Egerszalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egerszalók
Egerszalók címere
Egerszalók címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Kistérség Egri
Jogállás község
Polgármester Tőgyi Gábor[1]
Irányítószám 3394
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 1927 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 82,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egerszalók  (Magyarország)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 12″, k. h. 20° 19′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 12″, k. h. 20° 19′ 26″
Egerszalók  (Heves megye)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Heves megye térképén
Egerszalók weboldala
Saliris Resort hotel
Mészkőlerakódás a termálvíztől
A "sódomb", ásványi anyag lerakódás

Egerszalók község Heves megye Egri kistérségében, Egertől 5 km-re a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínű a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouk-nak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 M-ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét.

1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török hódoltság idején végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok.

1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Kocs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják, mint Szalók-kal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.

1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thek-re (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenek-től és fiától, Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.

1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában.

Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.
  • Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
  • Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
  • Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. század-ban készült.
  • Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.[4]
  • Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.[5]
  • Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.[6][7]

Gyógyfürdője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki.

A kalciumot, nátriumot, magnéziumot, ként tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. értékét felismerve a falu mára gyógyfürdőkre épült gyógyturizmus központja. Gyógyvizét sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallt.[8]

A sódomb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.[8] Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.[9]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horgásztó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Barlanglakások. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  5. Betyárbújó kaptárkövek. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  6. Borozók. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  7. HoremWeb: Helli-pince, 2011. augusztus 26. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  8. ^ a b Hőforrás – Sódomb. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  9. Salt Hill Thermal Spa – Bemutatkozás. Thermálfürdő.net. Virtual Tour. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  10. Szállodák

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerszalók témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Egerszólát Egerbakta Eger Héraldique meuble compas.svg
Verpelét

Észak
Nyugat  Egerszalók  Kelet
Dél

Eger
Feldebrő Demjén Andornaktálya