1919
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 1. – A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba.
- január 8. – A prágai csehszlovák kormány Szlovákia irányításával megbízott teljhatalmú minisztere, Vavro Šrobár feloszlatja az 1918. október 30. után létrejött szlovák nemzeti tanácsokat.
- január 11. – Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezik ki.
- január 11. – Berinkey Dénes alakít kormányt.
- január 15. – A sikertelen Spartacus-felkelés után Reichswehr-katonák meggyilkolják Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht kommunista vezetőket.
- január 18. – Párizsban megnyitják az I. világháborút lezáró békekonferenciát.
- január 19. – Károlyi Mihály az első Magyar Köztársaság (nem ideiglenes) elnöke.
- február 12. – Pozsonyban a szociáldemokrata párt sztrájkot hirdet a Šrobár-féle kormány ellen; a város német és magyar polgársága által támogatott megmozdulás 8 halottat követelő katonai beavatkozással ér véget.
- február 4. – A magyar hadseregen belül megalalul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport.
- február 23. – Károlyi Mihály gróf a Heves megyei Kál határában megkezdi a földosztást.
- március 21. – Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a Tanácsköztársaságot (1989-ig Magyarországon ez a nap állami ünnep volt).
- március 25. – Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.
- április. – ILO – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megalakulása.
- április 7. – Kikiáltják Bajorországban a Tanácsköztársaságot.
- június 5. – A magyar vörös hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
- június 14. – Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
- június 16. – Kikiáltják Szlovákiában a Tanácsköztársaságot, elnöke Antonín Janoušek.
- június 28. – A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést – vége az I. világháborúnak
- június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.
- július 7. – A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.
- július 7. – Mihály Dénes első televíziós képátvitele (állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok).
- július 30. – a román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé
- augusztus 1. – elbukik a Tanácsköztársaság, Peidl Gyula alakít kormányt
- augusztus 6. – hat nap után lemond a Tanácsköztársaság után alakult Peidl-kormány
- augusztus 7. – Megalakul az ideiglenesen megbízott Friedrich-kormány (hivatalnokkormány).
- augusztus 27. – Andrej Hlinka és František Jehlicka, néppárti szlovák politikusok titokban a párizsi békekonferenciára utaznak, hogy ott a tervezett autonóm Szlovákia számára nemzetközi garanciákat szerezzenek.
- szeptember 10. – Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést, amelynek értelmében a Lajtabánság Burgenland néven Ausztriához kerül.
- november 14–16. – A román hadsereg kivonul Budapestről és a Duna–Tisza közéről.
- november 16. ‑ Horthy Miklós ‑ a nemzeti hadsereg élén – bevonul Budapestre.
- november 19. – A svájci parlament megszavazta a Népszövetséghez való csatlakozást.
- november 24. ‑ Megalakult a Huszár-kormány.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1919 a filmművészetben
[szerkesztés] 1919 az irodalomban
[szerkesztés] 1919 a zenében
- március 7. – Huszka Jenő Lili bárónő operettjének bemutatója
[szerkesztés] 1919 sporteseményei
[szerkesztés] Születések
- január 1. – Jerome David Salinger, író
- január 9. – Bulányi György, piarista, tanár
- február 10. – Komlós Juci, színművésznő, a Nemzet Színésze
- február 10. – Bessenyei Ferenc, színművész, a Nemzet Színésze († 2004)
- február 10. – Pogácsás György, mezőgazdász, egyetemi tanár, politikus († 1977)
- március 7. – Székely János, erdélyi magyar költő, író, drámaíró († 1992)
- március 9. – Bán Jenő, sakkozó, sakkpedagógus, szakíró(† 1979)
- március 17. – Nat King Cole, amerikai jazz-zenész, énekes († 1965)
- április 7. – Gábor Miklós színész († 1998)
- április 12. – Anhalt István, zeneszerző
- június 10. – Soós Ferenc, négyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1981)
- június 14. – Gene Barry, amerikai színész
- június 18. – Jüri Järvet, észt színész († 1995)
- július 17. – Krúdy Zsuzsa, író, költő
- július 20. – Sir Edmund Hillary, a Mount Everest első meghódítója († 2008)
- augusztus 12. – Béky-Halász Iván, költő, műfordító († 1997)
- szeptember 14. – Ranódy László, filmrendező
- október 22. – Doris Lessing Nobel-díjas brit író
- október 24. – Frank Piasecki lengyel származású amerikai mérnök, repülőgép-tervező
- október 26. – Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah († 1980)
- december 1. – Bánáthy Béla, magyar származású amerikai rendszertudós († 2003)
[szerkesztés] Halálozások
- január 6. – Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke (* 1858)
- január 19. – Wagner Sándor, festő (* 1838)
- január 27. – Ady Endre, költő (* 1877)
- április 5. – Kolossváry Dezső, lovassági tábornok, miniszter (* 1854)
- április 8. – Eötvös Loránd, magyar fizikus, miniszter (* 1848)
- április 29. – Frim Jakab, gyógypedagógus, az első magyar, fogyatékosok számára épített nevelőintézet (Rákospalota) atyja (* 1852)
- május 6. – L. Frank Baum, az "Oz a csodák csodája" írója (* 1856)
- május 23. – Aggházy Gyula, festőművész (* 1850)
- május 26. – Gozsdu Elek, író, ügyvéd (* 1849)
- június 6. – Kvassay Jenő, vízépítő mérnök, a magyar vízügyi szolgálat megalapítója (* 1850)
- június 20. – Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész (* 1853)
- június 30. – Lord Rayleigh (* 1842)
- július 15. – Hermann Emil Fischer, német kémikus, a cukrok és a purinszármazékok vizsgálataiért 1902-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat (* 1852)
- szeptember 5. – Vaszilij Ivanovics Csapajev, orosz katonatiszt (* 1887)
- szeptember 5. – Schulek Frigyes, építész (* 1841)
- szeptember 11. – Csáth Géza, író (* 1887)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Johannes Stark |
| Kémiai | nem adták ki |
| Orvosi-fiziológiai | Jules Bordet |
| Irodalmi | Carl Friedrich Georg Spitteler |
| Béke | Thomas Woodrow Wilson |
