Tornaszentandrás
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Tornaszentandrás | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Krajnyák Dénes[1] | ||
| Irányítószám | 3765 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 208 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 13,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tornaszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tornaszentandrás
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 31′ 12,86″, k. h. 20° 46′ 32,77″ | |||
| Tornaszentandrás weboldala | |||
Tornaszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye északi részén fekszik, Edelénytől 30, Tornanádaskától 6 kilométer távolságra. Közúton elérhető a 27-es főútról Komjátinál (kb. 4 km) letéréssel.
Nevének eredete [szerkesztés]
A település nevét temploma védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. A Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.
Története [szerkesztés]
A környék már az őskor óta lakott volt. A település a honfoglalás idején jött létre. Neve először egy 1283-ban kiadott adományozó okiratban szerepel először. IV. László király ekkor adományozta Szentandrás falut Vid fia Bengrének. Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek voltak. Az egykori lakosok cseh vagy délnémet származását valószínűsíti a Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom. A 12. századi román stílusú templomot Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és a cseh bányavidékek szokásainak megfelelően építették kettős szentéllyel, és Szent András tiszteletére szentelték fel, aki ott bányász védőszentnek számít. A török 1576-ban felégette a települést. Elnéptelenedett, s csak 1730 körül népesedett be újra. A Felvidékről telepítettek be családokat, akik mészkőbányászattal és erdőgazdálkodással foglalkoztak.
Népcsoportok [szerkesztés]
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent András plébániatemplom. 12. századi román stílusú. Egyedülálló Árpád-kori műemlék: A szentély apszisa kettős, ikerszentélynek is nevezik. Az egyik apszisban a bányászok védőszentje, Szent Borbála szobra állt, a másikban pedig a templom védőszentjét, Szent Andrást képviselte kegyoltár. A falu földesurai meráni bányászokat telepítettek le és ők hozták magukkal az ikerszentélyes templom hagyományát.
1995-ben a határában található Esztramos-hegyben lévő Rákóczi 1. sz. barlangot és a Rákóczi 2. sz. barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.
Irodalom [szerkesztés]
- H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, 2006
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
