépett tagok Magyar Gárdával kapcsolatos megnyilatkozása csak kifogás, amely számos téves információn alapul. A három volt tag más okok miatt már egy éve inaktív volt.[41]

A bíróság 2009. július 2-án jogerősen oszlatta fel a Magyar Gárdát.

A Jobbik elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név hivatal kezdete hivatal vége
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökei
Kovács Dávid 2003. október 24. 2006. november
Vona Gábor 2006. november Hivatalban

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobbik Külügyi Bizottságának küldöttsége 2008. május 16-án Londonban találkozott[42] Nick Griffinnel, a Brit Nemzeti Párt elnökével, akivel a két párt közötti együttműködésről és az európai parlamenti választásról tárgyaltak.

A 2009-es európai parlamenti választáson az ismert emberjogi aktivistát, Morvai Krisztinát, illetve Balczó Zoltánt küldte harcba az EP-helyekért. A Jobbik kampánynyitóját március 15-én tartotta Budapesten, a Deák téren.[43] Vona Gábor, a párt elnöke a NEWS osztrák hírmagazinnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy „keresni fogják a kapcsolatot az Osztrák Szabadságpárt vezetésével az Európai Parlamentben, méghozzá egy olyan szövetség létrehozása céljából, amely bürokraták helyett erős nemzetállamok projektjévé alakítja át az Európai Uniót”.[44]

2009. október 24-én a Jobbik VI. kongresszusán a francia Nemzeti Front, az olasz Fiamma Tricolore, a belga Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, és a Jobbik részvételével megalakult a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége[45]. Azóta már csatlakozott a Szövetséghez egy brit, spanyol, portugál és ukrán párt is.

A Jobbikot elszigeteltség jellemzi a nyugat-európai radikális pártok részéről[forrás?]. A „Mindannyian együtt Jeruzsálemért” konferencia kapcsán Magyarországra látogató az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), a Svájci Néppártot, az Igazi Finnek Mozgalmát, és a Geert Wilders vezette Holland Szabadságpártot képviselő politikusok elhatárolódtak a párttól.[46]

2012. október 20-21-én Héderváron tartott Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége tisztújító kongresszusának a Jobbik volt a házigazdája.[47] 2013. decemberében, Brüsszelben Kovács Bélát választották a Szövetség elnökévé.

A Jobbik 2013-tól egyre szorosabb kapcsolatot ápol a lengyel nemzeti radikális szervezetekkel, a Nemzeti Mozgalommal és az Összlengyel Ifjúsággal.[48][49]

Választási eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2006-os* 119 007 2,20% 231 0,007% Nincs Nincs nem jutott be
2010-es 855 436 16,67% 141 323 12,26% 47 12,18% ellenzék
2014-es[50] 1 020 476 20,30% Nem volt Nem volt 23 11,56% ellenzék

* a MIÉP-pel közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak

Az Európai Parlamentben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobbik a 2004-es európai parlamenti választáson Magyarország szerinte elhamarkodott európai uniós csatlakozása elleni tiltakozása jeléül nem indult. A soron következő, 2009-es választáson azonban már igen, ahol majdnem 15%-os eredményével a harmadik helyen végzett, messze megelőzte a parlamenti párt MDF-et és SZDSZ-t mindössze 2,6 százalékponttal kevesebb szavazatot szerezve, mint a regnáló kormánypárt, az MSZP. A Jobbik 3 képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt nem lépett be egyetlen frakcióba sem, így három képviselője függetlenként kezdett politizálni.[51] 2012-ben a párt egyik EP-képviselője, Szegedi Csanád kilépett a Jobbikból.[52]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es nem indult Nincs Nincs Nincsen Nincsen
2009-es 427 773 14,77% 3 Függetlenek Függetlenek
2014-es 340 287 14,67% 3 Függetlenek Függetlenek

