Kál

Kál
Kál címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Kistérség 2012-ig	Füzesabonyi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Morvai János
Irányítószám	3350
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	3619 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	103,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kál Pozíció Magyarország térképén
Kál Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47,73051°, k. h. 20,26284°47.73051, 20.26284
Kál weboldala

Kál nagyközség Heves megyében, a Füzesabonyi kistérségben.

Fekvése

Heves megye déli részén, a Gyöngyösi-síkon, 3752 fő lakossal – az M3-as autópálya mellett helyezkedik el. A nagyközségen át halad a Budapest-Miskolc közötti vasútvonal. A település a Tarna folyó völgyében fekszik.

Története

Történelmi múlt

Kál már a honfoglalás előtt lakott település volt. Ezt bizonyítják a régészeti kutatások során fellelt szkíta sírok és szkíta lovassírok. A község első okleveles említése 1331-ből való. 1603. június 25-én az egri káptalan Ónod várában ünnepélyesen beiktatta az ónodi és a debrői vár tartozékainak Kált. Ekkorra a falu lakossága ismét erősen megfogyott, feltehetően Eger várának 1596-os ostromával, török kézre jutásával kapcsolatos harcok során. 1597-ben csak tizenkét telkes jobbágy lakta. Az 1701. évi összeírás tudósít arról, hogy a községet "hat idevaló örökös jobbágy és öt jövevény lakja", utóbbiak Bodról, Alatkáról, Nagyútról, Tófaluról jöttek ide. A Rákóczi-szabadságharc időszakában Kál kétszer is elpusztult. 1706 végén újból megtelepült egy-két jövevény. 1741-ben Grassalkovich Antalra ruházták a debrői uradalmat, aki kiadta a Kál pusztának telkes jobbágyokkal való benépesítésére vonatkozó telepítési szerződést. A Mária Terézia alatt megkezdett és II. József idejében befejezett országos katonai felmérés során készült térkép – amely 1783-ból származik – feltünteti Kál helyét. A rajta lévő pontos adatoknál fogva a 18. századi Kál egyik legfontosabb kútfőjének tekinthető. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Kál népére is nagy hatással volt. Az 1849. február 26-27-én vívott kápolnai csata ide is kiterjedt. 1896-ban Magyarországon országos mezőgazdasági összeírás volt, melynek anyagából kibontakozik, hogy a településen 514 gazdaság volt.

Közigazgatási múlt

Kál belső igazgatását először az 1826. IX. törvénycikk rendezte. A település képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1882-től maradtak fenn. Az 1887. január 12-i képviselő-testületi ülésen a testület tagjai elfogadták az 1886. évi 12. törvény alapján hozott községi szervezkedési szabályrendeletet. Ez a rendelet kisebb módosításokkal egészen 1944-ig meghatározta az elöljáróság és a képviselő-testület tevékenységét.

1973 óta Kál nagyközségi rangot visel. Közös tanács alakult Kompolttal, majd később Kápolnával. 1990. szeptember 30-án az 1985-ben megválasztott közös tanács és végrehajtó bizottság mandátuma lejárt. Az utolsó végrehajtó bizottsági ülés szeptember 26-án volt. A rendszerváltás utáni első szabad választással a Kál Nagyközségi Közös Tanács működése megszűnt. Kál, Kompolt és Kápolna különvált, és saját önkormányzatot hozott létre.

Kál a megye – városok után – második legnagyobb települése. Kál településhálózati szerepe a Tarna-menti falvak vonatkozásában kezdettől fogva jelentős. Igen dinamikusan fejlődött a nagyközség 1990-óta.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Római katolikus templom. 1761 és 1762 között épült, 1971-ben egy hittanteremmel kibővítették. Szent Péter és Szent Pál tiszteletére felszentelt. Műemlék.
• Első világháborús emlékmű
• Lenin-múzeum

Külső hivatkozások

• Kál honlapja