Rajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rajna
Mittelrhein Hammerstein Brohl.jpg
A Rajna Hammersteinnál
Közigazgatás
Országok  Svájc,
 Liechtenstein (határfolyó),
 Ausztria,
 Németország
 Franciaország (határfolyó),
 Hollandia
Földrajzi adatok
Hossz 1230 km
Forrásszint 2344 (Vorderrhein, Tomasee) m
Vízhozam 2330 m³/s
Vízgyűjtő terület 198.735 km²
Forrás Alpok (jelentősebb folyók:
Vorderrhein, Hinterrhein, Albula,
Landwasser, Julia)
Torkolat Északi-tenger
(A Rajna deltájának fő ága:
Waal)
é. sz. 51° 58′ 52″, k. h. 4° 05′ 35″Koordináták: é. sz. 51° 58′ 52″, k. h. 4° 05′ 35″
Elhelyezkedése
Flusssystemkarte Rhein 03.jpg
A Rajna vízgyűjtő területe

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Hossza 1230 km, átlagos vízhozama a torkolat előtt 2330 m³/s.

Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, a Felső- és Alsó-Rajnából ered. A folyó érinti Liechtensteint és Ausztriát, a Boden-tóba ömölve éri el Németországot, majd a német-svájci, később pedig a német-francia határon folytatja útját észak felé. A Ruhr-vidéket átszelve a folyó nyugat felé veszi az irányt, majd Hollandiában, delta torkolaton keresztül ömlik az Északi-tengerbe.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajna esését a következő számok mutatják: a legmagasabb fekvésű forrása 2902 m, Reichenaunál 586, Bregenznél 397,a Rajna vízesése alatt Neuhausennél 360, Baselnél 245, Plittersdorfnál 110, Mainznál 82, Bingennél 78, Koblenznál 60, Kölnnél 38 és Emmerichnél csak 12 m.

A felső folyás (svájci Rajna) a forrástól Bázelig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Felső-Rajna

Bázelig a folyót gyakran Svájci-Rajnának hívják. Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, az Alsó-Rajna a Badus-Stock lábánál 2344 méternyi magasban a Toma-tóból fakad, több gleccserpatak fölvétele után átfolyik a 12 km hosszú Tavesch-völgyön, azután fölveszi a Lukmanier-hágótól nyugatra 2453 méternyi magasban fekvő Skura-tóból jövő medelsi, vagyis a Közép-Rajnát és azután mintegy 70 km-rel lejjebb Ilanznál a glenni vagyis lugnetzi Rajnát, még lejjebb a Rabbiusát és Reichenaunál egyesül a Hátsó-Rajnával. Ez a Szent Bernát-hágó közelében a Marscholhornon levő Zapport gleccser vizeiből 2902 méter magasságban ered, áttör egy hegyszakadékon, végig folyik a Val Rhinen, áttör a LaRufna nevű hegyszakadékon és északnak fordul a Schams-völgybe, ezt Thusisnál hagyja el és a Domlescheg nevű széles völgyben, szabályozott mederben folytatja útját. Reichenauig a Rajna 150 gleccser vizét gyűjti magába. Reichenaunál, ahol 45 méter széles, veszi föl a folyó a Rajna nevet. A Plessur összefolyásával a folyó hajózható lesz. A Plessur-torkolat elhagyása után északnak fordul, a Landquart felvétele után elhagyja Grubündent, határul szolgál egyrészt St. Gallen, másrészt Liechtenstein és Vorarlberg közt, fölveszi balról a Taminát, jobbról az Illt és Rheineck alatt a Boden-tóba ömlik, amelyet Konstanznál hagy el. Innen magas partok közt nyugati irányban folytatja útját Schaffhausenig. Schaffhausen alatt a folyás gyorsabb lesz, és a Laufen-kastélynál 115 méternyi szélességben, három ágban, magas, meredek sziklák közt mennydörgésszerű robajjal lezuhan a 15–19 méter mély, széles, üstszerű alsó medrébe.

A Felső-Rajna Bázeltől Bingenig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajna szakaszai

A Felső-Rajna 361 km hosszú, északi irányban átfolyik a Felső-Rajnai-síkságon, elválasztja Elzászt Badentől és az utóbbit a Bajor-Pfalztól. Útjában a völgyét balról a Vogézek és a Hardt, jobbról a Fekete- és az Oden-erdő határolják. Tulla badeni mérnök tervei szerint a sokféle szétágazó és számos szigetet alkotó Rajnát 1818-tól 1872-ig szabályozták, lehetőleg egy mederbe terelték, amivel útját 85 km-rel megrövidítették és esését jelentősen fokozták. Szélessége közben 200-ról 576 méterre növekszik. Bázeltől Kehlig a hajózás még jelentéktelen, legfeljebb 400 mázsa terhet bíró hajók járhatnak rajta. Plittersdorftól kezdve már sokkal nagyobb hajókat is megbír. A csatornák, amelyek e részében belőle kiágaznak, a hüningeni, breisachi, III-Rajna és a frankenthali csatorna.