Megjegyzés

Önkormányzati[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jobbikos polgármesterrel rendelkező települések:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vezetőink bemutatása – Országos elnökség. Jobbik.hu. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  2. ^ a b „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos” – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral. barikád.hu, 2007. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  3. Nem pártoljuk a párttagságot – 102 ezer tag a parlamenti pártokban. hirado.hu, 2011. május 14. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  4. ^ a b Nézőpont: Második a Jobbik. mandiner.hu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  5. ^ a b Második a Jobbik. policity.eu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  6. ^ a b A Nézőpont szerint a Jobbik a második legnépszerűbb párt. Origo, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  7. ^ a b Szonda Ipsos: Vona Gábor a legnépszerűbb frakcióvezető. barikád.hu, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  8. Vona: Nem vagyunk se fasiszták, se demokraták (magyar nyelven). mandiner.hu, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  9. Vona: Nem vagyunk demokraták (magyar nyelven). origo, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  10. Miért alakult meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom-párt. zuglo.jobbik.hu, 2008. június 1. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  11. Keresztállítás országszerte. jobbik.hu, 2003. november 30. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  12. Adventi keresztesek. Hetek, VII. évfolyam, 50. szám, 2003. december 12. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  13. Furcsállják a karácsonyi keresztet. Magyar Hírlap, 2003. december 5. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  14. Eltüntettük Ságvári emléktábláját. jobbik.hu, 2006. március 8. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  15. Az árpádsávos zászló lehet az összmagyarság szimbóluma?. jobbik.hu, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  16. Bethlen Gábor Program, jobbik.hu
  17. A cigányok vérfertőzéséről értekezett, index, 2007. december 6.
  18. OCÖ elnökének levele valamennyi elektor részére, OCÖ, 2007. február 27.
  19. JobbikTV Különkiadás - Morvai Krisztina az EP listavezető, Jobbik TV, 2008. szeptember 2. (Youtube)
  20. Kizárták az MDF-et az időközi választásból index, 2008. december 12.
  21. Óriási fölény: Bácskai János nyerte az első fordulót + Videó, Magyar Nemzet Online, 2009. január 12.
  22. Harmadik erővé vált a Jobbik, szegedicsanad.hu, 2009. január 11.
  23. A tapolcai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. március 29.
  24. Az ajkai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. április 4.
  25. A pécsi időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. május 10.
  26. Szegeden fogott össze a Jobbik Toroczkaiékkal, Délmagyar, 2009. június 14.
  27. Megalakult a Jobbik Országos Választmánya, jobbik.hu, 2009. október 9.
  28. Új alelnököket választott és Alapszabályt szigorított a Jobbik, jobbik.hu, 2009. október 26.
  29. Tárki: a Fidesz megfelezte, a Jobbik megduplázta. Cívishír, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
  30. Vona: Ki kell lépnünk az Unióból – tüntetést szervez a Jobbik + Szegedi Csanád közleménye. Szent Korona Rádió, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  31. Uniós zászlót égetett a Jobbik. Index, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  32. A Magyar Élet Menetének nevezte Vona Gábor a Fidesz székházához való vonulást. Jobbik Komárom-Esztergom megye, 2012. május 13. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  33. Magyar Élet Menete: Maradjunk életben!. Napló Online, 2012. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  34. Kommunista gyilkosokkal néz szembe a Jobbik. barikád.hu, 2012. szeptember 28. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  35. Vona: a világ legnagyobb koncentrációs táborát működteti Izrael. barikád.hu, 2012. november 21. (Hozzáférés: 2012. november 26.)
  36. Magyar Tavasz Mozgalom, kik is ők valójában? (magyar nyelven). Szentkorona Rádió, 2013. február 17. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  37. Rövid tájékoztató az Új Magyar Gárda Mozgalomról, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  38. Alapító nyilatkozat és az Eskü szövege, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  39. Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index, 2008. március 10.
  40. Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, Népszabadság Online, 2008. március 11.
  41. A három kilépés ellenére a Jobbik egységes maradt, jobbik.hu, 2008. március 10.
  42. Jobbik-BNP összefogás, jobbik.hu, 2008. május 28.
  43. Március 15.: mindnyájunknak el kell menni!, Jobbik.hu, 2009. március 8.
  44. Kuruc.info: "Szövetségre lépne a Jobbik a Szabadság Párttal"
  45. A Jobbik részvételével megalakult az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége!, Barikád, 2009. október 24.
  46. http://atv.hu/cikk/20111030_elutasitjuk_a_jobbikot_radikalis_europai_politikusok_budapesten
  47. Héderváron választotta újra Gollnischt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (magyar nyelven). barikád.hu, 2012. október 22. (Hozzáférés: 2012. október 22.)
  48. A Jobbik-nagygyűlés lengyel felszólalója: csak együtt győzhetünk! (magyar nyelven). alfahír.hu, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  49. Megerősítette együttműködési megállapodását a Jobbik IT és az Összlengyel Ifjúság (magyar nyelven). nemzeti.net, 2013. november 13. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  50. Eredmények a valasztas.hu oldalon
  51. Senkinek sem kell a Jobbik Brüsszelben, Hírszerző, 2009. július 9.
  52. http://index.hu/belfold/2012/07/30/jobbik_szegedi_adja_vissza_a_mandatumat/

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]