Mainz
| Mainz | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Rajna-vidék–Pfalz | ||
| Kerület | Szabad város | ||
| Alapítás éve | 782 | ||
| Polgármester | Jens Beutel (SPD) | ||
| Irányítószám | 55001–55131 | ||
| Rendszám | MZ | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 194 317 fő | ||
| Népsűrűség | 2002 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 82 m | ||
| Terület | 97,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Mainz weboldala | |||
Mainz város Németországban, Rajna-Pfalz szövetségi tartomány fővárosa és egyben legnagyobb városa. Otthont ad egy egyetemnek és egy püspökségnek is. Több televízió és rádióállomás is működik a városban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvés
Mainz a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város keleti határát. Nyugatról és délről a Mainzi medence határolja a várost. Az 50. északi szélességi kör áthalad Mainzon.
[szerkesztés] Városkép
Mainz belvárosa egyre inkább nagyvárosi karaktert ölt, és ez mondható el egyes külvárosi részekről is, mint például Mombach és Weisenau. Más külvárosi részek, mint Drais és Finthen azonban megőrizték a falusias jelleget. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet idézik. A mai napig sok iparosház található. A történelmi óváros nagy része megsérült a második világháborúban a brit bombázások során. A lebombázott részeket később lebontották és modern stílusban újjáépítették.
A városban sok építészeti stílus képviselteti magát. A dóm többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyei is észrevehetőek rajta. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum épülete valamint a Marktbrunnen nevű kút. A barokk és a rokokó jegyeit viselik magukon az Augustinerkirche és a Peterskirche templomok. Az Ignazkirche már a korai klasszicizmus példája.
[szerkesztés] Történelem
A város vidékén már Krisztus előtt is éltek. 89-ben a város Germania provincia székhelye lett.
343-ban már talán itt püspökség létezett. Az biztos, hogy a 6. században már feljegyezték a püspökséget. A 8. században már érsekség, Bonifatius alatt.
1212-ben III. Siegfried von Eppstein érsek megkoronázta II. Frigyest a dómban. 1235-ben a város főváros lett. A század végén a város már szabad város. Ezt a kiváltságát 1462-ig megőrizte. Ekkor II. Adolf érsek a polgárokkal támadt ellentétei miatt visszavonta a város kiváltságait. 1477-ben megalapította II. Adolf az egyetemet.
1793-ban megtartották az első szabad választást a városban. A Mainzi Köztársaság az első volt a németek által lakott területeken.
Napóleon seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.
1816. június 30-án a poroszoké lett a város. Ekkor csatolták Hessen-Darmstadt tartományhoz. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz és Landauhoz hasonlóan) a Német Szövetség fennhatósága alá rendelték, mint szövetségi erődöt (Bundesfestung). Ez a státusz 1866-ban, a Német Szövetség felbomlásakor szűnt meg, az erőd porosz kézbe került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.
1933. január 30-án a Führer megválasztásakor a városban hatalmas tüntetés volt. Közel 3000 zsidót deportáltak ezután a városból.
[szerkesztés] Vallás
A város vallásainak alakulása
| Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosok száma | Katolikus | arány | Protestáns | arányuk | zsidó | arányuk | Egyéb | arányuk |
| 1800 | 21.200 | 18.850 | 89,0 | 750 | 3,5 | 1.600 | 7,5 | ||
| 1816 | 25.251 | 22.066 | 87,4 | 1576 | 6,2 | 1606 | 6,4 | 3 | |
| 1824 | 28.409 | 23.880 | 84,1 | 2892 | 10,2 | 1.633 | 5,7 | 4 | |
| 1834 | 31.535 | 26.399 | 83,7 | 3388 | 10,7 | 1.740 | 5,5 | 8 | |
| 1840 | 32.142 | 25.562 | 79,6 | 4813 | 14,9 | 1.756 | 5,5 | 11 | |
| 1846 | 36.656 | 28.529 | 77,9 | 5943 | 16,2 | 2.134 | 5,9 | 50 | |
| 1852 | 35.140 | 27.633 | 78,4 | 5037 | 14,3 | 2.128 | 6,0 | 342 | 1,0 |
| 1852 | 36.741 | 28.823 | 78,4 | 5317 | 14,5 | 2.125 | 5,8 | 476 | 1,3 |
| 1871 | 60.837 | 39.706 | 65,3 | 17.483 | 28,7 | 3.064 | 5,0 | 584 | 1,0 |
| 1895 | 76.566 | 46.100 | 60,2 | 26.930 | 35,2 | 3.166 | 4,1 | 370 | 0,5 |
| 1900 | 84.251 | 49.414 | 58,6 | 31.151 | 37,0 | 3.104 | 3,7 | 580 | 0,7 |
| 1905 | 106.338 | 63.001 | 59,2 | 39.418 | 37,1 | 3.101 | 2,9 | 818 | 0,8 |
| 1925 | 108.537 | 65.914 | 60,7 | 37.053 | 34,1 | 2.738 | 2,5 | 2.832 | 2,6 |
| 1933 | 142.627 | 80.777 | 56,6 | 51.937 | 36,4 | 2.609 | 1,8 | 7.304 | 5,2 |
| 1946 | 75.020 | 46.006 | 61,3 | 23.764 | 31,7 | 59 | 0,08 | ||
| 1961 | 134.375 | 71.904 | 53,5 | 54.335 | 40,4 | 130 | 0,09 | 8.136 | 6,1 |
| 1970 | 172.195 | 94.394 | 54,8 | 64.941 | 37,7 | 142 | 0,1 | 12.781 | 7,4 |
| 1987 | 172.529 | 87.986 | 51,0 | 54.952 | 31,9 | 162 | 0,09 | 29.591 | 17,1 |
| 1997 | 200.392 | 87.367 | 43,6 | 53.254 | 26,6 | 203 | 0,1 | 59.568 | 29,7 |
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Városrészek
|
|
|
[szerkesztés] Polgármesterek
[szerkesztés] Lakosság
|
|
|
¹ Népszámlálás
[szerkesztés] Testvértelepülések
Egyesült Királyság Watford 1956
Franciaország Dijon 1957- Franciaország Longchamp 1966
Horvátország Zágráb 1967
Olaszország Rodeneck 1977
Spanyolország Valencia 1978
Azerbajdzsán Bakı 1984
Izrael Haifa 1987
Németország Erfurt 1988
USA Louisville 1994
[szerkesztés] A város szülöttei
- Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja
[szerkesztés] Külső hivatkozás
