Szihalom
| Szihalom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Füzesabonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bóta József Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 3377 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2029 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 59,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szihalom
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szihalom
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,772°, k. h. 20,483° | |||
Szihalom község Heves megye Füzesabonyi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az Eger-patak, illetve Rima-patak mellett fekszik, sík vidéken, termékeny kötött talajon. Az Alföld északi peremén, Egertől 20 kilométerre délre helyezkedik el.
Története [szerkesztés]
Szihalom nevét Anonymus Gesta Hungarorumja említette először Zenuhalomu néven: „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének…s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték…”
Az eleinte királyi birtok települést később I. István király az egri káptalannak adományozta.
1347-ben Miklós nádor tartott itt nádori országgyűlést Heves és Borsod megye nemeseivel.
1417-ben már mint püspöki vámhelyet említették az oklevelekben, ahol az egri püspök szedett sóvámot.
A török hódoltság alatt a falu többször is majdnem elnéptelenedett.
1544-ben a törökök pusztításait csak a falu északkeleti részében vészelte át öt ház, mely helyet azóta is Ötház néven neveznek.
1552-ben, Eger ostroma után az itt átvonuló törökök felégették, két év múlva, 1554-ben pedig a Fülekre telepedett török pasa pusztította el, majd újabb két év múlva, 1556-ban a tatárok égették porrá a falut, de 1596-ban Szihalom már újra a népes települések közé tartozott.
1699-ben a falut ismét a pusztás helyek között említették. Földjeit, rétjeit ekkor az egri vár kapitánya, Butler János bérelte.
Szihalom a 18. század elején ismét benépesült, ekkor mint az egri káptalan jobbágyfaluját említették.
1910-ben 2668 lakosa volt, melyből 2596 magyar, 70 cigány volt. Ebből 2650 volt római katolikus.
A 20. század elején Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom. Jézus Mennybemenetele tiszteletére felszentelt. Barokk stílusú. Műemlék.
- Tájház
- Árpádvár
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szihalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
