1919
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1919 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1919 |
| Ab urbe condita | 2672 |
| Bahái naptár | 75 – 76 |
| Berber naptár | 2869 |
| Bizánci naptár | 7427 – 7428 |
| Buddhista naptár | 2463 |
| Burmai naptár | 1281 |
| Etióp naptár | 1911 – 1912 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1974 – 1975 |
| Shaka Samvat | 1841 – 1842 |
| Kali juga | 5020 – 5021 |
| Holocén naptár | 11919 |
| Iráni naptár | 1297 – 1298 |
| Japán naptár | 2579 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4615–4616 |
| Kopt naptár | 1635 – 1636 |
| Koreai naptár | 4252 |
| Muszlim naptár | 1337 – 1338 |
| Örmény naptár | 1368 ԹՎ ՌՅԿԸ |
| Thai szoláris naptár | 2462 |
| Zsidó naptár | 5679 – 5680 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
Határozott dátumú események [szerkesztés]
- január 1. – A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba.
- január 8.
- A prágai csehszlovák kormány Szlovákia irányításával megbízott teljhatalmú minisztere, Vavro Šrobár feloszlatja az 1918. október 30. után létrejött szlovák nemzeti tanácsokat.
- Az erdélyi szászok képviselői a medgyesi gyűlésen kinyilvánítják a Romániához való csatlakozási szándékát.
- január 11.
- Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezik ki.
- Berinkey Dénes alakít kormányt.
- január 15. – A sikertelen Spartacus-felkelés után Reichswehr-katonák kivégzik Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht kommunista vezetőket.
- január 18. – Párizsban megnyitják az I. világháborút lezáró békekonferenciát.
- január 19.
- Károlyi Mihály az első Magyar Köztársaság (nem ideiglenes) elnöke.
- Megalakul a Berinkey-kormány, mely a tanácsköztársaság kikiáltásáig maradt hatalmon.[1]
- január 26. – A második Lengyel Köztársaságban első ízben tartanak választásokat, mely politikai egyensúlyt hoz létre a bal és jobboldal között.
- február 4. – A magyar hadseregen belül megalalul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport, amelyről informálódni lehet a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának kiállításán.
- február 12. – Pozsonyban a szociáldemokrata párt sztrájkot hirdet a Šrobár-féle kormány ellen; a város német és magyar polgársága által támogatott megmozdulás 8 halottat követelő katonai beavatkozással ér véget.
- február 23. – Károlyi Mihály gróf a Heves megyei Kál határában megkezdi a földosztást.
- március 6. – Az európai kommunista pártok Moszkvában megalapítják a III. Internacionálét, közkeletű nevén a Kominternt.
- március 21. – Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a Tanácsköztársaságot (1989-ig Magyarországon ez a nap állami ünnep volt).
- március 25. – Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.
- április 7. – Kikiáltják Bajorországban a Tanácsköztársaságot.
- április 19. – Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
- május 1. – A párizsi békekonferencián az antanthatalmak elismerik az SZHSZ államot.
- május 19. – A török függetlenségi háború kezdete. (A függetlenségi háború a Török Köztársaság kikiáltásával ért véget 1923. október 29-én.)[2]
- május 29. – Kikiáltják a Vendvidék (Muravidék és Szentgotthárd nyugati vidéke) függetlenségét (Vendvidéki Köztársaság).
- június 5. – A magyar vörös hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
- június 14. – Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
- június 16. – Kikiáltják Szlovákiában a Tanácsköztársaságot, elnöke Antonín Janoušek.
- június 26. – A Magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
- június 28. – A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
- június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.
- július 7.
- A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.
- Mihály Dénes első televíziós képátvitele. (Állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok.)
- július 21. – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest. (Három nappal később román ellentámadás indul, amely 26-ára visszaszorítja a magyar csapatokat a Tisza csongrádi oldalára.)
- július 30. – A román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé.
- augusztus 1. – Elbukik a Tanácsköztársaság, Peidl Gyula alakít kormányt, az úgynevezett szakszervezeti kormányt.[1]
- augusztus 4. – Három román hadosztály átkel a Tiszán.
