Bonn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Bonn

Bonn címere

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Észak-Rajna-Vesztfália

Kormányzati kerület

Köln

Kerület

Szabad város

Polgármester

Jürgen Nimptsch (SPD)

Irányítószám

53111–53229

Rendszám

BN

Népesség

313 905 fő

Népsűrűség

2223 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

60 m

Terület

141,22 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bonn

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 50° 44′ k. h. 7° 6′

é. sz. 50° 44′ k. h. 7° 6′

Bonn weboldala

Bonn Németország 19. legnagyobb városa, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból azóta, hogy a német államfő, a Bundespräsident is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. Durván a fele a kormányhivataloknak megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan a szövetségi városnak (Bundesstadt) neveznek.

Tartalomjegyzék

1 Történelme
2 Nevezetességek
3 Lakosság
4 Közintézmények
5 Polgármesterek
6 Média
- 6.1 Rádió és televízió
- 6.2 Újságok
7 Testvértelepülések
8 Források
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelme

Története egészen a római időkig nyúlik vissza. A római kor emlékeit még ma is megtalálhatjuk az óvárosban - a város akkor "Bonna" néven légióstáborként létezett. Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A XIII. században falat emeltek a város köré. a XII. századtól a kölni választófejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük (III.) Frigyes német királyt 1314-ben és IV. Károly német-római császárt 1346-ban. 1815-től Poroszország, majd később Németország része.

[szerkesztés] Nevezetességek

Bonn híres egyetemmel rendelkezik, amely főépülete barokk stílusban épült. Különösen érdekes a főtéren elhelyezkedő barokk stílusú bazilika és – a közelében található – városháza is. Belvárosában találhatjuk még Ludwig van Beethoven szülőházát is.

[szerkesztés] Lakosság

Fő cikk: Bonn lakossága

[szerkesztés] Közintézmények

[szerkesztés] Államigazgatás

Miután Bonn 1991-ben elveszítette a szövetségi főváros státusát, az államigazgatás keretén belül továbbra is kitüntetett szerepe van, a szövetségi város (németül Bundesstadt) megkülönböztető rangot viseli. Az egyes minisztériumok és államigazgatási intézmények Berlinbe költöztetését az 1991. június 20-án elfogadott Berlin/Bonn-törvény szabályozza, melynek értelmében hat szövetségi minisztérium és számos államigazgatási intézmény székhelye továbbra is Bonn maradt, s az egyensúly fenntartása végett huszonkét szövetségi intézmény illetve hivatal székhelyét Bonnba helyezték át. Ezenkívül a törvény megszabja a berlini és a bonni székhelyű minisztériumi alkalmazottak számának egyensúlyban tartását is, melynek következtében a bonni székhelyű minisztériumok alkalmazottainak száma megközelítőleg 10 000 fő. Továbbra is bonni székhelyű a Szövetségi Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Minisztérium, a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium valamint a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium. Ezenkívül a berlini székhelyű minisztériumok rendelkeznek egy alsóbb szintű bonni, úgynevezett második székhellyel is.

[szerkesztés] Oktatásügy

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem főépülete

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) elődjét az Akadémiát 1777-ben alapították. Az intézményt, bő két évtizednyi tevékenységét követően 1798-ban megszüntették. Az 1818-ban történt újraalapítását követően Németország legnagyobb egyetemei közé sorakozott fel. Az egyetemi kórházzal együttvéve jelenleg Bonn legjelentősebb munkáltatói közé tartozik. Az egyetem egykori csillagvizsgálója, ma a Bonni Népi Csillagvizsgáló (Volkssternwarte Bonn) és egyúttal a Tudományos Kommunikációs Intézet (Institut für Kommunikationswissenschaften) székhelye is.

A városban található a Max Planck Intézet matematikai és rádióasztronómiai tagozata. Miután némely tudományos és kutatási intézmény székhelyét Berlinbe helyezték át, az intézmények egyensúlyának helyreállítása végett 1998-ban megalapították a bonni Caesar Kutatási Központot (Forschungszentrum caesar) és az 1964-ben Berlinben alapított Német Fejlesztéspolitikai Intézetet (Deutsche Institut für Entwicklungspolitik) pedig Bonnba költöztették.

A helyi ENSz központban székel az Egyesült Nemzetek Egyetemének „Institute for Environment and Human Security (UNU-EHS)" elnevezésű intézete.

Itt található a Herne-i központú Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztériumi továbbképzési akadémia (Fortbildungsakademie des Innenministeriums des Landes Nordrhein-Westfalen) pénzügyi tagozata, a „Fortbildungsakademie der Finanzverwaltung NRW (FortAFin)”

A Borromäus-egyesület (Borromäusverein) által 1921-ben alapított és 1947-ben államilag is elismert Fachhochschule für das öffentliche Bibliothekswesen felsőoktatási intézmény 2004-ben szűnt meg.

Az 1995-ben alapított Bonn-Rhein-Sieg Főiskola nevével ellentétben nem a város területén található. Az iskola székhelye Sankt Augustin-ban, további tagozatai pedig Rheinbach és Hennef (Sieg) városokban vannak.

A Bonni Egyetemi Kórház

[szerkesztés] Egészségügy

A város területén lévő mintegy 15 kórház közül legjelentősebb a Bonni Egyetemi Kórház (Universitätsklinikum Bonn), amelynek tizenkét osztályán harminc klinika tevékenykedik. Az egyetemi kórház épületeinek java része a Venusberg-en található. A kórház történetének kezdetei 1783-ig nyúlnak vissza, ekkor alapították meg az egyetem elődjének számító Akadémián a sebészeti tanszéket. Első sebészeti klinikáját 1819-ben alapították, mely 1883-ban átköltözött egy Theaterstraße-beli új épületbe. A második világháborúban 1944. októberében az épületet bombatalálat érte. Az egyetemi kórháznak jelenleg otthont adó Venusbergi épületkomplexum építését 1946-ban kezdték el, s 1949-ben már az új építmények falai között indította újra tevékenységét. Az intézményben 2004-ben 674 orvos és 1148 ápolónő látta el feladatát, melynek eredményeként 39 000 kórházi kezelést végeztek. A Venusbergi épületkomplexumban elhelyezett klinikák illetve gyógyászati centrumok: szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, belgyógyászat, ideggyógyászat, sugárkezelés, radiológia, gyógyszerészet. A belvárosba kihelyezett klinikái: fogászat és szájsebészet, gyermekklinika, poliklinika.

További jelentős nagy kórház a Rheinischen Kliniken Bonn.