Nagyfüged
| Nagyfüged | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász Jánosné[1] | ||
| Irányítószám | 3282 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1935 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 70,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyfüged
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagyfüged
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,68751°, k. h. 20,10635° | |||
| Nagyfüged weboldala | |||
Nagyfüged község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Heves megye déli részén, a Gyöngyösi síkon fekvő település. Gyöngyöstől és Hevestől megközelítőleg egyformán 20 km távolságra van. A település határát átszeli az M3-as autópálya, a Budapest-Miskolc vasútvonal 5 km-re halad el a falutól, a legközelebbi vasútállomás Ludason található.
Története [szerkesztés]
Az első okleveles forrás 1301-1302. évben Fygug névalakban említi. 1411-ben Figedi Barnabás fiát, Imrét beiktatják egy Felső-Figeden levő kúria felének birtokába. 1427-ben kerül Fyged a jászkunok birtokába. A középkorban a település Kis és Nagy-Figed nevű falurészekre különült el. A török hódoltság kezdetén az 1549. évi adóösszeírásban Nagy- és Kis-Figed névvel találkozunk. Ekkorra már mindkét helység elhagyatottan áll, lakosaik elmenekültek. Hasonlóképpen emlékszik meg róla az 1554. évi és az 1564. évi adóösszeírás is. 1635-ben azonban Nagy-Figed Három portája már portális adót fizető, telkes gazdák által lakott jobbágy falu. 1672-ig a falu újra benépesül, portális adótól mentesített településsé válik.
Almásy János Heves megyei alispán 1698-ban megvásárolta a települést, amelyre 1700-ban királyi adománylevelet is szerzett rá I. Lipóttól. 1707-től 1712-ig ismét néptelen volt a falu, az új népesség ismeretlen helyekről 1713 után költözött be. 1734-ben Nagyfüged is felállították az önálló plébániát Tarnazsadány leányegyházzal. Nagyfügednek 1771-től a Mária Terézia úrbéri rendelete után 32 telkes jobbágya és 20 zsellér családja volt.
1819-ben a romosodó templomkápolna helyreállítását, melyet Almásy János 1756 előtt állíttatott, Szász János kezdte meg. A plébános tehát 1821-ben kis toronnyal, haranggal, oltárral felszereltette a kápolnát. A paplakot 1838-tól 1840-ig Fischer Mihály és Hartmann Lipót gyöngyösi mesterek építették fel. A barokk templom és a késő barokk temetőkápolna műemlék jellegű, a település nevezetességei között tartjuk számon. 1848 utáni úrbéri község 1871 után nagyközség lett. Az 1874-es nagy árvíz a település gazdaságát tönkretette. 3 év kellett ahhoz, hogy a lakosság újra erőre kapjon. Jelenleg 1810-en élnek a településen.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagyfüged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
 |
Ez a Heves megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
