Visznek

Visznek
Visznek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Fodor János (független)
Irányítószám	3293
Körzethívószám	37
Népesség
Teljes népesség	1077 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	49,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″47.642, 20.027
Visznek Pozíció Heves vármegye térképén
Visznek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visznek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Visznek község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Fekvése

A vármegye déli részén fekszik, a Gyöngyös-patak két partján, Gyöngyöstől 22 kilométerre délkeletre, a Mátra által északról védett sík területen.

A szomszédos települések: északkelet felől Nagyfüged, kelet felől Zaránk, délkelet felől Erk, dél felől Tarnaörs, nyugat felől Jászárokszállás, északnyugat felől pedig Adács. Észak felől a legközelebbi település Karácsond, de a közigazgatási területeik nem határosak.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Jászárokszállás vagy Tarnaörs érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal Jászárokszállás vasútállomása kínálja, néhány kilométerre nyugatra.

Története

Visznek nevével már a tatárjárás (1241) előtt találkozunk a krónikák könyvében. Templomát és nevét - Viznek alakban - 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: gyerünk feljebb a "víznek".)

Ez időtől kezdve kevés hiteles adatot találunk Visznek életéről. Nem csoda, hiszen már fekvésénél fogva a tatár és a törökdúlások idején a különböző csapatfelvonulások útjába esvén, fejlődése lehetetlenné volt téve, s ha voltak is hiteles feljegyzett adatok, azok megsemmisültek.

Az 1552. évi adóösszeírás a töröktől elpusztított helynek mondta. 1554-ben kezd benépesülni. 1680-ban elpusztul és az 1701-ben történt újjáépítésig lakók nélkül állott. Nagyon lassan indult meg a benépesedés, még 1750-ben is csak 67 volt a község adófizetőinek száma.

Az 1800-as évek elején nemigen történt nevezetesebb esemény, mely a község életére különösebb hatással lett volna.

Az első szomorú világégés mély nyomokat hagyott a falu életében, a hősi halottak száma 50 főre tehető.

A község lakossága kisgazdákból, földnélküli vagy csak igen kevés földű munkásokból állott, akik éppen a földtelenség miatt mint mezőgazdasági munkások /summások - 600-800 fő/ helyezkedtek el az ország különböző részein.

A második világháború után megrongált házak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a világháború 54 halálos áldozatába került a községnek.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Tóth Józsefné (független)
• 1994–1998: Tóth Józsefné (független)
• 1998–2002: Holló János (független)
• 2002–2006: Tóth Lajos (MSZP)
• 2006–2010: Tóth Lajos (MSZP)
• 2010–2014: Fodor János (független)
• 2014–2019: Fodor János (független)
• 2019-től: Fodor János (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1131	1115	1113	1092	1102	1077
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,4% (17% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% németnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Említésre méltó a Csörsz árka, amely az avarokkal kapcsolatos. Az avarok itteni tartózkodását fényesen bizonyítja a falutól nyugatra, mintegy fél kilométerre eső, úgynevezett Kecske domb, ahol 1939-1940-ben mintegy 50 avar sírt tártak fel s benne értékes avar régiségeket találtak.
• A mai római katolikus templom, mint műemlék - építése a XVIII. századra tehető.
• A Gyöngyös patakon, közvetlen a falu alatt van egy kőhíd, melynek építési idejéről nincs adat, a hagyomány szerint az igen erős és szép híd, a katonaság átvonuló útján, a katonaság által építtetett.
• A híd mellett közvetlenül van egy vízimalom. Ez a malom is a híd építésének idején készült, s talán első "gépesített" erőforrása volt a falunak.
• Erzsébet téri koponyás feszület.