Tófalu
| Tófalu | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Füzesabonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kerek József[1] | ||
| Irányítószám | 3354 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 537 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tófalu
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tófalu
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,776°, k. h. 20,237° | |||
| Tófalu weboldala | |||
Tófalu község Heves megye Füzesabonyi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Megközelítése [szerkesztés]
A 3-as főúton Kápolna község Petőfi utcájáról.
Története [szerkesztés]
Neve írásban először 1352-ben fordul elő Tóthfalu néven.A török hódoltság idején elnéptelenedett.
A Rákóczi-szabadságharc után Tófalu környékéről, osztrák tartományokból, Gyetváról és Gácsról érkeztek a betelepülők az elnéptelenedett faluba. A 18. században Tófalu fejlődött.
A második világháborúban németek felrobbantották Tófalu régi templomát.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A település története [szerkesztés]
Népi építkezés [szerkesztés]
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
A lakóház. Tófalunak a múlt század építési gyakorlatára jellemző, hagyományos stílusban épített lakóházai vályogfalazattal, szarufás-torokgerendás szerkezetű nyeregtetővel, náddal, zsúppal fedve, gazdag vakolatdíszes véghomlokzatokkal, kő ablakkeretekkel, mestergerendás - deszkás födémmel, szabadkéményes - boglyakemencés tüzelőberendezéssel épültek. A falazat kizárólagos építőanyaga a hagyomány szerint is a vályog. Követ először az 1870-es években hoztak az egri, pünkösdhegyi bányából a kocsma építéséhez, de parasztházakhoz csak 1945 óta alkalmazzák. A múlt század végén még számos ágasfás-szelemenes szerkezetű ház volt a faluban, de ezek korunkra mind elpusztultak. A múlt század végéig a deszka mennyezetet mestergerendával készítették, és ezt a házban boldoganyának nevezett középoszloppal támasztották meg. A növényi tetőfedő anyagok - nád és zsúp, sokszor együttesen alkalmazva - használatának a múlt század végi nagyobb tűzvészek vetettek véget, ugyanakkor fazsindellyel csak néhány uradalmi házat fedtek. A tüzelőberendezés legrégebbinek ismert formája 1 870 előtt a belülfűtős kürtőskemence volt, amit a szabadkémény váltott fel, vagy sárból rakott boglyakemencével párosítva vagy cserépkandallóval. Utóbbi a Tarna völgyének több falujából ismert fűtő és egyúttal sütö-főző alkalmatosság volt a múlt század derekán. Tófalun viszonylag korán - 1835-1836-ban - megjelenik a díszes kő ablakkeret, amit valószínűleg demjéni kőfaragók szállítottak. Az ugyancsak korán elterjedő tornác oszlopai azonban csak fából készültek.
Gazdasági épületek. 1880 előtt általános volt az istálló mennyezet nélküli formája, amiben rendszeresen tüzeltek, és amit a lakóháztól külön építettek. A körte alakú, égetett falú, az utcán a lakóházak előtt; sorakozó gabonás vermeket demjéni mesterek készítették.
KLAPKA U. 6. sz . Lakóház
A mestergerenda felirata szerint 1 874-ben épült, táblatelken, fésűs beépítésű. Vályog-falazat, szarufás torokgerendás nyeregteteje alul náddal, felül zsúppal fedve. Meszelt véghomlokzatán két ablak kihajló tokkal, közös tagolt szemöldökpárkánnyal. Két fejezetes falisáv, feketére mázolt lábazat. Szalagkeretes, vakolt oromzatán egy kör alakú padlásluk, alatta erősen tagolt párkány, szalmacsóva oromdísz. Udvari homlokzata 10 tengelyes, a három lakóhelyiség, istálló, pince, dohánypajta nyílásaival. 'Tornác, négy faoszloppal. Szabadkémény, az első szobában boglya alakú kemence. Mestergerendás, deszkás födém.
