Erdőtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőtelek
Erdőtelek címere
Erdőtelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hevesi
Kistérség Hevesi
Jogállás község
Polgármester Forgács Jánosné Tóth Erzsébet[1]
Irányítószám 3358
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 3231 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 72,20 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 44,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőtelek  (Magyarország)
Erdőtelek
Erdőtelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″
Erdőtelek  (Heves megye)
Erdőtelek
Erdőtelek
Pozíció Heves megye térképén

Erdőtelek község Heves megyeben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hevesi-síkságon fekszik. A legközelebbi város Heves (14 km). Szomszédos falu:Tenk Kb.1km-re található Erdőtelektől. Területe:44,90km²

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a falu részben kisnemesek, részben 1691-től Butler Jánosé, az egri vár parancsnokáé. A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építette 1794-ben.

A 1845-ben a Buttler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétiumot hozott létre.

Kovács doktor a családi birtok kezelését 1913-ban vette át, de a kert tervszerű alakításával már 1895-től foglalkozott. Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve a Kertészeti Egyesülés alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a 19. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert. Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, mely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte. A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert. 1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új tulajdonosok hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a 3 hektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

Az arborétum a Mátravidéki Erdőgazdaság, majd 1970-től a Fővárosi Kertészet, és 1983-tól a Bükki Nemzeti Park tulajdonába és kezelésébe került. Az Arborétum közvetlenül a Fő út mellett, a kastély szomszédságában terül el. Területe – az 1981-es bővítésnek köszönhetően – 7 hektár, melyben egy 2000 m2 felületű tó is megtalálható. Az idelátogató elcsodálkozhat azon, hogy e csapadékhiányos területen hogyan pompázhat ennyi féle növény. A kert mellett folyó Hanyi-ér a talajvíz magasabb szinten tartásával pótolja a hiányzó csapadékot.

Az Arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk.

A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való, hiszen ágai 90 m-re elnyúlnak. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát és a kínai selyemfenyőt.

Szokatlan látványt nyújt itt az Alföldön a hatalmas bükkfa. De láthatunk itt 100 éves kocsányos tölgyet és cukorsüveg fenyőt is. Sétánk során találhatunk óriás életfát, fehértölgyet, vasfát, folyami cédrust, kínai mamutfenyőt és puffadt termésű csörgőfát. A kertben pompázik még számos örökzöld (magyal, aprólevelű kecskerágó, borbolya, erika), díszcserje (madárbirs, trombitafolyondár, rózsalonc, orgona) és a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény. Az arborétum angolparkszerűen kialakított részében található a mesterségesen kialakított tó, mely vízinövények, halak, békák, siklók élőhelye. Az Arborétum szomszédságában működik egy árutermelő díszfaiskola, ahol a kertben található növényekről történik a szaporítás. A tél kivételével az így előállított növények helyben megvásárol hatók. A park az év minden napján látogatható 8 órától 16 óráig. Belépőt mindenkinek kell váltani, amely egyben az Arborétum növényeinek képeivel díszített képeslap.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Népessége:3242 fő (2010. január. 1.) Népsűrűség:72,20fő/km²[forrás?]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buttler-kastély
  • Erdőtelki égerláp: 22 ha természetvédelmi terület, a Hanyi-ér által táplált lápterület.
  • Római katolikus templom: 18. század közepe, barokk
  • Buttler-kastély: 18. század vége, copf
  • Benes-kuria: 19. század eleje, klasszicista
  • Kőkereszt: 1786, barokk
  • Arborétum: A hajdani Buttler-kastély kertjében található. Nagysága 7 ha. Az itt látható növények (cserjék, örökzöldek és fák) fajszáma kb. 700.
  • Bronzkori régészeti leletek (Veremdombon)
  • Honfoglalás kori temető (Hanyipsztán)
  • Csörsz-árok: a szarmaták által 324 és 337 között épített védműrendszer maradványa.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Kál Egerszólát Kerecsend, Füzesabony, Dormánd Héraldique meuble compas.svg
Tarnabod

Észak
Nyugat  Erdőtelek  Kelet
Dél

Besenyőtelek
Boconád Heves Tenk