Sáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáta
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Ózdi
Kistérség Ózdi
Jogállás község
Polgármester Bakos Péter[1]
Irányítószám 3659
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 1138 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 65,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 286[3] m
Terület 16,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sáta (Magyarország)
Sáta
Sáta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 04″, k. h. 20° 23′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 04″, k. h. 20° 23′ 35″
Sáta (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sáta
Sáta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sáta weboldala

Sáta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén található, Ózdtól mintegy 15 kilométerre délkelet felé. Az Upponyi-hegység nyugati peremén, a Csernely-patak mellékvölgyében, környezetében jelentős erdővel. A 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonal mentén található, megállóhellyel rendelkezik. Szomszédai: Borsodbóta, Nekézseny, Lénárddaróc és Csokvaomány.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalosan, fellelt okmányok alapján Sáta meglétéről a 13. századtól beszélhetünk, egy legutóbb előkerült oklevél szerint (Borsodi Levéltár) 1281-ben Bóta határosa Satha. 1301-ben Omány határosa is egyben, ez azt jelentette, hogy adományok, szerzemények és a földesurak vagyon-gyarapodása által nőtt a faluhoz tartozó földterületek nagysága. Első birtokosai a Bariusok voltak, akiket a 13. század elején új adomány címén iktattak be Sáta birtokába. 1378-ban Csokva és Omány határ-bejárásánál szomszédként jelen volt egy bizonyos Sata-i Antal fia Barleus. Az illető valószínűleg már a második volt a családban, a névadó ős korábban élt. Az említett oklevél egyébként kimondja, hogy Csokva és Omány határa e községeknél éri el a szántóföldek között Barleus Sata possessioját (tulajdonát). A község tulajdonosai ebben az időben valóban a Bánfalván (Jétyőn) élő Báriusok voltak. A család egy része, amely feltehetően Sátán élt, minden bizonnyal a birtokok elkülönülése miatt egyre gyakrabban Sátai-nak nevezi magát.

A Bariusok már a 14. század végén új adományt szereztek a községre, ezzel együtt engedélyt kaptak arra is, hogy a hét második napján hetivásárt tartsanak, ezzel mintegy hozzájárulva a község fejlődéséhez. A hetipiac (vásár) tartása megnövelte a község központi helyzetét a vidéken. A falu határában fekvő Akasztó-domb jelzi azt is, hogy központi szerepéhez mérten Sáta pallosjogot is kapott. A 16. század közepére a térség legnagyobb községei közé emelkedett, ekkor Bárius özvegye volt a tulajdonosa.

A török pusztítás utáni időszakban Sátának több évtizedre volt szüksége, hogy fejlődése újra a régi kerékvágásba zökkenjen. Két közeli szomszédunk még ennél is komiszabbul járt a törökkel. Nekézsenyben például a törökvész előtt 14 porta volt, ebből 1558-ra mindössze 7 maradt. Bótán az 1554-es évi 5 portából harmincnégy esztendő elteltével 1 portát számláltak az egykori adórovók. Ez még nem volt elég, 1564-ben a pestis tette tönkre a falut. 1658-ban 6 lakott és 6 pusztult házból állott a település, az 1688-as tizedlajstrom pedig néptelennek jegyezte fel. Az 1600-as években Sáta lakossága fegyverrel tört rá a mezőn körmenetben lévő várkonyiakra a Ladány-völgyben lévő szőlők (Szurdok-szőlők) birtoklásáért. A Báriusok kihaltával a birtok a rokon Vayak kezére került, de a kuruc felkelésben való részvételük miatt a kamara elkobozta a birtokot. Annak egy részét csak magas áron tudták visszaszerezni. A többi rész a Plathy-, Rajcsányi-, később az Ágoston-család kezére jutott. A Platthy-család kastélyt is épített a faluban. Birtokosok voltak még később Radvánszky Károlyné, özv. Decsi Istvánné, Kilián Gyula és Kiszely Sándor is.

1945 előtt a község villany nélkül volt. Egy három tantermes egyházi iskola, gyógyszertár, körorvos és néhány magánkereskedő volt a községben. 1941-ben épült egy csecsemőtanácsadó, amely ma is rendelkezésre áll. A járási rendszerben a faluhoz tartoztak Csokvaomány, Nekézseny és Bóta községek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sáta, Fáy-kastély

Ez a település a főszereplője egy történetnek is. A fáma szerint egy Ózd mellett osztálykiránduló csapat látta a kiírást egy templomajtón: „A mai mise elmarad. Sátán vagyok.”[4] Más verziók szerint a szomszéd faluban a falubeliek látták ugyanezt a templomajtón a plébános kézírásával.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sátán születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1816. július 5-én Szvorényi József, ciszterci pap, a MTA tagja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Sáta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  4. THE (Tudományos Hasznos Emberi) magazin, I. évf. 1. szám., Legviccesebb magyar településnevek Top 10, 56. o.
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]