Erdős Renée

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdős Renée
Élete
Született 1879. május 7.
Érseklél
Elhunyt 1956. július 9. (77 évesen)
Budapest
Nemzetiség 0
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza
Erdős Renée aláírása.jpg
Erdős Renée aláírása
Egykori otthona Rákoshegyen
Sírja az Új köztemetőben (29/1-1-81.)

Erdős Renée (eredeti nevén: Ehrental Regina) (Érseklél, 1879. május 7.Budapest, 1956. július 9.) író, költő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. A kritika várakozásaival ellentétben, nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos – és csapodár – Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző. 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából.

1944-ig Rákoshegyen lakott. Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leányálmok (versek, 1899)
  • Versek (1902)
  • Aranyveder (versek, 1910)
  • János tanítvány (színmű, 1911)
  • Sibyllák könyve (versek, 1918)
  • Ősök és ivadékok (regény I-IV., 1920-1929)
  • Santerra bíboros (regény, 1922)
  • Római levelek (1922)
  • A nagy sikoly (regény, 1923)
  • Assisibeli zsoldos (színmű, 1923)
  • Báró Herczfeld Clarisse (regény, 1926)
  • Lavinia Tarsin házassága (regény, 1927)
  • Az indiai vendég (regény, 1929)
  • Brüsszeli csipke (regény, 1930)
  • Emlékeim (1931)
  • Hajnali hegedűszó (regény, 1933)
  • Összegyűjtött művei (1933)
  • Árgirus (regény, 1937)
  • Szemünk fénye (regény, 1939)
  • Édes Rosamunda(regény, 1941)
  • Lysias (regény – Réz Bálint álnéven, 1943)
  • A csukott kert (versek, 1945)
  • Gránátvirág (regény, 1945)
  • Antinous: Egy szerelmes nyár története (regény, posztumusz kiadás, 1990)
  • Sába királynője (regény - Réz Bálint álnéven) Palladis Rt., Pengős könyvek, 1935-39
  • Számos írás a Temesvári Hírlap 1927-1930 évfolyamaiban

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős Renée témájú médiaállományokat.