Gulyás Pál (könyvtáros)

Gulyás Pál (Budapest, 1881. január 5. – Budapest, 1963. május 30.) irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Francia filológusként indult, majd a magyar könyvtártan és bibliográfia neves művelője lett.

Pályafutása

1898. november 16-ától az akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Széchényi Könyvtárban napidíjasként a nyomdai kötelespéldányok irodájában dolgozott. Az itt eltöltött évek alatt szerezte meg 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészdoktori oklevelet, majd 1903-ban a francia–magyar szakos tanári oklevelet. Az Esztegár László halálát követő besorolási előrelépések során 1905-ben segédőri, 1908-ban könyvtárosi kinevezést kapott.

Az 1898-tól 1913-ig népkönyvtárosok részére szervezett könyvtáros képzésben a bibliográfiai ismereteket oktatta. Elsősorban Hollandiában tett tanulmányútjának tapasztalatait felhasználva hozta nyilvánosságra 1912-ben egy cédularendszerű magyar tudományos bibliográfiára vonatkozó tervezetét. 1914-ben a budapesti egyetemen könyvtártanból magántanári képesítést szerzett, a könyvtörténet és a bibliográfia szűkebb területén tartott előadásokat.

1916-tól a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének jegyzője és másodelőadója volt. Értékes tanulmányai, szakképzettsége, angol, francia és német nyelvismerete, továbbá a könyvtári munkákban való teljes jártassága következtében kinevezésekor a múzeum vezetése mellőzte az egyébként szokásos nyilvános pályázatot és vizsgát. 1912-től kezdetben Kollányi Ferenccel, majd 1924-ig egyedül szerkesztette a Magyar Könyvszemle című folyóiratot. A munkatársak közül főként ő volt az, aki a Magyar Könyvszemlében a bibliográfiai munka körébe tartozó kiadványokról alapos recenziókat írt, s foglalkozott a katalogizálás különböző kérdéseivel. Az 1920-as években a Corvinában átvette a megjelenő nemzeti bibliográfia szerkesztését. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című, a századfordulóig adatokat tartalmazó, alapvető forrásmunka folytatásán dolgozott. 1939–44 között az „A–Dz” betűig hat kötet jelent meg. További gyűjtése kéziratban maradt, s az MTA Könyvtára őrzi. 1990–2002 között Viczián János sajtó alá rendezte „E”-től „Ö” betűig a cédulákat. A hiányzó „P–Zs” betűk cédulái digitalizálva elérhetők. [1]

A budapesti egyetemen 1922-től címzetes nyilvános rendkívüli tanár volt. Az 1935-ben megalakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete által 1937-től szervezett könyvtáros-tanfolyam ügyvezetője és egyik előadója volt.

1923-ban az OSZK főkönyvtárosának, 1934-ben igazgatójának nevezték ki. 1934-ben vonult nyugdíjba.

A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává választotta. Akadémiai tagságától 1949-ben megfosztották, 1989-ben posztumusz rehabilitálták.

Műveiből

• Id. Péczeli József élete és jellemzése. Budapest, 1902. (A doktori értekezése.)
• Baïf verstani reformkísérlete. Budapest, 1904.
• A könyvkötés technikája. Budapest, 1904.
• De Maistre József gróf. Budapest, 1905.
• A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai. In: Magyar könyvszemle, 1906. 335–344. oldal.
• Les bibliothéques populaires de la Hongrie. Besançon, 1907.
• A Magyar Nemzeti Múzeum. könyvtárának címjegyzéke, III. Aldinák. Budapest, 1908.
• Északnémet népkönyvtárak. Budapest, 1908.
• Népkönyvtári intézmények Párisban és Londonban. Budapest, 1909.
• A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Budapest, 1909.
• Népkönyvtári címjegyzék I. Budapest, 1910–1916.
• Voltaire és Shakespeare. Budapest, 1910.
• Könyvészeti tanulmányok I–III. Budapest, 1911–1912.
• Balzac és a heraldika. Budapest, 1911.
• Le biblioteche popolari ungheresi e l'attivià dello stato. Milano, 1911.
• Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből. Budapest, 1912.
• A magyar szépirodalom idegen nyelven a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. Budapest, 1915, 1920.
• Mátyás király könyvtára. Budapest, 1916.
• Könyvtári problémák. Budapest, 1917.
• Kommunista könyvtárpolitika. In: Magyar Könyvszemle. Budapest, 1922. 42–43. oldal.
• A könyvek és könyvtárak hajdan és most. Budapest, 1924.
• Franz von Kazinczy und die ungarische Buchkunst. Mainz, 1925.
• Ady Endre élete és munkái. Budapest, 1925.
• Bibliotheca Corvina. Budapest, 1927.
• Magyar írók élete és munkái I–VI. köt. (1939–1943) I–III. kötet hasonmás kiadása 1990–1995. VII–XVII. kötet. Sajtó alá rendezte Viczián János. (1990–1995)
• A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Budapest, 1931.
• Bibliográfiai és könyvtári szakjegyzetek. Budapest, 1937.
• A bibliográfia kézikönyve I–II. Budapest, 1941–1942. Hasonmás kiadás, 1984.
• Hogyan készül a Magyar Írók új sorozata? Budapest, 1939.
• A legelső Csokonai életrajz. Budapest, 1940.
• Sámboky János könyvtára. Budapest, 1941.
• Magyar írói álnévlexikon. Budapest, 1956. Sajtó alá rendezte Viczián János. (1978)
• A könyv sorsa Magyarországon I–III., 1961.
• Az Elzevierek reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban [hasonmás], 1994.

Számos cikket írt magyar, német, francia és olasz nyelven hazai és külföldi folyóiratokba és szaklapokba.

1974. július 19-étől végrendeletileg a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik 32 397 darab dokumentumot kitevő hagyatékát. (Naplószám: V.: 926/130/963.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 630. o. Online hozzáférés
• Révai nagy lexikona
• Ponticulus Hungaricus életrajzok
• Goda Beatrix: Gulyás Pál szerepe a magyar könyvtárosképzés megindításában
• Kégli Ferenc: A kurrens nemzeti bibliográfia a dualizmus korában – különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra, 1867–1918.

Irodalom

• Kozocsa Sándor: Gulyás Pál (1881–1963). In:Magyar Könyvszemle, 1963/4. szám
• Sonnevend Péter: Jegyzetek a könyvtárpolitikus Gulyás Pál tevékenységéhez. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 1994. január. 5–14. oldal.

Külső hivatkozás

• Gulyás Pál: Magyar szépirodalom idegen nyelven a M. N. Múzeum könyvtárában. (MEK)
• Gulyás Pál: A könyvek és könyvtárak hajdan és most. (MEK)