Mainz
| Mainz | |||
 |
|||
| Mainz madártávlatból | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Rajna-vidék–Pfalz | ||
| Kerület | Szabad város | ||
| Alapítás éve | 782 | ||
| Polgármester | Michael Ebling (SPD) | ||
| Irányítószám | 55001–55131 | ||
| Rendszám | MZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 200 957 fő (2012)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 2056 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 88 m | ||
| Terület | 97,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mainz
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 50,0°, k. h. 8,26° | |||
| Mainz weboldala | |||
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. Püspöki székhely, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne. Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város keleti határát. Nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta.
Városképe [szerkesztés]
Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Szent Márton és Szent István dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen kút. A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.
A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve, azonban, eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombák a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották és Mainzot modern stílusban újjáépítették.
Történelme [szerkesztés]
.svg)
A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania provincia székhelye lett.
A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, a 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.
1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.
1793-ban itt tartották az első szabad választásokat. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.
Napóleon seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.
1816. június 30-án a poroszok Hessen-Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz és Landauhoz hasonlóan) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták, szövetségi erődként (Bundesfestung). Ez a státusz ötven évvel később, a Szövetség felbomlásakor szűnt meg (1866), a vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.
1933. január 30-án - a Führer megválasztásakor - a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.
Vallás [szerkesztés]
Mainz védőszentje Szent Márton. A város vallásainak alakulása:
| Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosok száma | Katolikus | arány | Protestáns | arányuk | zsidó | arányuk | Egyéb | arányuk |
| 1800 | 21.200 | 18.850 | 89,0 | 750 | 3,5 | 1.600 | 7,5 | ||
| 1816 | 25.251 | 22.066 | 87,4 | 1576 | 6,2 | 1606 | 6,4 | 3 | |
| 1824 | 28.409 | 23.880 | 84,1 | 2892 | 10,2 | 1.633 | 5,7 | 4 | |
| 1834 | 31.535 | 26.399 | 83,7 | 3388 | 10,7 | 1.740 | 5,5 | 8 | |
| 1840 | 32.142 | 25.562 | 79,6 | 4813 | 14,9 | 1.756 | 5,5 | 11 | |
| 1846 | 36.656 | 28.529 | 77,9 | 5943 | 16,2 | 2.134 | 5,9 | 50 | |
| 1852 | 35.140 | 27.633 | 78,4 | 5037 | 14,3 | 2.128 | 6,0 | 342 | 1,0 |
| 1852 | 36.741 | 28.823 | 78,4 | 5317 | 14,5 | 2.125 | 5,8 | 476 | 1,3 |
| 1871 | 60.837 | 39.706 | 65,3 | 17.483 | 28,7 | 3.064 | 5,0 | 584 | 1,0 |
| 1895 | 76.566 | 46.100 | 60,2 | 26.930 | 35,2 | 3.166 | 4,1 | 370 | 0,5 |
| 1900 | 84.251 | 49.414 | 58,6 | 31.151 | 37,0 | 3.104 | 3,7 | 580 | 0,7 |
| 1905 | 106.338 | 63.001 | 59,2 | 39.418 | 37,1 | 3.101 | 2,9 | 818 | 0,8 |
| 1925 | 108.537 | 65.914 | 60,7 | 37.053 | 34,1 | 2.738 | 2,5 | 2.832 | 2,6 |
| 1933 | 142.627 | 80.777 | 56,6 | 51.937 | 36,4 | 2.609 | 1,8 | 7.304 | 5,2 |
| 1946 | 75.020 | 46.006 | 61,3 | 23.764 | 31,7 | 59 | 0,08 | ||
| 1961 | 134.375 | 71.904 | 53,5 | 54.335 | 40,4 | 130 | 0,09 | 8.136 | 6,1 |
| 1970 | 172.195 | 94.394 | 54,8 | 64.941 | 37,7 | 142 | 0,1 | 12.781 | 7,4 |
| 1987 | 172.529 | 87.986 | 51,0 | 54.952 | 31,9 | 162 | 0,09 | 29.591 | 17,1 |
| 1997 | 200.392 | 87.367 | 43,6 | 53.254 | 26,6 | 203 | 0,1 | 59.568 | 29,7 |
Lásd még [szerkesztés]
Városrészek [szerkesztés]
|
|
|
Polgármesterek [szerkesztés]
Lakosság [szerkesztés]
|
|
|
¹ Népszámlálás
Testvértelepülések [szerkesztés]
Egyesült Királyság Watford 1956
Franciaország Dijon 1957- Franciaország Longchamp 1966
Horvátország Zágráb 1967
Olaszország Rodeneck 1977
Spanyolország Valencia 1978
Azerbajdzsán Bakı 1984
Izrael Haifa 1987
Németország Erfurt 1988
USA Louisville 1994
A város szülöttei [szerkesztés]
- Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja
Jellegzetes utcanévtáblái [szerkesztés]
Mainznak 1853 óta gyönyörű, gótbetűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- ↑ Rheinland Pfalz Statistische Berichte
