Erdős Renée

Névaláírása

Egykori otthona Rákoshegyen

Sírja az Új köztemetőben (29/1-1-81.)

Erdős Renée (eredeti nevén: Ehrental Regina) (Érseklél, 1879. május 7. – Budapest, 1956. július 9.) író, költő.

Élete

Felső-magyarországi, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. A kritika várakozásaival ellentétben nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos – és csapodár – Bródyval való szakítás után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, ahol katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző. 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából.

1944-ig Rákoshegyen lakott. Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.

Művei

• Leányálmok (versek, 1899)
• Versek (1902)
• Aranyveder (versek, 1910)
• János tanítvány (színmű, 1911)
• Sibyllák könyve (versek, 1918)
• Ősök és ivadékok (regény I-IV., 1920-1929)
• Santerra bíboros (regény, 1922)
• Római levelek (1922)
• A nagy sikoly (regény, 1923)
• Assisibeli zsoldos (színmű, 1923)
• Báró Herczfeld Clarisse (regény, 1926)
• Lavinia Tarsin házassága (regény, 1927)
• Az indiai vendég (regény, 1929)
• Brüsszeli csipke (regény, 1930)
• Emlékeim (1931)
• Hajnali hegedűszó (regény, 1933)
• Összegyűjtött művei (1933)
• Árgirus (regény, 1937)
• Szemünk fénye (regény, 1939)
• Édes Rosamunda(regény, 1941)
• Lysias (regény – Réz Bálint álnéven, 1943)
• A csukott kert (versek, 1945)
• Gránátvirág (regény, 1945)
• Antinous: Egy szerelmes nyár története (regény, postumus kiadás1990)
• Sába királynője (regény - Réz Bálint álnéven) 2004
• Számos írás a Temesvári Hírlap 1927-1930 évfolyamaiban

Külső hivatkozás

• Sipos Balázs: A felszabadult sikoly (Mozgó Világ cikke Erdős Renée-ről)
• Illés Endre kritikája Erdős Renée Brüsszeli csipke c. könyvéről (Nyugat 1930/20.szám)
• Magyar Narancs (XVIII. évf. 45. szám) Elsüllyedt szerzők V.: Erotikus, katolikus (Erdős Renée, 1879-1956)
• Kádár Judit: "A legerotikusabb magyar írónő": Erdős Renée. Műhely, 1997. 5. szám, 43-47. o.
• Kádár Judit: A "zseniális poétalány". Erdős Renée szubverzív lírájáról. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 421-426.o. ISBN 978-963-9605-73-2