1919

1919 más naptárakban
Gergely-naptár	1919
Ab urbe condita	2672
Bahái naptár	75 – 76
Berber naptár	2869
Bizánci naptár	7427 – 7428
Buddhista naptár	2463
Burmai naptár	1281
Etióp naptár	1911 – 1912
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1974 – 1975
Shaka Samvat	1841 – 1842
Kali juga	5020 – 5021
Holocén naptár	11919
Iráni naptár	1297 – 1298
Japán naptár	2579 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4615–4616
Kopt naptár	1635 – 1636
Koreai naptár	4252
Muszlim naptár	1337 – 1338
Örmény naptár	1368 ԹՎ ՌՅԿԸ
Thai szoláris naptár	2462
Zsidó naptár	5679 – 5680

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924

Események

Határozott dátumú események

• január 1. – A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba.
• január 8.
  • A prágai csehszlovák kormány Szlovákia irányításával megbízott teljhatalmú minisztere, Vavro Šrobár feloszlatja az 1918. október 30. után létrejött szlovák nemzeti tanácsokat.
  • Az erdélyi szászok képviselői a medgyesi gyűlésen kinyilvánítják a Romániához való csatlakozási szándékát.
• január 11.
  • Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezik ki.
  • Berinkey Dénes alakít kormányt.
• január 15. – A sikertelen Spartacus-felkelés után Reichswehr-katonák kivégzik Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht kommunista vezetőket.
• január 18. – Párizsban megnyitják az I. világháborút lezáró békekonferenciát.
• január 19.
  • Károlyi Mihály az első Magyar Köztársaság (nem ideiglenes) elnöke.
  • Megalakul a Berinkey-kormány, mely a tanácsköztársaság kikiáltásáig maradt hatalmon.
• január 26. – A második Lengyel Köztársaságban első ízben tartanak választásokat, mely politikai egyensúlyt hoz létre a bal és jobboldal között.
• február 4. – A magyar hadseregen belül megalalul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport, amelyről informálódni lehet a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának kiállításán.
• február 12. – Pozsonyban a szociáldemokrata párt sztrájkot hirdet a Šrobár-féle kormány ellen; a város német és magyar polgársága által támogatott megmozdulás 8 halottat követelő katonai beavatkozással ér véget.
• február 23. – Károlyi Mihály gróf a Heves megyei Kál határában megkezdi a földosztást.
• március 6. – Az európai kommunista pártok Moszkvában megalapítják a III. Internacionálét, közkeletű nevén a Kominternt.
• március 21. – Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a Tanácsköztársaságot (1989-ig Magyarországon ez a nap állami ünnep volt).
• március 25. – Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.
• április 7. – Kikiáltják Bajorországban a Tanácsköztársaságot.
• április 19. – Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
• május 1. – A párizsi békekonferencián az antanthatalmak elismerik az SZHSZ államot.
• május 19. – A török függetlenségi háború kezdete. (A függetlenségi háború a Török Köztársaság kikiáltásával ért véget 1923. október 29-én.)
• május 29. – Kikiáltják a Vendvidék (Muravidék és Szentgotthárd nyugati vidéke) függetlenségét (Vendvidéki Köztársaság).
• június 5. – A magyar vörös hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
• június 14. – Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
• június 16. – Kikiáltják Szlovákiában a Tanácsköztársaságot, elnöke Antonín Janoušek.
• június 26. – A Magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
• június 28. – A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
• június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.
• július 7.
  • A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.
  • Mihály Dénes első televíziós képátvitele. (Állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok.)
• július 21. – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest. (Három nappal később román ellentámadás indul, amely 26-ára visszaszorítja a magyar csapatokat a Tisza csongrádi oldalára.)
• július 30. – A román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé.
• augusztus 1. – Elbukik a Tanácsköztársaság, Peidl Gyula alakít kormányt, az úgynevezett szakszervezeti kormányt.
• augusztus 4. – Három román hadosztály átkel a Tiszán.
• augusztus 6. – Hat nap után lemond a Tanácsköztársaság után alakult Peidl-kormány.
• augusztus 7. – Megalakul az ideiglenesen megbízott Friedrich-kormány (hivatalnokkormány).
• augusztus 9. – Horthy Miklós az ellenforradalmi kormánytól független „fővezérség”-et hoz létre.
• augusztus 10. – A bánsági svábok vezetői kinyilvánítják a Román Királysághoz való csatlakozási szándékát.
• augusztus 15.
  • Horthy Miklós fővezérként hivatali esküt tesz József főherceg jelenlétében, ezzel valamennyi fegyveres erő fölött átveszi a főparancsnokságot.
  • Ténylegesen Friedrich István tölti be a miniszterelnöki tisztet.
• augusztus 22. – Horthy Miklós elrendeli az ország idegen hadsereg által meg nem szállt részein a kerületi parancsnokságok szervezését.
• augusztus 27. – Andrej Hlinka és František Jehlicka, néppárti szlovák politikusok titokban a párizsi békekonferenciára utaznak, hogy ott a tervezett autonóm Szlovákia számára nemzetközi garanciákat szerezzenek.
• szeptember 10. – Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést, amelynek értelmében a Lajtabánság Burgenland néven Ausztriához kerül.
• szeptember 12. – Gabriele D'Annunzio elfoglalja Fiumét és kikiáltja a de facto Carnarói Olasz Kormányzóságot.
• október 10. – Kínában Szun Jat-szen újjáalakítja a Kuomintangot Csungkuo Kuomintang néven.
• november 14–16. – A román hadsereg kivonul Budapestről és a Duna–Tisza közéről.
• november 16. – Horthy Miklós – a nemzeti hadsereg élén – bevonul Budapestre.
• november 19. – A svájci parlament megszavazta a Népszövetséghez való csatlakozást.
• november 24. – Megalakult a Huszár-kormány.
• november 27. – A neully-i béke aláírása Bulgáriával.

