Hernádszurdok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernádszurdok
Hernádszurdok címere
Hernádszurdok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig Abaúj–Hegyközi
Jogállás község
Polgármester Varga Józsefné[1]
Irányítószám 3875
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 192 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 42,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádszurdok  (Magyarország)
Hernádszurdok
Hernádszurdok
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48,48093°, k. h. 21,20554°
Hernádszurdok  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hernádszurdok
Hernádszurdok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,48093°, k. h. 21,20554°

Hernádszurdok község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Miskolctól 57 kilométerre északkeletre található. A Hernád folyó jobb partján, a Cserehát peremén fekszik.

Környező települések [szerkesztés]

Garadna (8 km), Hidasnémeti (2 km), Tornyosnémeti (6 km), a legközelebbi város: Gönc (6 km)

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton elérhető a 3-as főúton; vonattal a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon.

Története [szerkesztés]

Hernádszurdok Szurdokbénye (Bénye, Bényeszurdoka) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1234-ben említették először Byna de Zurduk néven.

A 16. század elejéig a település neve Surdokbénye volt, és mint abaúji várföldet II. András király adta az Aba nemzetséghez tartozó Demeter hercegi étekhordómesternek 1234-ben és határát is leiratta.

1288-ban az oklevelek Bényei Besenyő István nevű fiát említették, aki Amadé nádor kancellárja volt.

1299-ben az Aba nemzetség tagjai megosztoztak birtokaikon. Szurdokbényét Sándor fiai kapták.

1300-ban Szurdokbénye harmadát - hosszas vita után - átengedték Vécsei Csépán fiainak, s az átengedett harmadot elhatárolták.

1311-ben az Aba nemzetségbeliekhez tartozó Nekcseiek osztozkodásakor Szurdokbényét Sándor fiai kapták. 1321-ben Károly Róbert király meg is erősítette őket birtokaikban. 1326-ban földjükből 4 ekényit adtak szerviensüknek, Petres fia Miklós ispánnak és azt körül is határolták.

A falunak később több tulajdonosa is volt. A 16. század elején Kassa városának birtokába került. Ekkor változott neve Hernádszurdok-ra.

A 20. század elején Hernádszurdok Abaúj-Torna vármegye Kassai járásáhhoz tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 352 lakosa volt, melyből 345 magyar. Ebből 100 római katolikus, 11 görög katolikus, 228 református volt.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Források [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Hernádszurdok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások [szerkesztés]