Cserépfalu
| Cserépfalu | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kósik István[1] | ||
| Irányítószám | 3413 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1033 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 23,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 44,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,94137°, k. h. 20,53714° | |||
| é. sz. 47,94137°, k. h. 20,53714° | |||
Cserépfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben. Miskolctól 57 kilométerre délnyugatra, Egertől 20 kilométerre északkeletre, a Bükk hegységben található.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13. századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.
A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.
A Hór - völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település. A falu – 1248-ból származó első okleveles említése alapján – 1998-ban ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a 12. század elejéig nyomon követhető.
Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község nevét is tőle örökölte. A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi) birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.
Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi (királynéi) várként tartják számon. 1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja. A falu 1554-ben lett a törököké.
A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére.
A 17–18. században a földesúr személye gyorsan változott. A bedegi Nyáriak után Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta. Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Esterházy család.
Az egri püspök, Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A 19. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg Góthai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.
Az 1929-es gazdasági világválság idején a falu szegényebb lakói létrehozták Kisamerikát, amely egy barlanglakásos közösség volt.[3]
A háború okozta népességcsökkenést a Rákosi-rendszer parasztságellenes politikája ellenére még kiheverte a település. A mezőgazdaság „szocialista átszervezése” azonban már a népességszám rohamos csökkenését eredményezte ’60-as évtizedben. Ezzel párhuzamosan megindult a település elöregedése is.
A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett. Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz, szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése (például: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott). Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma. Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.
Népcsoportok [szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága van.[4]
Látnivalók [szerkesztés]
- Hór-völgy (az ország leghosszabb völgye)
- Kaptárkövek
- A község határában fekvő Suba-lyuk barlangban 1932. április 27-én neandervölgyi ember leletet tártak fel.
- Suba-lyuk Múzeum (az eredeti leletek másolataival)
- Református templom
- Odorvár
- Tájház
- Gazdaház
- Cserépfalvi Imre Emlékszoba
- „Cserépfalu képekben” – állandó kiállítás a falu múltjáról
- Demjén István helyi festőművész kiállítása
Hires szülöttei [szerkesztés]
- Itt született 1900. július 28-án Cserépfalvi Imre könyvkiadó.
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Cserépfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ kisamerikai-barlanglakások
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001

