Edelény

Ez a szócikk az észak-magyarországi kisvárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Szepesedelény.

Edelény

Görög katolikus templom

Edelény címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Edelényi

Jogállás

város

Polgármester

Molnár Oszkár^[1]

Irányítószám

3780

Körzethívószám

48

Népesség

Teljes népesség

10 212 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

179,66 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

56,84 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Edelény

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 40″

Edelény

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 40″

Edelény weboldala

Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az Edelényi kistérség központja. Miskolctól 25 km-re északra, a Bódva-völgyben található.

Története [szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig	nagyközség
1950–1966	önálló tanácsú község
1966–1970	községi közös tanács székhelye
1970–1983	nagyközségi közös tanács székhelye
1984–1986	városi jogú nagyközség
1986 óta	város
Hozzá tartozó települések
1950 óta	Borsod
1963 óta	Finke
1984–1992	Abod, Damak
1984–1993	Ládbesenyő
1984–1994	Balajt
Társközségei
1966–1983	Balajt, Damak
1969–1983	Abod, Ládbesenyő, Szendrőlád
Területi beosztása
1910-ig	Borsod vármegye, Szendrői járás
1910–1923	Borsod vármegye, Edelényi járás
1923–1938	Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Edelényi járás
1938–1945	Borsod vármegye, Edelényi járás
1945–1950	Borsod-Gömör vármegye, Edelényi járás
1950–1983	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi járás
1984 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi kistérség
Központi szerepköre
1910-ig	Szendrői járás székhelye
1910–1983	Edelényi járás székhelye
1984–1986	Edelényi nagyközségkörnyék központja
1986–1990	Edelényi városkörnyék központja
1994 óta	Edelényi kistérség központja

A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését.

1332-ben Edelényi László fiai voltak birtokosai. Papja ez évben a pápai tizedjegyzék szerint 29 garas pápai tizedet fizetett. Az adó magas összege arra mutat, hogy már ekkor valószínű mezőváros volt.

Az egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut (melyet 1950-ben csatoltak hozzá) már 1108-ban említik. Ebben a faluban államalapítás kori földvár állt, amely Borsod vármegye központja és névadója. A földvárral szemben áll a helyi védelem alá vett, de még elhanyagolt állapotban lévő és magánkézben álló egykori Szekrényessy-kastély, mely valójában egy tíz szobás kúria, melyben a reformkorszakban a Ragályi és Szekrényessy családdal rokonságban álló irodalmárok, közéleti személyíségek fordultak meg, mint Kazinczy Ferenc, kinek utóbb unokaveje Szekrényessy Árpád (1849-1917) bírta a Bódva parti kúriát. Az épületről országos viszonylatban is egyedülállóan gazdag kismonográfia jelent meg 2006-ban, mely több száz eredeti fotóval és forrásidézettel mutatja be a Bódva-völgyi nemesség életviszonyait. (Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története, Edelény, 2006.). A városfejlesztés koncepciói között szerepel az egykori Szekrényessy-kastély kivásárlása, eredeti állapotban történő felújítása és 1996-ban lebontott tornyának visszaépítése és kultúrális célú hasznosítása, mely a földvár komplexumával egy egységet alkotva indokolt törekvés.

A középkorban Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a történelem viharai nem múlnak el nyom nélkül, a török időkben többször elnéptelenedett a falu.

A mezőgazdaságtól az ipar felé a 19. században kezdett orientálódni. 1838-ban a terület birtokosai cukorgyárat hoztak létre, ezenkívül megindult a barnaszén-bányászat is. Innentől a mezőgazdaság és az ipar egyformán meghatározó a település életében. 1950-ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963-ban pedig Finkét. (Finke legrégibb utcája az Árpád út, itt található egy emlékmű, amely Finke felszabadulásának állít emléket.)

Edelény 1986-ban kapott városi rangot.

A rendszerváltás után a bánya bezárt, a tsz-eket pedig felszámolták, ami nehéz gazdasági helyzetbe hozta a várost.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

Látnivalók [szerkesztés]

L’Huillier–Coburg-kastély
Borsodi földvár
Népi műemlékegyüttes
Edelényi római katolikus templom. Jézus Szíve tiszteletére felszentelt.
Finkei római katolikus templom
Edelényi református templom
Borsodi református templom
Finkei református templom
Szent Kereszt görög katolikus templom

Ismert emberek [szerkesztés]

Itt (Finkén) született 1832-ben Miklós Gyula, aki 1879-től borászati kormánybiztosként a filoxéra elleni küzdelem egyik képviselője volt.
Itt született 1844-ben dr. Sághy Gyula jogász, országgyűlési képviselő.
Itt született 1853-ban Zachár Gyula, a Pesti Kereskedelmi Akadémia tanára
Itt született 1869-ben Berger Károly Lajos mezőgazdasági tanár, szakíró

A város borsodi részén élt és hunyt el a helyi múzeum (Borsodi tájház és Szekrényessy Árpád Múzeum)névadója székelyhídi Szekrényessy Árpád (1849-1917) földbirtokos, ismert megyei mecénás.