Mainz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mainz
Mainz altstadt.jpg
Mainz madártávlatból
Mainz címere
Mainz címere
Mainz zászlaja
Mainz zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Rajna-vidék–Pfalz
Kerület Szabad város
Alapítás éve 782
Polgármester Michael Ebling (SPD)
Irányítószám 55001–55131
Körzethívószám 06131
06136
Rendszám MZ
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 200 957 fő (2012)[1] +/-
Népsűrűség 2056 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 88 m
Terület 97,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mainz  (Németország)
Mainz
Mainz
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 36″
Mainz weboldala

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. Püspöki székhely, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne. Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mainz (a Rajna bal partján)

A Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város keleti határát. Nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta.

Városképe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mainzi Óváros a Citadelláról, 2003

Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Szent Márton és Szent István dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen kút. A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.

A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve, azonban, eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombák a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották és Mainzot modern stílusban újjáépítették.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mainz címere Napóleon alatt

A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania provincia székhelye lett.

A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, a 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.

1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.

1793-ban itt tartották az első szabad választásokat. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.

Napóleon seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.

1816. június 30-án a poroszok Hessen-Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz és Landauhoz hasonlóan) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták, szövetségi erődként (Bundesfestung). Ez a státusz ötven évvel később, a Szövetség felbomlásakor szűnt meg (1866), a vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.

1933. január 30-án - a Führer megválasztásakor - a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mainzi dóm nyugatról
A Kaiserstraße és a Christuskirche evangélikus templom

Mainz védőszentje Szent Márton. A város vallásainak alakulása:

Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban
Év Lakosok száma Katolikus arány Protestáns arányuk zsidó arányuk Egyéb arányuk
1800 21.200 18.850 89,0 750 3,5 1.600 7,5    
1816 25.251 22.066 87,4 1576 6,2 1606 6,4 3  
1824 28.409 23.880 84,1 2892 10,2 1.633 5,7 4  
1834 31.535 26.399 83,7 3388 10,7 1.740 5,5 8  
1840 32.142 25.562 79,6 4813 14,9 1.756 5,5 11  
1846 36.656 28.529 77,9 5943 16,2 2.134 5,9 50  
1852 35.140 27.633 78,4 5037 14,3 2.128 6,0 342 1,0
1852 36.741 28.823 78,4 5317 14,5 2.125 5,8 476 1,3
1871 60.837 39.706 65,3 17.483 28,7 3.064 5,0 584 1,0
1895 76.566 46.100 60,2 26.930 35,2 3.166 4,1 370 0,5
1900 84.251 49.414 58,6 31.151 37,0 3.104 3,7 580 0,7
1905 106.338 63.001 59,2 39.418 37,1 3.101 2,9 818 0,8
1925 108.537 65.914 60,7 37.053 34,1 2.738 2,5 2.832 2,6
1933 142.627 80.777 56,6 51.937 36,4 2.609 1,8 7.304 5,2
1946 75.020 46.006 61,3 23.764 31,7 59 0,08    
1961 134.375 71.904 53,5 54.335 40,4 130 0,09 8.136 6,1
1970 172.195 94.394 54,8 64.941 37,7 142 0,1 12.781 7,4
1987 172.529 87.986 51,0 54.952 31,9 162 0,09 29.591 17,1
1997 200.392 87.367 43,6 53.254 26,6 203 0,1 59.568 29,7

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mainzi 15 kerülete
  • Altstadt
  • Bretzenheim
  • Drais
  • Ebersheim
  • Finthen
  • Gonsenheim
  • Hartenberg-Münchfeld
  • Hechtsheim
  • Laubenheim
  • Lerchenberg
  • Marienborn
  • Mombach
  • Neustadt
  • Oberstadt
  • Weisenau

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság (fő)
50 16.000
450 5.000
750 5.000
1180 10.000
1300 24.000
1463 5.750
1545 10.000
1648 7.500
1700 20.000
1771 26.753
1782 32.482
1799 21.000
1814 23.202
1822 26.800
1828 28.439
1852. december 3. ¹ 36.741
1856. december 3. ¹ 37.100
Év Lakosság (fő)
1861. december 3. ¹ 41.300
1864. december 3. ¹ 42.700
1867. december 3. ¹ 43.100
1871. december 1. ¹ 53.900
1875. december 1. ¹ 56.400
1880. december 1. ¹ 60.905
1885. december 1. ¹ 65.852
1890. december 1. ¹ 71.395
1895. december 2. ¹ 76.946
1900. december 1. ¹ 84.251
1905. december 1. ¹ 91.179
1910. december 1. ¹ 110.634
1916. december 1. ¹ 96.894
1917. december 5. ¹ 99.151
1919. október 8. ¹ 107.930
1925. június 16. ¹ 108.552
1933. június 16. ¹ 142.627
Év Lakosság (fő)
1939. május 17. ¹ 158.533
1945. december 31. 73.556
1946. október 29. ¹ 75.020
1950. szeptember 13. ¹ 88.369
1956. szeptember 25. ¹ 115.812
1961. június 6. ¹ 134.375
1965. december 31. 146.224
1970. május 27. ¹ 172.195
1975. december 31. 183.880
1980. december 31. 187.392
1985. december 31. 188.571
1987. május 25. ¹ 172.529
1990. december 31. 179.486
1995. december 31. 183.720
2000. december 31. 182.870
2005. december 31. 194.372
2011. december 31. 200.957

¹ Népszámlálás

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 50. északi szélességi kör, a Gutenberg téren

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellegzetes utcanévtáblái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mainznak 1853 óta gyönyörű, gótbetűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.

A Grebenstraße és az Augustinerstraße sarkán

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz témájú médiaállományokat.
  1. Rheinland Pfalz Statistische Berichte