- augusztus 6. – Hat nap után lemond a Tanácsköztársaság után alakult Peidl-kormány.[1]
- augusztus 7. – Megalakul az ideiglenesen megbízott Friedrich-kormány (hivatalnokkormány).[1]
- augusztus 9. – Horthy Miklós az ellenforradalmi kormánytól független „fővezérség”-et hoz létre.[3]
- augusztus 10. – A bánsági svábok vezetői kinyilvánítják a Román Királysághoz való csatlakozási szándékát.
- augusztus 15.
- Horthy Miklós fővezérként hivatali esküt tesz József főherceg jelenlétében, ezzel valamennyi fegyveres erő fölött átveszi a főparancsnokságot.[3]
- Ténylegesen Friedrich István tölti be a miniszterelnöki tisztet.[1]
- augusztus 22. – Horthy Miklós elrendeli az ország idegen hadsereg által meg nem szállt részein a kerületi parancsnokságok szervezését.[3]
- augusztus 27. – Andrej Hlinka és František Jehlicka, néppárti szlovák politikusok titokban a párizsi békekonferenciára utaznak, hogy ott a tervezett autonóm Szlovákia számára nemzetközi garanciákat szerezzenek.
- szeptember 10. – Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést, amelynek értelmében a Lajtabánság Burgenland néven Ausztriához kerül.
- szeptember 12. – Gabriele D'Annunzio elfoglalja Fiumét és kikiáltja a de facto Carnarói Olasz Kormányzóságot.
- október 10. – Kínában Szun Jat-szen újjáalakítja a Kuomintangot Csungkuo Kuomintang néven.
- november 14–16. – A román hadsereg kivonul Budapestről és a Duna–Tisza közéről.
- november 16. – Horthy Miklós – a nemzeti hadsereg élén – bevonul Budapestre.[3]
- november 19. – A svájci parlament megszavazta a Népszövetséghez való csatlakozást.
- november 24. – Megalakult a Huszár-kormány.[1]
- november 27. – A neully-i béke aláírása Bulgáriával.
Határozatlan dátumú események [szerkesztés]
- április – A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az (ILO) megalakulása.
- az év folyamán – Gödöllőn az Állami Burgonya Kísérleti Telepen megépül az első magyarországi permetező öntözőtelep.[4]
Az év témái [szerkesztés]
1919 a tudományban [szerkesztés]
1919 a légi közlekedésben [szerkesztés]
1919 a vasúti közlekedésben [szerkesztés]
1919 a filmművészetben [szerkesztés]
- Megalapítják a Columbia Pictures filmvállalatot.
- február 5. – Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
- április 17. – Hans Vogt, Jo Engl, és Joseph massolle német feltalálók hangosfilmkészítő eljárást szabadalmaztatnak.
- Blind Husbands – rendező Erich von Stroheim.
- Bolshevism on Trial – rendezte Harley Knoles
- Letört bimbók – főszereplője Lillian Gish és Richard Barthelmess; rendező D. W. Griffith.
- Madame DuBarry – főszereplő Pola Negri és Emil Jannings.
- Korda Sándor – Yamata, Se ki, se be, Fehér rózsa, Ave Ceasar
- Balogh Béla – Tilos a csók, Nantas, A baba
- Garas Márton – Twist Olivér, A lélekidomár, A legnagyobb bűn, Kutató Sámuel
1919 az irodalomban [szerkesztés]
1919 a zenében [szerkesztés]
- március 7. – Huszka Jenő Lili bárónő operettjének bemutatója.