Jelentősebb mellékfolyói a Felső-Rajnai síkságon balról az Ill, a Moder, a Sauer, a Lauter és a Queich, jobbról a Wiesen, az Elz, a Kinzig, a Rench, a Murg, az Alb, a Kraich, a Neckar és a Majna.

A Rajna Mainztól Bingenig a bortermő Theingaun folyik keresztül, innen északnyugatnak fordul.

A Közép-Rajna Bingentől Kölnig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

159 km hosszúságban nyúlik el. Koblenzig a Taunust a Hunsrücktől, Bonnig pedig a Westerwald]] és Siebengebirgét az Eifeltől választja el, és természeti szépségekben nagyon gazdag. A hajózást e szakaszában megnehezítette és veszélyeztette a Binger Loch, azután egyes helyek Bacharach, Caub, Oberwesel (Loreley) mellett, a Kis- és a Nagy-Unkelstein stb. Ezen akadályok eltávolítását állítólag már IV. Henrik császár korában megkezdték, az első repesztések azonban csak a 18. században történtek. Sokat tett a hajózás akadályainak megszüntetésére a francia kormány. A folyó szélessége ezen a szakaszon nagyon különböző: Geisenheimnál 628, Assmannshausennél 250, Koblenznél 313 és Bonnál 377 m. Mellékfolyói itt balról a Nahe, a Mosel, a Brohlbach és az Ahr, jobbról a Wisper, a Lahn, a Wied és a Sieg.

Az Alsó-Rajna Kölntől a holland határig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kölnnél kezdődik az Alsó-Rajna, ez a torkolatáig 343 km hosszú (ebből német területre esik 177 km). Bal oldalán a hegység egészen elenyészik, jobb partján is mindig hátrább vonul, míg végre egészen sík vidéken folytatja útját. Az osztatlan alsó Rajna szélessége Kölnnél 522, Weselnél 616, Emmerichnél 992 m.

A delta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajna és a Maas deltatorkolata műholdról

A Rajna Emmerichnél lép németalföldi területre, a Geldern tartományba, majd 2,5 kilométernyire e helytől két ágra oszlik. A déli ág (84 km) Lövensteining Waal, innen Dordrechtig (24 km) Merwede és Krimpenig (9 km) Nord nevet visel. Ezután Oude, későbben Nieuwe Maas néven áthalad Rotterdamon, majd Hoek van Hollandnál éri el az Északi-tengert. Az északi ág Pannerdeni-csatorna néven Westervootig halad és ismét két ágra szakad. A jobb oldali ág Új-Yssel néven abban a csatornában folyik Doesborghig, amelyet Drusus ásatott a Rajna és Ó-Yssel egyesítése végett. Doesborghnál a két Yssel egyesül, és a Zuider-tóba ömlik. A bal oldali ág Rajna néven a Waallal folyik el Wafeningen és Thenen mellett Wijk-bij-Durstedéig, ahol a Lek nevet veszi föl, innen egy igen gyenge mellékág, amely azonban fő ág számba megy, Kromme Rijn néven Utrecht felé halad, ahonnan kiindulva egy csatorna vizét Vianennél a Lekbe vezeti. Utrechtnél azon kívül 1892 óta kiágazik a hajózható Merwede-csatorna, amely Amszterdamba visz. Mig a Lek nevű ág Wijk-bij-Durstedétől kezdve útját folytatván, elhalad Schoonhoven mellett és a Nieuwe-Maassal egyesül, a Rajna Utrechtnél még egy másik ágat bocsát ki magából, amelyet Vechtnek hivnak és Mindennél a Zuider-tóba ömlik. Ami a Rajnából ezen ág kibocsátása után megmarad, Oude Rijn néven inkább csak árokhoz hasonlít, és Utrechtből Lejdán át Katwijk-op-Rijnig jut, ahol még a 19. század elején a homokban veszett el. Azelőtt Katwijk aan Zeenél a tengerbe torkollt. A legújabb időkben a homokba beszikkadó vizeket egy csatornába gyűjtötték össze és három zsilip segítségével ismét lefolyatják a tengerbe. Mellékcsatornái e részében az Erft-, a Theinbergi- és a Spoy-csatorna, mellékfolyói pedig balról az Erft és a Maas, jobbról a Wupper, a Ruhr, az Emscher és a Lippe.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajna-mente Blaeu térképén, 1645

