Lesznai Anna

Lesznai Anna

A Nyugat címlapja, Lesznai Anna verseivel

Lesznai Anna sírja Budapesten. Kerepesi temető: 20/1-1-78.

Lesznai Anna (szül. Moscovitz Amália) (Alsókörtvélyes, 1885. január 3. – New York, 1966. október 2. ) magyar író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja.

Életpályája

Édesapja Moscovitz Geyza földbirtokos volt. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. Első kötetére (Hazajáró versek) felfigyelt, és kritikájában méltatta Ady Endre is.

1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt.

Közel állt a Nyolcak művészeti csoporthoz, tulajdonképpen „kültag” volt. 1911-ben a csoport tárlatán folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt. Néhány első kiadású Ady-kötet címlapját is ő tervezte. Barátai közé tartozott Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György. Baráti szálak fűzték a Nyugat, a Huszadik Század és a Vasárnapi Kör legjobbjaihoz.

1919-től bécsi emigrációban élt; Gergely Tibor festőművész felesége lett. 1930-ban hazatértek Budapestre. 1932-ben önálló kiállítása volt az Ernst Múzeumban.

Az 1930-as évek végén megint emigrációba kényszerült, 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. New Yorkban művészetet oktatott. Utolsó éveiben gyakran hazalátogatott.

Végakaratát teljesítve hamvait hazahozták.

Munkássága

A legjobb magyar költőnők között tartják számon. Lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág, a „százkeblű lét” ősi egységét idézi. Meséskönyveit maga illusztrálta, erős hangsúlyt kap a szöveggel együtt a kép is. Önéletrajzi regénye, a Kezdetben volt a kert emlékezés és korkép egyben.

Meséinek képei, könyvborítói, illusztrációi, textíliái, amelyekben a magyar népművészet dekoratív elemeit, gazdag színvilágát, derűs koloritját is alkalmazta, a magyaros szecesszió jeles képviselőjévé avatták. Szecessziós stílusú textíliáit a korabeli művészeti folyóiratokban gyakran publikálták. Képzőművészeti alkotásaiból őriz műveket a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum Hatvanban.

Irodalmi művei

• Hazajáró versek (1909)
• A kis kék pillangó utazása (Bécs, 1913)
• Mese a bútorokról és a kis fiúról (Gyoma, 1918)
• Édenkert (Gyoma, 1918)
• Eltévedt litániák (Bécs, 1922)
• Virágos szerelem (1932)
• Kezdetben volt a kert (1966)
• Köd előttem, köd utánam (1967)
• A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban (1978)
• Idődíszítés (2007)

Társasági tagság

• Nyolcak

Források

• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1218–1219. o. ISBN 963-05-6806-3

További információk

• Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam (válogatott versek)
• Asszonysorsok a huszadik században
• Képzőművészet Magyarországon
• Versei
• Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár
• Lesznai Anna a PORT.hu-n

Irodalom

• Szilágyi Judit: A mese mint világnézet és műfaj. Lesznai Anna – mesén és túl = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 332-346.o.
• Földes Györgyi: "Hogy engem lássál nézd meg kedves a kertet". A női én és a metafizikai én Lesznai Anna lírájában = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 347-368.o.
• Eisemann György: Egy átlényegülés lírai beszéde. Lesznai Anna: Tavasz Isten = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 369-376.o.
• Zsávolya Zoltán: Szövegalapzat, műfajiság, autonómia. Lesznai Anna nagyregénye mint élet(műv)ének foglalata = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 377-391.o. ISBN 978-963-9605-73-2