Szin

Szin
Szin címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Ötvös Bálint
Irányítószám	3761
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	747 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	41,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szin Pozíció Magyarország térképén
Szin Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,49730°, k. h. 20,66071°48.4973, 20.66071
Szin weboldala

Szin község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. A Jósva-patak mentén fekszik, az Aggteleki-karszt délkeleti részén, Aggtelektől 15, Edelénytől 29 kilométerre.

Nevének eredete

Az egyfajta gazdasági épületet jelentő, régi magyar szín vagy szén főnévből keletkezett. Középkori okiratokon Szín vagy Szén néven szerepelt.

A falu címere

Álló négyszög alakú pajzs. Kék mezőben két leveles szőlőindáról egy ezüst szőlőfürt csüng lebegve.

Története

A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain — azt ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel — Zeyn írásmóddal. Az ide települő örökösök előbb-utóbb a falura utaló Szini családnéven kezdték nevezni magukat; Tekus további utódai váltak:

• a Jósvafői család,
• a Szalonnai család és
• a Tornay család őseivé.

1399-ben már kőből épült temploma volt, amely az 1600-as évektől a református egyházhoz tartozott. A falu lakóinak legfőbb jövedelmi forrása a filoxérajárvány előtt a bortermelés volt; a járvány alatt ennek ősi hagyománya feledésbe merült..

1950 és 1966 között önálló tanácsú község, majd 1966 és 1990 között Szinpetrivel közös tanácsa lett. 1990-től újra önálló község; a 2000-es években körjegyzőség székhelye.

Népcsoportok

A település lakosságának 57%-a magyar, 43%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Intézményei

• Református templom. A jelenlegi templom 1804-ben épült, késő barokk stílusban. Orgonáját Ringer Ottó építette 1932-ben.
• Kisboldogasszony római katolikus templom.
• 56 férőhelyes óvoda,
• A 8 tantermes általános iskolában 11 pedagógus oktat.
• 7 kiskereskedelmi üzlet.
• 3 vendéglátó hely.
• Fiókgyógyszertár.
• Orvosi rendelő.

Nevezetességei

• A római katolikus klasszicista stílusú kápolna 1800 körül épült a falu Szinpetri felőli végén.
• Horthy Miklós vadászkastélya Szelcepusztán.
• Második világháborús emléktábla.
• Sajnos, a 20. század második felében a falu szinte valamennyi, perkupai stílusú lakóházát átépítették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1987-ben közülük kettőt nyilvánított műemlék jellegűvé:
  • Szabadság utca 9.
  • Szabadság utca 11.
• Ugyancsak műemlék jellegű a 18. században barokk stílusban épült, egykori Gedeon-kúria.
• A falu 3 vízimalmából egy maradt meg, a Deák-féle.

Külterületei

A falu három lakott külterülete: Alsómalom, Felsőmalom, Szelcepuszta.

Alsómalom

Itt áll az 1990-es évek elején vendégfogadóvá átépített, egykori Deák-féle vízimalom. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park fogadó kapujává kívánják kiépíteni.

Szelcepuszta

A falutól mintegy 3 km-rel északra, a Szelce-völgy fölső végében. A mai puszta helyén helyén az Árpád-korban valószínűleg vasműves település állt. Erre utalnak a környező hegyoldalak, völgyek nevei:

• Verő-oldal,
• Verő-tető,
• Patkós-völgy,
• Patkós-oldal;

valamint a Szelce-völgyben szántás közben felbukkanó kohósalak-maradványok.

Az 1930-as években itt építették fel Horthy Miklós vadászkastélyát. Ez jelenleg turistaház; most is főleg vadászokat fogad.

Híres sziniek

Itt született Izsó László (1891-1986) parasztköltő.

Nevezetes események

1965-ben itt forgatták Az orvos halála című filmet (rendezte: Mamcserov Frigyes, a főszerepben Páger Antal).

Források

• Vendéglátóhely
• Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.
• Szin: A falu honlapja