Sóstófalva
| Sóstófalva | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Szerencsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Sztrakon Béla[1] | ||
| Irányítószám | 3716 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 268 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sóstófalva
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sóstófalva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Sóstófalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sóstófalva Észak-Magyarországon található úgynevezett zsákfalu. Az ősfalu a Hernád folyó völgyében terült el, de a gyakori áradások miatt kb. 2 km-re távolabb, a völgyet határoló domb túloldalára települt az 1880-as években. A település közigazgatásilag a Szerencsi járáshoz tartozott. További közeli nagyváros Miskolc. Mindkét várostól egyaránt 21 km-re van. A települést kelet, észak és nyugat irányból összefüggő domb veszi körül, déli irányban a völgy a szomszédos Újcsanálos felé nyitott. A három történelmi megyét (Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén) magábafoglaló országrész zempléni területén található Abaúj-Torna és Zemplén határán.
[szerkesztés] Története
A település jelenlegi helyén és nevén csak 1896-tól létezik. Ezen a területen volt egy Sós nevű uradalmi gazda birtoka, annak közelében pedig egy tó, mely azóta kiszáradt. Az ősfalu a Hernád folyó partján terült el, melynek Hoporty volt a neve. A folyó gyakori áradása miatt lakosai távolabb kényszerültek, majd egy 1892-es tűzvészben a falu teljesen leégett, így kezdtek lakói a jelenlegi falu helyén építkezni és 1896-ban Sóstófalva nevet vette fel az új település. A Hernád menti települést már egy 1387-es irat is Hoporty néven említi. Régészeti leletek pedig neolit település maradványait is megtalálták ezen e helyen. A hajdani lakosság gazdálkodással földműveléssel foglakozott, sokan jártak közülük napszámba a Sós uradalomba. A régi település hagyatéka a Református Templom harangja.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