KOSSUTH U. 12. sz . Lakóház
A mestergerenda felirata szerint 1835-ben épült, szalagtelken, fésűs beépítésű. Kővel vegyes vályogfalazat, szarufás-torokgerendás nyeregtető cseréppel fedve. Véghomlokzatán (1899-ben alakítva) két kőkeretes ablak könyöklőpárkánnyal, a sarkokon fekete armirozás. Vakolt kőoromzatán, két szalagkereten, álló téglány alakú szellőző. Fröcskölt fekete alap fehér tagozatokkal. Kovácsoltvas kereszt oromdísz. Udvari homlokzata héttengelyes, a házban levő két lakás és az istálló nyílásaival. Tornác hét faoszloppal. Szabadkémény tüzelőpadkával - ami közös a két lakáshoz -, boglya alakú kemence, fa ülőpadkával. Mestergerendás, deszkás födém.
KOSSUTH U. 14. sz. Lakóház
A mestergerenda felirata szerint 1859-ben épült, táblatelken, fésűs beépítésű. Vályog falazat, szarufás-torokgerendás nyeregteteje zsúppal fedett. Meszelt végfalán, két kőkeretes ablak könyöklőpárkánnyal, két falisávval, a sarkokon armirozas. Előreálló, feketére mázolt lábazat, keskeny deszka vízvető, díszesen faragott deszkával. Álló hézagos deszkaoromzatán két vízszintes és egy függőleges osztóléc, a hézagokat fedő léceken hét bádogrózsa díszítés. Két négyzetes padlásluk, kerettel. Udvari homlokzata héttengelyes, a három lakóhelyiség és egy műhely nyílásaival. Tornác négy faoszloppal. Szabadkémény, 1957-ig boglyakemencével. Mestergerendás, deszkás födém.
SZABADSÁG TÉR 3. sz. Lakóház
1836-ban épült, táblatelken, fésűs beépítésű.. Vályogfalazat, szarufás-torokgerendás nyeregteteje alul náddal, felül zsúppal fedett. Meszelt véghomlokzatán két kőkeretes ablak könyöklőpárkánnyal, 1 X 2 tagú vasráccsal. Három fejezetes falisáv, előreálló, feketére mázolt lábazat, utcai padka. Szalagkeretes, vakolt vályogoromzatán két álló téglány alakú szellőző közös, tagozott könyöklőpárkányon, közöttük plasztikus kereszt. Udvari homlokzata kilenctengelyes, a ház lakásának és az istálló nyílásaival. Tornác, öt faoszloppal. Sza badkémény boglya alakú kemencével, mestergerendás, deszkás födém.
Figyelemre méltó népi épületek még:
GÖRGEY u. 4. sz . Lakóház. (1832)
PETŐFI u. 5. sz. Lakóház
PETŐFI u. 12. sz. Lakóház (1889)
SZABADSÁG tér 7. sz, Lakóház
.jpg&filetimestamp=20120507170252)
Honvédhalma [szerkesztés]
Honvédhalma emlékmű. A felrobbantott búcsújáró hely ismét kiépül. A helyszín egy magaslat, amely a Kápolnai csatában központi szerepet töltött be. Itt volt a honvédparancsokság, mivel innen a csatateret be lehetett látni. A hagyomány szerint az elesett honvédokat itt temették el. A hely fontosságát egy bővizű kút is emelte, ami valószínűleg jó szolgálatot tett a csata idején. A helyszín a Kápolna-Kerecsend közti 3-as útról közelíthető meg, a 3-as úton található pihenőhelytől Tófalu felé indulva a földúton. A földút 3-as út felőli részén, a kiindulópontnál kereszt található.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom. 1950-ben épült Szentháromság tiszteletére felszentelt.
- Páduai Szent Antal szobor. 1908-ban készült.
- Első világháborús és második világháborús emlékmű
- Honfoglalási emlékmű
- 1956-os emlékmű
- Hovédhalmi Kiskút
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
