Edelény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edelény
Edelény 029.jpg
Görög katolikus templom
Edelény címere
Edelény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Kistérség Edelényi
Jogállás város
Polgármester Molnár Oszkár[1]
Irányítószám 3780
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 10 030 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 179,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 56,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Edelény  (Magyarország)
Edelény
Edelény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 40″
Edelény  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Edelény
Edelény
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Edelény weboldala

Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az Edelényi járás központja. Miskolctól 25 km-re északra, a Bódva-völgyben található a 27-es főút mentén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését.

1332-ben Edelényi László fiai voltak birtokosai. Papja ez évben a pápai tizedjegyzék szerint 29 garas pápai tizedet fizetett. Az adó magas összege arra mutat, hogy már ekkor valószínű mezőváros volt.

Az egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut (melyet 1950-ben csatoltak hozzá) már 1108-ban említik. Ebben a faluban államalapítás kori földvár állt, amely Borsod vármegye központja és névadója. A földvárral szemben áll a helyi védelem alá vett, de még elhanyagolt állapotban lévő és magánkézben álló egykori Szekrényessy-kastély, mely valójában egy tíz szobás kúria, melyben a reformkorszakban a Ragályi és Szekrényessy családdal rokonságban álló irodalmárok, közéleti személyíségek fordultak meg, mint Kazinczy Ferenc, kinek utóbb unokaveje Szekrényessy Árpád (1849-1917) bírta a Bódva parti kúriát. Az épületről országos viszonylatban is egyedülállóan gazdag kismonográfia jelent meg 2006-ban, mely több száz eredeti fotóval és forrásidézettel mutatja be a Bódva-völgyi nemesség életviszonyait. (Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története, Edelény, 2006.). A városfejlesztés koncepciói között szerepel az egykori Szekrényessy-kastély kivásárlása, eredeti állapotban történő felújítása és 1996-ban lebontott tornyának visszaépítése és kulturális célú hasznosítása, mely a földvár komplexumával egy egységet alkotva indokolt törekvés.

A középkorban Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a történelem viharai nem múlnak el nyom nélkül, a török időkben többször elnéptelenedett a falu.

A mezőgazdaságtól az ipar felé a 19. században kezdett orientálódni. 1838-ban a terület birtokosai cukorgyárat hoztak létre, ezenkívül megindult a barnaszén-bányászat is. Innentől a mezőgazdaság és az ipar egyformán meghatározó a település életében. 1950-ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963-ban pedig Finkét. (Finke legrégibb utcája az Árpád út, itt található egy emlékmű, amely Finke felszabadulásának állít emléket.)

Edelény 1986-ban kapott városi rangot.

A rendszerváltás után a bánya bezárt, a tsz-eket pedig felszámolták, ami nehéz gazdasági helyzetbe hozta a várost.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • L’Huillier–Coburg-kastély
  • Borsodi földvár
  • Népi műemlékegyüttes
  • Edelényi római katolikus templom. Jézus Szíve tiszteletére felszentelt.
  • Finkei római katolikus templom
  • Edelényi református templom
  • Borsodi református templom
  • Finkei református templom
  • Szent Kereszt görög katolikus templom

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város borsodi részén élt és hunyt el a helyi múzeum (Borsodi tájház és Szekrényessy Árpád Múzeum)névadója székelyhídi Szekrényessy Árpád (1849-1917) földbirtokos, ismert megyei mecénás.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Edelény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edelény témájú médiaállományokat.