1919 a sportban [szerkesztés]
Születések [szerkesztés]
- január 1. – Jerome David Salinger, amerikai író († 2010)
- január 9. – Bulányi György, piarista, tanár († 2010)
- február 10. – Komlós Juci, színművésznő, a Nemzet színésze († 2011)
- február 10. – Bessenyei Ferenc, színművész, a Nemzet Színésze († 2004)
- február 10. – Pogácsás György, mezőgazdász, egyetemi tanár, politikus († 1977)
- március 7. – Székely János, erdélyi magyar költő, író, drámaíró († 1992)
- március 9. – Bán Jenő, sakkozó, sakkpedagógus, szakíró († 1979)
- március 17. – Nat King Cole, amerikai jazz-zenész, énekes († 1965)
- március 26. – Zsoldos Imre magyar trombitaművész, zenekarvezető († 1985)
- április 7. – Gábor Miklós színész († 1998)
- április 12. – Anhalt István, zeneszerző († 2012)
- június 10. – Soós Ferenc, négyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1981)
- június 14. – Gene Barry, amerikai színész († 2009)
- június 18. – Jüri Järvet, észt színész († 1995)
- június 19. – Garas Klára, magyar művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
- július 17. – Krúdy Zsuzsa, író, költő († 1992)
- július 20. – Sir Edmund Hillary, a Mount Everest első meghódítója († 2008)
- augusztus 12. – Béky-Halász Iván, költő, műfordító († 1997)
- augusztus 31. – Ifj. Kós Károly néprajzkutató, az MTA tagja, az erdélyi magyar néprajztudomány kiemelkedő alakja († 1996)
- szeptember 14. – Ranódy László, filmrendező († 1983)
- szeptember 23. – Ubrizsy Gábor növénypatológus, mikológus († 1973)
- szeptember 26. – Matilde Camus spanyol költő († 2012)
- október 22. – Doris Lessing Nobel-díjas brit író
- október 24. – Frank Piasecki lengyel származású amerikai mérnök, repülőgép-tervező († 2008)
- október 26. – Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah († 1980)
- november 11. – Kalle Päätalo finn író († 2000)
- november 19. – Kézdi Árpád építőmérnök, az MTA tagja, a talajmechanika és a geotechnika kiemelkedő tudósa († 1983)
- december 1. – Bánáthy Béla, magyar származású amerikai rendszertudós († 2003)
- december 13. – Hans-Joachim Marseille német pilóta († 1942)
Halálozások [szerkesztés]
- január 6. – Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke (* 1858)
- január 19. – Wagner Sándor, festő (* 1838)
- január 27. – Ady Endre, költő (* 1877)
- április 4. – Óváry Lipót történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1833)
- április 5. – Kolossváry Dezső, lovassági tábornok, miniszter (* 1854)
- április 8. – Eötvös Loránd, magyar fizikus, miniszter (* 1848)
- április 29. – Frim Jakab, gyógypedagógus, az első magyar, fogyatékosok számára épített nevelőintézet (Rákospalota) atyja (* 1852)
- május 4. – Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója (* 1880)
- május 6. – L. Frank Baum, az Óz, a csodák csodája írója (* 1856)
- május 14. – Bagáry József, magyarországi szlovén író (* 1840)
- május 23. – Aggházy Gyula, festőművész (* 1850)
- május 26. – Gozsdu Elek, író, ügyvéd (* 1849)
- június 6. – Kvassay Jenő, vízépítő mérnök, a magyar vízügyi szolgálat megalapítója (* 1850)
- június 20. – Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész (* 1853)
- június 30. – Lord Rayleigh, angol fizikus (* 1842)
- július 15. – Hermann Emil Fischer, német kémikus, a cukrok és a purinszármazékok vizsgálataiért 1902-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat (* 1852)
- szeptember 5. – Vaszilij Ivanovics Csapajev, orosz katonatiszt (* 1887)
- szeptember 5. – Schulek Frigyes, építész (* 1841)
- szeptember 9. – Hopp Ferenc, optikus, műgyűjtő, múzeumalapító (* 1833)
- szeptember 11. – Csáth Géza, író (* 1887)
- szeptember 22. – Gáspár Alajos, magyarországi szlovén író (* 1848)
- október 7. – Kherndl Antal mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1842)
Nobel-díjak [szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
| Fizikai | Johannes Stark |
| Kémiai | nem adták ki |
| Orvosi-fiziológiai | Jules Bordet |
| Irodalmi | Carl Spitteler |
| Béke | Thomas Woodrow Wilson |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 90-94. p.
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
- ^ a b c d Horthy Miklós életpályájának krónikája. In.: História. XXXIV. évf., 5-6. sz., 40. p.
- ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990. In.: História. XXXII. évf., 6-7. sz., 66. p.