Határozatlan dátumú események

• április – A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az (ILO) megalakulása.
• az év folyamán – Gödöllőn az Állami Burgonya Kísérleti Telepen megépül az első magyarországi permetező öntözőtelep.

Az év témái

1919 a filmművészetben

• Megalapítják a Columbia Pictures filmvállalatot.
• február 5. – Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
• április 17. – Hans Vogt, Jo Engl, és Joseph massolle német feltalálók hangosfilmkészítő eljárást szabadalmaztatnak.

• Blind Husbands – rendező Erich von Stroheim.
• Bolshevism on Trial – rendezte Harley Knoles
• Letört bimbók – főszereplője Lillian Gish és Richard Barthelmess; rendező D. W. Griffith.
• Madame DuBarry – főszereplő Pola Negri és Emil Jannings.

• Korda Sándor – Yamata, Se ki, se be, Fehér rózsa, Ave Ceasar
• Balogh Béla – Tilos a csók, Nantas, A baba
• Garas Márton – Twist Olivér, A lélekidomár, A legnagyobb bűn, Kutató Sámuel

1919 a zenében

• március 7. – Huszka Jenő Lili bárónő operettjének bemutatója.

1919 a sportban

• A MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.

Születések

• január 1. – Jerome David Salinger, amerikai író († 2010)
• január 9. – Bulányi György, piarista, tanár († 2010)
• február 10. – Komlós Juci, színművésznő, a Nemzet színésze († 2011)
• február 10. – Bessenyei Ferenc, színművész, a Nemzet Színésze († 2004)
• február 10. – Pogácsás György, mezőgazdász, egyetemi tanár, politikus († 1977)
• március 7. – Székely János, erdélyi magyar költő, író, drámaíró († 1992)
• március 9. – Bán Jenő, sakkozó, sakkpedagógus, szakíró († 1979)
• március 17. – Nat King Cole, amerikai jazz-zenész, énekes († 1965)
• március 26. – Zsoldos Imre magyar trombitaművész, zenekarvezető († 1985)
• április 7. – Gábor Miklós színész († 1998)
• április 12. – Anhalt István, zeneszerző († 2012)
• június 10. – Soós Ferenc, négyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1981)
• június 14. – Gene Barry, amerikai színész († 2009)
• június 18. – Jüri Järvet, észt színész († 1995)
• június 19. – Garas Klára, magyar művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
• július 17. – Krúdy Zsuzsa, író, költő († 1992)
• július 20. – Sir Edmund Hillary, a Mount Everest első meghódítója († 2008)
• augusztus 12. – Béky-Halász Iván, költő, műfordító († 1997)
• augusztus 31. – Ifj. Kós Károly néprajzkutató, az MTA tagja, az erdélyi magyar néprajztudomány kiemelkedő alakja († 1996)
• szeptember 14. – Ranódy László, filmrendező († 1983)
• szeptember 23. – Ubrizsy Gábor növénypatológus, mikológus († 1973)
• szeptember 26. – Matilde Camus spanyol költő († 2012)
• október 22. – Doris Lessing Nobel-díjas brit író
• október 24. – Frank Piasecki lengyel származású amerikai mérnök, repülőgép-tervező († 2008)
• október 26. – Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah († 1980)
• november 11. – Kalle Päätalo finn író († 2000)
• november 19. – Kézdi Árpád építőmérnök, az MTA tagja, a talajmechanika és a geotechnika kiemelkedő tudósa († 1983)
• december 1. – Bánáthy Béla, magyar származású amerikai rendszertudós († 2003)
• december 13. – Hans-Joachim Marseille német pilóta († 1942)

Halálozások

• január 6. – Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke (* 1858)
• január 19. – Wagner Sándor, festő (* 1838)
• január 27. – Ady Endre, költő (* 1877)
• április 4. – Óváry Lipót történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1833)
• április 5. – Kolossváry Dezső, lovassági tábornok, miniszter (* 1854)
• április 8. – Eötvös Loránd, magyar fizikus, miniszter (* 1848)
• április 29. – Frim Jakab, gyógypedagógus, az első magyar, fogyatékosok számára épített nevelőintézet (Rákospalota) atyja (* 1852)
• május 4. – Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója (* 1880)
• május 6. – L. Frank Baum, az Óz, a csodák csodája írója (* 1856)
• május 14. – Bagáry József, magyarországi szlovén író (* 1840)
• május 23. – Aggházy Gyula, festőművész (* 1850)
• május 26. – Gozsdu Elek, író, ügyvéd (* 1849)
• június 6. – Kvassay Jenő, vízépítő mérnök, a magyar vízügyi szolgálat megalapítója (* 1850)
• június 20. – Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész (* 1853)
• június 30. – Lord Rayleigh, angol fizikus (* 1842)
• július 15. – Hermann Emil Fischer, német kémikus, a cukrok és a purinszármazékok vizsgálataiért 1902-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat (* 1852)
• szeptember 5. – Vaszilij Ivanovics Csapajev, orosz katonatiszt (* 1887)
• szeptember 5. – Schulek Frigyes, építész (* 1841)
• szeptember 9. – Hopp Ferenc, optikus, műgyűjtő, múzeumalapító (* 1833)
• szeptember 11. – Csáth Géza, író (* 1887)
• szeptember 22. – Gáspár Alajos, magyarországi szlovén író (* 1848)
• október 7. – Kherndl Antal mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1842)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Johannes Stark
Kémiai	nem adták ki
Orvosi-fiziológiai	Jules Bordet
Irodalmi	Carl Spitteler
Béke	Thomas Woodrow Wilson

Külső forrás

• Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma