Maklár

Maklár
Maklár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Kistérség	Egri
Rang	község
Polgármester	Havasi László (EME)
Irányítószám	3397
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	2416 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	86,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Maklár Pozíció Magyarország térképén
Maklár Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47.81° k. h. 20.41°47.81, 20.41

Maklár község Heves megyében, az Egri kistérségben.

Fekvése

Egertől déli irányban 11 kilométerre, Füzesabony-tól északi irányban 4 kilométerre fekvő település. Eger völgyének déli kijáratában, a Bükk Alföldbe simuló legdélibb nyúlványai között, az Eger-patak két oldalán helyezkedik el. Alsóbbrendű közúton, valamint az Eger-Füzesabony vasútvonalon is megközelíthető. A település északi részén az ötvenes évek óta füves leszállópályával rendelkező sportrepülőtér található.

Környező települések

Északról a vele egybeépült Nagytálya, keletről Mezőkövesd 12 km-re, délkeletről Szihalom 7 km-re, délről Füzesabony 6 km-re, nyugatról Kerecsend 5 km-re határolja.

Megközelítése

Alsóbbrendű közúton és a Füzesabony–Eger vasútvonalon közelíthető meg. Az M3-as autópálya a településtől 5 km-re fut.

Természetföldrajza

A település természetföldrajzilag részben sík területen, részben a Bükk déli dombnyúlványai által övezett területen fekszik. Az egerszalóki hőforrás 15 km-re, a Tisza-tó 40 km-re található. A falut az Eger-patak szeli ketté, itt válik ki belőle a Rimának nevezett árapasztó csatorna. Maklár kellemes, csendes, város környéki település, barátságos faluképpel.

Határának déli része Szihalomtól Füzesabonyig terjedő síkság, a keleti és nyugati határa dombos-völgyes terület. A települést keletről az Öreg-hegy, nyugatról a Nagy-Aszó dombjai övezik. A települést és határát érintő szárító széljárás nyugat–északnyugati irányú. A vidék a csapadékot is többnyire ebből az irányból kapja. A csapadék éves átlagmennyisége 400–500 mm, a napsütéses órák száma meghaladja az 1400 órát. A falu határának talaja fekete agyagtalaj, amely a környék legjobb termőterületeként a község lakóinak mindenkor biztos megélhetést nyújtott. Határának sík területe megtermi a falu kenyerét, szőlőhegyei adják borát, rétjei táplálják jószágait. A falut kettészeli a bővizű Eger-patak, amely a Bükk hegység nyugati oldalának felszíni vizét szállítja a Tiszába. Az általa érintett települések több tucat malmának szolgáltatott évszázadokon át vízi energiát, öntözte földjeit és rétjeit, tiszta vizével oltották hajdan szomjukat a nyári határban dolgozók. Ezeknek a természeti adottságoknak méltán nagy szerepe volt abban, hogy a falu – többszöri elpusztulása és lakóinak hányatottsága ellenére – több mint 700 éven át fennmaradt és ma is virágzó település. A község szerkezetileg széles utcás település. Házai többnyire szalagtelken, sorosan helyezkednek el. Szabályosan kimért széles utcái és telkei magukon viselik a 18. századi újratelepülés nyomait.

Története

A mai település helyén az i. e. 2. évezred elejétől kimutathatóak az emberi letelepedés nyomai. Ekkor bronzkori népek telepedtek meg itt, számos régészeti emléket hagyva maguk után a Baglyas-dombon és a Koszpérium-dombon. A honfoglaláskor a területet az Örs törzs szállta meg. A 11. században az István király alapította egri püspökség része lett az Eger völgyével együtt. Tatárjáráskor a település sok emléke elpusztult.

A település első okleveles említését 1261-ből ismerjük, amikor IV. Béla az egri völgy falvainak, köztük Maklárnak birtokában megerősítette az egri püspökséget (a falu 1804-ig az egri érsekség birtoka volt). Az 1380-as években Maklár vámszedési jogot nyert, később népes mezőváros, oppidum lett. Mátyás király idején Nagymaklár és Kismaklár nevű falurészeket említettek az oklevelek. 1486-ban Nagymaklár az egri vár részére szolgáltatott bárányt, sört, sajtot, kenyércipót, malac- és bordézsmát, ide fuvarozta a tűzifát és minden napra állított egy várőrt is. Ugyanakkor Kismaklár az egri püspöki udvartartás számára adott kaszásokat, valamint sertés-, zab- és bordézsmát. Az 1526-ban hazavonuló törökök egy seregrésze felégette a falut. 1550-ben már a töröknek is adóztak. 1552-ben elpusztult a falu, de 1556-ban lakói visszatértek. 1596-ban az Eger elfoglalásáért indított hadjáratban ismételten elpusztult, s 1609 körül népesült be újra, és a török hódoltság alatt végig népes település maradt.

A 16. században két malom is volt a faluban. 1700-ban Telekessy püspök Maklár mezővárosában esztendőnként három ízben tartandó országos vásárra szerzett privilégiumot. A Rákóczi szabadságharc alatt 1708-ban ismét elpusztult; akik megmenekültek, az andornaki pincékben húzták meg magukat, s csak 1712 után kezdtek visszatelepedni. A robotmegváltás és a szabad költözés lehetősége, valamint a kiterjedt termékeny határ a 17. század első felében szép számmal csalogatták ide a szomszédos falvak nehezebben élő gazdáit. 1741-ben Tarnaszentmáriáról, 1758-ban Egerszólátról költözött át egy-egy csoport az ottani túlzott robotterhek miatt. 1732-től Erdődy püspök eltiltotta a kálvinisták szabad vallásgyakorlatát, ami azt eredményezte, hogy a reformátusok egy része elvándorolt. A helyükre katolikus németeket költöztettek. 1758-ban ment végbe a "svábok" első nagy beköltözése. 1764-ben 27-28 német család, 1772-1774 között ismét 20 német újtelepes költözött Maklárra.

1770-ben a Maklári- és Nagyaszó-hegyen a helybeli és más falubeli szőlősgazdák összesen 843 kapás szőlőt műveltek. Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették és a korábbi 21 hold helyett 33 kishold szántóföldet és 5 kaszás rétet rendeltek minden egész telekhez. A 19. század első felében megnövekedett az állattenyésztés jelentősége a településen.

1849-ben Guyon és Aulich honvédseregei itt foglaltak állást a kápolnai csata idején. 1850 körül az úrbérrendezés után növekedett az önálló gazdaságok száma, a település polgári faluvá kezdett válni, a legnagyobb birtokos továbbra is az egri püspök maradt. 1900-ban 2024 római katolikus, 257 református és 15 izraelita lakosa volt.

A községi régi, ma már csak fényképről ismert templomát Eszterházy Károly egri püspök építtette 1788-1798 között. A Szentháromság tiszteletére emelt templomot a német katonaság 1944 őszén felrobbantotta. A sekrestyét és néhány részletet beépítettek a mai, 1948-ban felépített templomban. A rokokó mellékoltár a korábbi templom főoltára volt; a keresztelőkút 1790 körül készült, felsőtárkányi szobrász műve.

A római katolikus plébániaház már 1740-ben fennállt, majd 1767-ben Eszterházy újjáépíttette Zwenger Józseffel.

A református templom az 1944-ben felrobbantott régi templom helyen áll; beltelkes elhelyezésű épület, kegytárgyai a 17.-18. századból valók.

A település malmait a hatvanas években lebontották.

A centenáriumi emlékmű (1848-1948) a Templom téren áll. Az 1914-18-as I. világháborús emlékmű a katonák névsorával emlékezik meg az elesett maklári hősökre. 1977-ben a Király Róbert egri szobrász által készített partizán emlékművet az 1944-ben elesett partizánok emlékére állították. 1975-ben helyezték el Borsos Miklós bronzból készült Petőfi Sándor domborművét a könyvtár falán.

Népviselet, szólások

Maklár népviseletét a sokszínűség jellemzi, összefüggésben azzal, hogy a 18. században betelepült németek, szlovákok és más nemzetiségűek magukkal hozták öltözködési és életmódbeli szokásaikat.

A községhez számos szólás-mondás kötődik: "Rendjén van, mint Makláron a széna." A falu határán túl is ismert a következő szólás: "Majd összeszedi magát, mint Makláron a Szüle káposztája." Jelentése: „egyszer majd minden megoldódik, rendbe jön”. Megyeszerte emlegették ezt a formát is: "Maklári búcsú, salátás búcsú."

Lakosság

Maklár 2500 fő lakosú Heves megyei település. A településen kevés a munkalehetőség. Akik nem találnak helyben munkahelyet, nagyrészt a közeli városban, Egerben, a többiek a szintén közeli Füzesabonyban dolgoznak. Makláron több vállalkozás és gazdasági társaság működik.

A település hagyományosan mezőgazdasági területen fekszik. A lakosság a község határában lévő földjeit bérbe adja a helyi székhelyű kft.-nek, ami a termelőszövetkezet átalakulásával jött létre. A kft. kb. 1800 hektár területen dolgozik évről évre. A térségben sok gyümölcsös is található, ahol almát, sárga- és őszibarackot termesztenek. A község szőlőültetvényeiről kerül ki a híres Eger környéki borok egy része.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Infrastruktúra

A falu közművekkel teljesen ki van építve. Mindenhol van vezetékes ivóvíz, gázvezeték és szennyvízelvezető csatorna. Maklár, Nagytálya és Andornaktálya kommunális szennyvizét a Maklár külterületén található szennyvíztisztító telepen kezeli a három önkormányzat által létrehozott kft. Az elektromos hálózat is minden utcában megtalálható, és mindenhol lehetőség van vezetékes telefon és kábeltelevízió bekötésére is. Igénybe lehet venni a telefontársaságok által kínált ADSL-internet szolgáltatásokat, ezen kívül egy mikrohullámú internet-állomás kiépítése is megtörtént.

Az utak 100%-a burkolt. A legforgalmasabb utcák – Egri utca, Gárdonyi utca – mellett kerékpárút épült. A teherautó-forgalom a 10 t-ás súlykorlátozás miatt elkerüli a települést. A közvilágítás korszerűsítése során nagyobb teljesítményű, ugyanakkor energiatakarékos világítótestek felszerelésével biztonságosabbá vált az éjszakai közlekedés.

2006-ban a falu határában csapadékvíz-elvezető árok épült.

A kommunális hulladék elszállítása heti rendszerességgel, hétfőn történik, ezenkívül 2 helyen szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas sziget lett telepítve.

Intézmények

Maklár közigazgatásilag körjegyzőségben működik a szomszédos faluval, Nagytályával. A község központjában 2006-ban kialakították Maklár Igazgatási Központját. Ebben az épületben működik az Önkormányzat, itt van a házasságkötő terem, szintén itt kapott helyet az Eger és Környéke Takarékszövetkezet maklári fiókja, a rendőrség irodája és a szennyvízhálózat fenntartásáról gondoskodó kft is.

Helyben működik egy postahivatal. A községben nyolcosztályos, napközis, kiemelkedően jól felszerelt általános iskola működik, megfelelő szaktudással rendelkező tanári csapattal. Az iskolának van egy nagy tornaterme, ami kispályás foci, kosárlabda, ugrókötél, stb. versenyeknek biztosít helyet. A település központjában van a Napsugár óvoda, ahol három óvodai csoportban készítik fel a gyerekeket az iskolára. A bölcsődés korú gyermekeket a családi napközi fogadja.

Egészségügy

Háziorvosi szolgálatot a Medifam Kft. látja el, akik kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek és az idősek egészségi állapotára, a szűrések szervezésére és az egészséges életmód népszerűsítésére. Évente egészségnapot szerveznek, amelyen egy-egy kiemelt témát dolgoznak fel szakorvosok és alternatív gyógyítással, tornával, masszázzsal foglalkozó szakemberek segítségével. A községnek van saját fogorvosi rendelője, ahol a munkanapokon a felnőtteket, pénteken a gyerekeket fogadják iskolafogászat keretében. A babák és a kicsik védelme érdekében védőnő szolgálat működik.

Szórakozás, sport, vallás

A kulturális eseményeknek a Dózsa György Művelődési Ház ad otthont. Ebben az épületben van a több mint 10 000 kötetes Petőfi Emlékkönyvtár.

A sportesemények az iskola tornatermén kívül az Adler Sándorról elnevezett sporttelepen kerülnek megrendezésre. A falu határában egy 2,5 km hosszú ralipálya várja az autósport szerelmeseit. A pálya sajnos jelenleg nem üzemel, de valószínű, hogy hamarosan ismét beindul. Aki viszont a repülést részesíti előnyben, annak minden igényét a Maklári Sportrepülőtér tudja kielégíteni. A Maklári Kötélugró Klub többszörös világ- és Európa-bajnok kötelesei folyamatos nagyszerű sikereivel növelik Maklár hírnevét.

A településen több vallási csoport is jelen van. Maklár látnivalói között szerepel a katolikus, és a református templom.

Hagyományok, események

Erzsébet bál, Kötélugró bál, Szüreti mulatság, Maklári majális, Ulti verseny, Kakasfőzés, Falunap – július első szombatja, Kézműves kiállítás és vásár, Röfinap - december

Média

• Maklári Harsona (helyi periodika, 1995 óta)
• a kábeltelevízió hálózatán Maklár–Nagytálya Televízió
• A település honlapja

Nevezetességei

• Nepomuki Szent János szobor (Templom tér)
• Repülőtér (1957-ben létesítették.)

Külső hivatkozások

• Maklár Község hivatalos oldala
• Maklár a Vendégvárón
• Európai borutak portál
• Maklári Sport Klub – a világ- és Európa-bajnok kötélugrók oldala
• I. István Általános Iskola oldala