Cserny József (parancsnok)
- Ez a szócikk a Cserny-csoport vezetőjéről szól. A formatervezőt lásd itt: Cserny József (formatervező)
Cserny József (Budapest, 1892. március 18. – Budapest, 1919. december 18.[1]) cipészsegéd, különítmény-parancsok; a Cserny-csoport vezetője volt 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság idején. Ez a terrorcsoport gyakran együttműködött a Szamuely Tibor által vezetett „Lenin-fiúkkal”.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Apja id. Cserny József, anyja Tímár Paula.[2] Eredetileg cipészsegéd (bőrmunkás) volt; nőtlen, református vallású. Cserny az első világháborúban a haditengerészetnél szolgált. 1918-ban Szovjet-Oroszországba szökött, ahol belépett a magyar kommunisták csoportjába. Egy agitátorképző iskola hallgatója lett. 1918-ban fegyverrel harcolt fehérek és a fellázadt baloldali eszerek csapatai ellen. 1918 novemberében – a magyar "őszirózsás forradalom" hírére – az oroszországi magyar kommunisták megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját. Cserny a KMP magyarországi megalakulásánál – 1918. november 24-én – nem volt jelen, mégis a párt alapító tagjának tekintik. Budapesten, a Ranolder utca 23. szám alatt lakott.[3]
Tevékenysége a Tanácsköztársaság alatt [szerkesztés]
1918 decemberében már Magyarországon volt, és belépett a Nemzetőrség tengerész-különítményébe. Zömmel matrózokból alakult 1919. elején a KMP védelmére szervezett Cserny-csoport. Feladatuk a visegrádi utcai párthelyiség őrzése volt. Később rájuk bízták a Szovjetház (az egykori Hungária-szálló) őrzését is.
A Cserny-csoport a kommunista ideológiával egyetértő, ám öntörvényű forradalmárok csapata volt. A proletárdiktatúrát lelkesen elfogadták, magukat a forradalmi kormányzótanács terrorcsapatának nevezték, utasításokat csak a KMP-től fogadtak el – ha éppen egyetértettek ezekkel az utasításokkal.
A proletárdiktatúra kikiáltásakor már mintegy kétszáz ember állt Cserny parancsnoksága alatt. Főhadiszállásuk a Batthyány-palota volt. Cserny a Forradalmi Törvényszék egyes tárgyalását is vezette.
1919 április végén a hadsereg új főparancsnoka, a szociáldemokrata Böhm Vilmos parancsot adott ki minden „politikai terrorcsapat vagy más elnevezés alatt működő külön csapat” feloszlatásáról. Cserny csapatát fegyvereinek leadására szólították fel.
1919. május 19-én a Cserny-csoportot lefegyverezték.
1919. június 22-én egy fél század vöröskatona élén rátámadt a krisztinavárosi templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk; dr. Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.[4]
1919 június 24-én ellenforradalmi lázadás tört ki.
„Veszélyben a proletárdiktatúra! Budapesten dühöng az ellenforradalom, s hogy nem diadalmaskodott, az kizáróan az én embereim érdeme. Ezen utolsó három nap megmutatta, hogy véres kézzel kell átgázolni és vérbe kell fojtani minden ellenforradalmat. (...) Lenni, vagy nem lenni, ez most a kérdés! Ne tétovázzunk, fogják keményen kezükbe a gyeplőt.” Cserny József beadványa Kun Bélához.
1919 július közepén a Cserny-csoportot újjászervezték, visszakapták a Batthyány-palota épületét is.
A Tanácsköztársaság hadseregét 1919. augusztus elsején leverték. A kapituláció után, a kommunista vezetőség elmenekült, de Cserny és a Lenin-fiúk sok tagja Magyarországon maradt és tovább harcolt, végül Csernyt és több emberét elfogták a Batthyány-palotában.
Halála [szerkesztés]
Cserny Józsefet és tizenhárom társát halálra ítélték. Húsz Lenin-fiút 1919 decemberében végeztek ki, Cserny és Szamuely embereit vegyesen. Cserny sem kapott kegyelmet, őt tizenhárom társával együtt 1919. december 18-án akasztották fel a Margit körút 85. szám alatti fogház udvarán.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Konok Péter: Baloldali radikalizmusok Magyarországon a XX. század első felében
- Tanácsköztársaság: százakat mészárolt le a vörös rémuralom, mno.hu
- A két Hollán Sándor
- Ma kezdődik a terroristák bűnügyeinek főtárgyalása - Váry Albert főügyész tegnap a következő terroristák elmeállapotának megvizsgálását és megfigyelését rendelte el. Cserny József, Mészáros Sándor, Löbl Mór, Pap Sándor, Kakas Ferenc, Bartalos István, Löscher Márton, Csomor Gábor, Steiger János, Schön Gábor és Grad Géza., huszadikszazad.hu
- Magyar Életrajzi Index

