Tenk
| Tenk | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Járás 2013-tól | Hevesi |
| Kistérség 2012-ig | Hevesi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szopkó Tamás[1] |
| Irányítószám | 3359 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1167 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 94,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tenk
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Tenk
Pozíció Heves megye térképén
|
|
| é. sz. 47,656°, k. h. 20,341° | |
Tenk község Heves megyeben.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Kristó Gyula gyűjtötte össze a középkori Magyarországon élő nem magyar népekről szóló írásos emlékeket, ezek között megtalálható a besenyő Tenk tulajdonnév. [3]
Földrajzi fekvése [szerkesztés]
Tenk község Heves megye déli részén terül el. Az M3-as autópálya közelsége (10 km) és a települést átszelő 31-es számú főközlekedési út bekapcsolja a községet az ország vérkeringésébe.
A településen található gyönyörű ősparkok, és a portákat, utakat elárasztó virágok jellemzik a település arculatát. A tenki emberek portájuk rendben tartásával, gondozásával és virágosításával aktívan közreműködnek a településkép kialakításában. Jelenleg 1262-en élnek itt, gyarapodó lélekszámmal.
Története [szerkesztés]
Tenk első írásos említése 1310-ből származik Thenky névalakban, de valószínűleg a település már jóval korábban is lakott volt. A török megszállás alatt szinte folyamatosan élelem- és hadianyag- szállítási útvonal volt. A hódoltság megszűnése után a Szentmáriay család birtoka lett a kiváló adottságokkal rendelkező terület. A védtelen jobbágyfalu nem vonzotta a letelepedni vágyókat, így az 1600-as évek végén Buttler János tulajdonában lévő lakatlan puszta volt. Jelentős változás az újranépesítés terén csak a XVIII. század végén történt. Az 1780-as években már 369-en éltek a településen.
A XIX. században jelentős szerepet játszottak Pusztatenk (ekkor így nevezték) életében a Csoma, a Gyulay, a Soldos és a Papp-Szász nemesi családok. A település szerkezetét meghatározták a középbirtokok és a hozzájuk kapcsolódó nemesi kastélyok elhelyezkedései. Pusztatenk utolsó földes urai a pazonyi Elekek voltak 1952-ig. A falu 1947-ig Erdőtelek község pusztája, majd 1947-ben alakul Tenk önálló településsé (kb. 600 fővel).
A településen 1950-ben, a járásban elsők közt alakult meg a tsz, ahová 1959-ben a község minden dolgozója belépett. A földosztás és a hatvanas évek nagy építkezései során teljesen átalakult a falu képe. Az 1968/70-es években villamosították a községet. A legtöbb portára vezetékes ivóvíz került, valamint befejeződött a művelődési ház építése.
Tenk a rendszerváltás előtti negyven évben megőrizte feudális jellegét: az egykori nemesi kastélyokat, kúriákat alakították át iskolává, óvodává, községházzá. E faluképet a helyi vezetésnek köszönhetően az utóbbi tíz évben sikerült felszámolni.
Műemlék jellegű épülete a volt Papp-Szász kúria, mely 1870 körül épült késő klasszicista, kora neoreneszánsz stílusban. Jelenleg ebben az épületben foglal helyet a polgármesteri hivatal. A községben napjainkban négy kastély található, kettő erősen átépített formában (az ötödiket, a Holler kastélyt elbontották).
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Gazdasági élet [szerkesztés]
Számottevő munkaerőt foglalkoztató, a település fejlődésére kiható ipar nem létesült a községben. A rendszerváltás után a község első jelentős eredménye az önálló orvosi körzet megszerzése, amely egy nagyszerű fejlesztéssel, az 1993. október 17-én felavatott egészségügyi központtal vált teljessé, ahol helyet kapott az anya- és csecsemővédelmi szakellátás, valamint 2000-ben ugyanitt került kialakításra a gyógyszertár is. Az első ciklus további eredményei: kiépült a gáz- és a telefonhálózat, megépült a ravatalozó, átadtak három szolgálati lakást, illetve a tűzoltószertárat, elkészült az iskola kézilabda pályája, valamint a második világháborús hősi emlékmű stb.
Az elkövetkező évek nagy beruházása az 1996. szeptember 15-én, a honfoglalás emlékére megépített tornaterem volt (az iskola három új tanteremmel is gyarapodott). A község csatlakozott a jászsági regionális szeméttároló megépítéséhez. Az elmúlt években készült el a millenniumi emlékpark, ahol helyet kapott a település első köztéri szobra (Józsa Lajos szobrászművész alkotása Tenki madonna címmel). Ugyancsak az elmúlt években kapott új tetőszerkezetet az óvoda, tovább javult az oktatási- és közintézmények informatikai ellátottsága stb.
A településen élők főleg kertészkedésből élnek, de néhány kisebb ipari üzem is munkát ad a községben élőknek (a Zalabaromfi feldolgozóüzem és a Delta faipari cég).
Tenk községben jó minőségű, átlag 25 aranykorona értékű föld várja a befektetőket.
Nevezetességei [szerkesztés]
Elek-kastély, Gyulai-kastély (a mai óvoda épülete), Papp-Szász-kastély (ma polgármesteri hivatal), egykori kastélyok és a hozzájuk tartozó épen maradt épületek; Római katolikus templom; Millenniumi emlékpark; Sportpálya, ahol egykoron az NB III-ban állt helyt a tenki csapat.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Kristó Gyula:Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003. 76-77.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
