Rajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rajna

A Rajna útja Nyugat-Európában
Hossz	1230 km
Forrásszint	2344 (Vorderrhein, Tomasee) m
Vízhozam	2330 m³/s
Vízgyűjtő terület	198.735 km²
Forrás	Alpok (jelentősebb folyók: Vorderrhein, Hinterrhein, Albula, Landwasser, Julia)
Torkolat	Északi-tenger (A Rajna deltájának fő ága: Waal)
Országok	Svájc, Liechtenstein (határfolyó), Ausztria, Németország, Franciaország (határfolyó)Hollandia

Rajna-mente Blaeu térképén, 1645

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Hossza 1230 km, átlagos vízhozama a torkolat előtt 2330 m³/s.

Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, a Felső- és Alsó-Rajnából ered. A folyó érinti Liechtensteint és Ausztriát, a Boden-tóba ömölve éri el Németországot, majd a német-svájci, később pedig a német-francia határon folytatja útját észak felé. A Ruhr-vidéket átszelve a folyó nyugat felé veszi az irányt, majd Hollandiában, delta torkolaton keresztül ömlik az Északi-tengerbe.

[szerkesztés] Földrajza

A Rajna esését a következő számok mutatják: a legmagasabb fekvésű forrása 2902 m, Reichenaunál 586, Bregenznél 397,a Rajna vízesése alatt Neuhausennél 360, Baselnél 245, Plittersdorfnál 110, Mainznál 82, Bingennél 78, Koblenznál 60, Kölnnél 38 és Emmerichnél csak 12 m.

[szerkesztés] A felső folyás (svájci Rajna) a forrástól Bázelig

Bázelig a folyót gyakran svájci Rajnának hívják. Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, az Alsó-Rajna a Badus-Stock lábánál 2344 méternyi magasban a Toma-tóból fakad, több gleccserpatak fölvétele után átfolyik a 12 km hosszú Tavesch-völgyön, azután fölveszi a Lukmanier-hágótól nyugatra 2453 méternyi magasban fekvő Skura-tóból jövő medelsi, vagyis a Közép-Rajnát és azután mintegy 70 km-rel lejjebb Ilanznál a glenni vagyis lugnetzi Rajnát, még lejjebb a Rabbiusát és Reichenaunál egyesül a Hátsó-Rajnával. Ez a Szent Bernát-hágó közelében a Marscholhornon levő Zapport gleccser vizeiből 2902 méter magasságban ered, áttör egy hegyszakadékon, végig folyik a Val Rhinen, áttör a LaRufna nevű hegyszakadékon és északnak fordul a Schams-völgybe, ezt Thusisnál hagyja el és a Domlescheg nevű széles völgyben, szabályozott mederben folytatja útját. Reichenauig a Rajna 150 gleccser vizét gyűjti magába. Reichenaunál, ahol 45 méter széles, veszi föl a folyó a Rajna nevet. A Plessur összefolyásával a folyó hajózható lesz. A Plessur-torkolat elhagyása után északnak fordul, a Landquart felvétele után elhagyja Grubündent, határul szolgál egyrészt St. Gallen, másrészt Liechtenstein és Vorarlberg közt, fölveszi balról a Taminát, jobbról az Illt és Rheineck alatt a Boden-tóba ömlik, amelyet Konstanznál hagy el. Innen magas partok közt nyugati irányban folytatja útját Schaffhausenig. Schaffhausen alatt a folyás gyorsabb lesz, és a Laufen-kastélynál 115 méternyi szélességben, három ágban, magas, meredek sziklák közt mennydörgésszerű robajjal lezuhan a 15–19 méter mély, széles, üstszerű alsó medrébe.

[szerkesztés] A Felső-Rajna Bázeltől Bingenig

A Felső-Rajna 361 km hosszú, északi irányban átfolyik a Felső-Rajnai-síkságon, elválasztja Elzászt Badentől és az utóbbit a Bajor-Pfalztól. Útjában a völgyét balról a Vosges és a Hardt, jobbról a Fekete- és az Oden-erdő határolják. Tulla badeni mérnök tervei szerint a sokféle szétágazó és számos szigetet alkotó Rajnát 1818-tól 1872-ig szabályozták, lehetőleg egy mederbe terelték, amivel útját 85 km-rel megrövidítették és esését jelentősen fokozták. Szélessége közben 200-ról 576 méterre növekszik. Bázeltől Kehlig a hajózás még jelentéktelen, legfeljebb 400 mázsa terhet bíró hajók járhatnak rajta. Plittersdorftól kezdve már sokkal nagyobb hajókat is megbír. A csatornák, amelyek e részében belőle kiágaznak, a hüningeni, breisachi, III-Rajna és a frankenthali csatorna.

Jelentősebb mellékfolyói a Felső-Rajnai síkságon balról az Ill, a Moder, a Sauer, a Lauter és a Queich, jobbról a Wiesen, az Elz, a Kinzig, a Rench, a Murg, az Alb, a Kraich, a Neckar és a Majna.

A Rajna Mainztól Bingenig a bortermő Theingaun folyik keresztül, innen északnyugatnak fordul.

[szerkesztés] A Közép-Rajna Bingentől Kölnig

159 km hosszúságban nyúlik el. Koblenzig a Taunust a Hunsrücktől, Bonnig pedig a Westerwald és Siebengebirgét az Eifeltől választja el, és természeti szépségekben nagyon gazdag. A hajózást e szakaszában megnehezítette és veszélyeztette a Binger Loch, azután egyes helyek Bacharach, Caub, Oberwesel (Loreley) mellett, a Kis- és a Nagy-Unkelstein stb. Ezen akadályok eltávolítását állítólag már IV. Henrik császár korában megkezdték, az első repesztések azonban csak a 18. században történtek. Sokat tett a hajózás akadályainak megszüntetésére a francia kormány. A folyó szélessége ezen a szakaszon nagyon különböző: Geisenheimnál 628, Assmannshausennél 250, Koblenznél 313 és Bonnál 377 m. Mellékfolyói itt balról a Nahe, a Mosel, a Brohlbach és az Ahr, jobbról a Wisper, a Lahn, a Wied és a Sieg.

[szerkesztés] Az Alsó-Rajna Kölntől a holland határig

Kölnnél kezdődik az Alsó-Rajna, ez a torkolatáig 343 km hosszú (ebből német területre esik 177 km). Bal oldalán a hegység egészen elenyészik, jobb partján is mindig hátrább vonul, míg végre egészen sík vidéken folytatja útját. Az osztatlan alsó Rajna szélessége Kölnnél 522, Weselnél 616, Emmerichnél 992 m.

[szerkesztés] A delta

A Rajna Emmerichnél lép németalföldi területre, a Geldern tartományba, majd 2,5 kilométernyire e helytől két ágra oszlik. A déli ág (84 km) Lövensteining Waal, innen Dordrechtig (24 km) Merwede és Krimpenig (9 km) Nord nevet visel. Ezután Oude, későbben Nieuwe Mass néven elhalad Rotterdam mellett és a Hoek van Hollandnál, és Északi-tengerbe szakad. Az északi ág Pannerdeni-csatorna néven Westervootig halad és ismét két ágra szakad. A jobb oldali ág Új-Yssel néven abban a csatornában folyik Doesborghig, amelyet Drusus ásatott a Rajna és Ó-Yssel egyesítése végett. Doesborghnál a két Yssel egyesül, és a Zuider-tóba ömlik. A bal oldali ág Rajna néven a Waallal folyik el Wafeningen és Thenen mellett Wijk-bij-Durstedéig, ahol a Lek nevet veszi föl, innen egy igen gyenge mellékág, amely azonban fő ág számba megy, Kromme Rijn néven Utrecht felé halad, ahonnan kiindulva egy csatorna vizét Vianennél a Lekbe vezeti. Utrechtnél azon kivül 1892 óta kiágazik a hajózható Merwede-csatorna, amely Amszterdamba visz. Mig a Lek nevű ág Wijk-bij-Durstedétől kezdve útját folytatván, elhalad Schoonhoven mellett és a Nieuwe-Maassal egyesül, a Rajna Utrechtnél még egy másik ágat bocsát ki magából, amelyet Vechtnek hivnak és Mindennél a Zuider-tóba ömlik. Ami a Rajnából ezen ág kibocsátása után megmarad, Oude Rijn néven inkább csak árokhoz hasonlít, és Utrechtből Lejdán át Katwijk-op-Rijnig jut, ahol még a 19. század elején a homokban veszett el. Azelőtt Katwijk aan Zeenél a tengerbe torkollt. A legújabb időkben a homokba beszikkadó vizeket egy csatornába gyűjtötték össze és három zsilip segítségével ismét lefolyatják a tengerbe. Mellékcsatornái e részében az Erft-, a Theinbergi- és a Spoy-csatorna, mellékfolyói pedig balról az Erft és a Maas, jobbról a Wupper, a Ruhr, az Emscher és a Lippe.

[szerkesztés] Gazdasági jelentősége

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Természetvédelem

A folyó által az Északi tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot. ^[1]