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó által az Északi tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot.[1]

Kulturális jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem során a Rajna az itt élők fontos szimbólumává vált, környékét átfogóan Rajna-vidék néven emlegetik (így nevezték a Porosz Királyság egyik provinciáját). Számos államnak a nevében is szerepelt. Napóleon 1797-ben Ciszrénia néven hozott létre egy rövid életű köztársaságot a Rajna-vidéken, majd 1806-ban Rajnai Szövetség néven szervezte újjá a Német-római Birodalmat. Az első világháborút követő francia megszállás alatt megpróbáltak létrehozni egy francia befolyás alatt álló, független Rajnai Köztársaságot, ez azonban végül nem valósult meg.[2] Ma Észak-Rajna–Vesztfália és Rajna-vidék–Pfalz Németország szövetségi tartományai.

A Rajna az évszázadok során számos művészt megihletett. Itt játszódik Richard Wagner A Nibelung gyűrűje című operaciklusának első darabja: A Rajna kincse, sőt Heine Loreley-ja is. Még Csokonai Vitéz Mihály A Magánossághoz című versében is felbukkan, pedig a költő nem is látta a tájat személyesen.[3]

A „rajnai dal” (Rheinlied, franciául rhénane) a romantikus irodalom kedvelt műfaja, de a szimbolisták is használták.[4] Guillaume Apollinaire pl. németországi munkája során egy versciklust írt Rajnai dalok címmel, Szeszek című kötetének munkacíme pedig Rajnai szél volt.

Földrajzilag a Rajna a Római Birodalom határfolyója volt, amely elválasztotta a civilizált római polgárokat a pogány germánoktól.[5] Egy Magyarországon gyakran használt kifejezés ma is a Rajnát teszi meg Nyugat- és Kelet-Európa határának. Eszerint „a Rajnától keletre” helyezkednek el azok az államok, amelyek kulturálisan (és gazdasági teljesítményt tekintve is) jellegzetesen különböznek „a fejlett nyugat”-tól.

Közkeletű ma az a nézet, hogy Közép- és Kelet-Európát, pontosabban azt az egész területet, mely a Rajnától keletre, Franciaország és Oroszország között elterül, a politikai kultúra terén valami eredendő elmaradottság jellemzi. Utalnak e területek társadalmi viszonyainak elmaradt, antidemokratikus jellegére, politikai módszereik durvaságára, nacionalizmusuk szűk, kicsinyes és erőszakos voltára; utalnak arra, hogy e területen a politikai hatalom arisztokrata nagybirtokosok, monopolkapitalisták és katonai klikkek kezében van, melyektől ezek az országok nem képesek a maguk erejéből megszabadulni; utalnak arra, hogy e terület melegágya mindenféle zűrzavaros, homályos és hazug politikai filozófiának. Mindez azt látszik valószínűvé tenni, hogy e terület népei és országai nyugat-európai típusú demokratikus fejlődésre alkatilag képtelenek.

Ez az egész beállítás bizonyos való tényekből indul ki, viszont végső következtetésében súlyosan félrevezető.

Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946)[6]
A Rajnától nyugatra fekvő európai társadalmakban a szabadság kihívása létrehozta a modern nemzeti államot, melyben az egyéni és kollektív szabadság megerősítésének politikai, gazdasági, majd később szociális intézményei egymással szinkronban és egymás hatását felerősítve fejlődtek ki ... A Rajnától keletre ezzel szemben a nemzeti eszme jegyében szerveződő kollektív szabadság megteremtése került napirendre.
Csepeli György: Narratívák fogságában - a népi írók politikai szocializációja Magyarországon (1995)[7]

Mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vorderrhein

Forrástól a torkolatig:

Bal oldali mellékfolyók: Jobb oldali mellékfolyók:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fagyálló az Északi-tengerben
  2. Oswald László: A II. világháború előzményei, története, következményei. URL: [1] Letöltve: 2013. április 13.
  3. Nemes Nagy Ágnes: A magasság vágya. URL: Digitális Irodalmi Akadémia. Letöltve: 2013. április 13.
  4. Rába György: Csönd-herceg és a nikkel szamovár. URL: Digitális Irodalmi Akadémia. Letöltve: 2013. április 13.
  5. Római kor.hu, 2013. április 13.
  6. Bibó István (1986-1990): Válogatott tanulmányok II. Budapest: Magvető. 218. URL: Magyar Elektronikus Könyvtár. Letöltve: 2013. április 13.
  7. Csepeli György: Narratívák fogságában - a népi írók politikai szocializációja Magyarországon. Kritika, 1995/10. URL: Csepeli.hu. Letöltve: 2013. április 13.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna témájú médiaállományokat.