Nemes Nagy Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemes Nagy Ágnes
Nemes Nagy Ágnes.jpg
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1989. Vörösmarty tér, Könyvhét.) Fotó: Kertész Dániel
Élete
Született 1922. január 3.
Budapest
Elhunyt 1991. augusztus 23.
(69 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Nagy Jolán és Nagy Mihály
Férje Lengyel Balázs (1944-1958)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) költészet, próza
Első műve Kettős világban, 1946
Irodalmi díjai Baumgarten-díj, 1948, József Attila-díj, 1969, Kossuth-díj, 1983, Jad Vasem kitüntetés, 1997
Hatottak rá Babits Mihály

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3.Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó[1][2][3].

Lakóháza a XII. kerületi Királyhágó utca és Böszörményi út sarkán. 33 éven át szerkesztőségi és baráti összejövetelek rendszeres színhelye volt a harmadik emeleti lakás

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1997-ben Lengyel Balázzsal közösen posztumusz megkapta a Izrael állam Jad Vasem-kitüntetését, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.[4]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.
1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.[5]
2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemes Nagy Ágnes sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-2-70. Jovánovics György alkotása.
  • 1946 – Kettős világban (versek)
  • 1957 – Szárazvillám (versek és műfordítások)
  • 1961 – Barátaink a ház körül (verses képeskönyv)
  • 1961 – Jó reggelt, gyerekek (verses képeskönyv)
  • 1962 – Aranyecset (keleti mesék)
  • 1963 – Ki ette meg a málnát? (verses képeskönyv)
  • 1965 – Lila fecske (gyermekversek)
  • 1967 – Napforduló (versek)
  • 1969 – A lovak és az angyalok (válogatott versek)
  • 1974 – Mit látunk az utcán? (verses képeskönyv)
  • 1975 – 64 hattyú (esszék)
  • 1975 – Mennyi minden (gyermekversek)
  • 1978 – Bors néni könyve (gyermekversek, mesék)
  • 1979 – Szökőkút (gyermekversek)
  • 1979 – Éjszakai tölgyfa (versek)
  • 1980 – Egy pályaudvar átalakítása (versek)
  • 1981 – Között (összegyűjtött és új versek)
  • 1982 – Metszetek (esszék)
  • 1986 – A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
  • 1987 – Látkép gesztenyefával (esszék)
  • 1988 – Szőke bikkfák (válogatott verselemzések)
  • 1989 – Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
  • 1992 – A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)
  • 1995 – Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
  • 1998 – A hegyi költő(Tanulmánykötet Babits Mihályról) Kairosz kiadó
  • 2004 – Az élők mértana I-II. Osiris Kiadó, Bp. (Prózai írások)

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Poszler György: Objektív líra – szubjektív mítosz. In: P. Gy.: Ars poetica – ars teoretica. Válogatott tanulmányok. Magvető, Bp., 2006, 907-936.
  • Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. In: S. G.: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Universitas Könyvkiadó, Bp., 1998, 11-132.
  • Domokos MátyásLengyel Balázs (szerk.): Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Nap Kiadó, 2004, 74-80.
  • Petőcz András: Ház a hegyoldalon, jegyzet Nemes Nagy Ágnes verséről, in: Idegenként Európában, Budapest, 1997.
  • Visky András: Nyelv és Isten-élmény. Nemes Nagy Ágnes és a protestáns retorikai hagyomány. In Korunk, 2003/3., 116-121.
  • Urbán Péter: Nyújtózás a végtelen felé. A vágy motívuma Nemes Nagy Ágnes költészetében – In Mester és Tanítvány, 2007. augusztus, 106-114.
  • Honti Mária: "Óhajtozás Isten után." A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben (1. rész). In: Irodalomismeret, 1998/3-4., 60-68.
  • Honti Mária: "Óhajtozás Isten után." A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben (2. rész). In: Irodalomismeret, 1999/1-2., 131-139.
  • Irodalmi maraton a 20 éves Újhold-Évkönyv tiszteletére, 2006. május 12., PIM

Verselemzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zimáné Lengyel Vera: Nemes Nagy Ágnes válogatott bibliográfiája. Új Kilátó Irodalompártoló Egyesület, Bp.
  • Buda Attila szakirodalom-jegyzéke (Digitális Irodalmi Akadémia)
  • Urbán Péter: Szakirodalmi bibliográfia és említési mutató Nemes Nagy Ágnes verseihez. ItK, 2008/5-6., 700-740.

Róla szóló irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemes Nagy Ágnes profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján

  • Emlékezések Nemes Nagy Ágnesre, interjúsorozat és virtuális kiállítás a pimmédián [1]
    • Lengyel Balázs emlékezése [2]
    • Rába György emlékezése [3]
    • Lator László emlékezése, kérdezi Kelevéz Ágnes [4] [5]
    • Domokos Mátyás emlékezése [6]
    • Székely Magda emlékezése [7]
    • Gergely Ágnes emlékezése [8]
    • Takács Zsuzsa emlékezése, kérdezi Kelevéz Ágnes [9]
    • Ferencz Győző emlékezése, kérdezi Kelevéz Ágnes [10]
    • Balassa Péter sírbeszéde Nemes Nagy Ágnes temetésén [11]
    • Mészöly Miklós sírbeszéde Nemes Nagy Ágnes temetésén [12]
  • Nemes Nagy Ágnes utolsó interjúja, kérdezi Kelevéz Ágnes [13]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sárközy Péter Magyar irodalom Olaszországban; kortarsonline.hu 2002. június
  2. Sárközy Péter Róma, Róma, Róma, Róma 12. oldal; 2006/4
  3. Lengyel Balázs Két Róma - Emlékezés, 1948–1993 1993–94
  4. Honti Mária: Nemes Nagy Ágnes életrajza. pim.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)
  5. [http://www.feketegezadezso.hu/index.php/munkaim Munkáimból Közösségi megbízásra és magán megrendelésre készült munkák / works made for communal and private comission:]. feketegezadezso.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)
  6. "És lélegeztek mindaketten" - EPA

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes Nagy Ágnes témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak