Parádsasvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parádsasvár
Károlyi-kastély (Kastélyhotel Sasvár) (5819. számú műemlék).jpg
A Károlyi-kastély, ma Kastélyhotel Sasvár
Parádsasvár címere
Parádsasvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Pétervásárai
Kistérség Pétervásárai
Jogállás község
Polgármester Holló Henrik[1]
Irányítószám 3242
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 393 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 24,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Parádsasvár  (Magyarország)
Parádsasvár
Parádsasvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″
Parádsasvár  (Heves megye)
Parádsasvár
Parádsasvár
Pozíció Heves megye térképén

Parádsasvár község Heves megye Pétervásárai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.

Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.

Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.

A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.

1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta.

1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.

II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.

A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.

Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.[3]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
  • Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)
  • Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.
  • Parádsasvári üveggyár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Parádsasvár témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Parádsasvár története a KSH online helységnévtárában
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Szuha Nádújfalu Bodony Héraldique meuble compas.svg
Galyatető

Észak
Nyugat  Parádsasvár  Kelet
Dél

Parád
Gyöngyösoroszi Gyöngyös (Mátraháza) Kékestető