Szikszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 12.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 48.19505° k. h. 20.92949°48.19505, 20.92949

Szikszó

Pázmány Péter tér

Szikszó címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

3800

Körzethívószám

46

Népesség

Teljes népesség

5988 fő (2001) +/-

Népsűrűség

165,41 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

36,20 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szikszó

é. sz. 48.19505° k. h. 20.92949°

Szikszó weboldala

Szikszó város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Szikszói kistérség központja. Miskolctól 17 km-re található.

[szerkesztés] Története

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig	nagyközség
1950–1970	önálló tanácsú község
1970–1989	önálló tanácsú nagyközség
1989 óta	város
Területi beosztása
1945-ig	Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás
1945–1950	Abaúj vármegye, Szikszói járás
1950–1962	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói járás
1962–1983	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás
1984–1989	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék
1989 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói kistérség
Megyeszékhely
1920–1938	Abaúj-Torna vármegye
1945–1950	Abaúj vármegye
Egyéb központi szerepköre
1962-ig	Szikszói járás székhelye
1994 óta	Szikszói kistérség központja

A környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Dátum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki "in Zykzo" oklevelet. Ebben az időben még az Aba család birtoka, az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben indult virágzásnak a település és ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus templom. A fejlődéshez a kedvező földrajzi fekvés is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. A bortermelés már ebben a korban is jelentős volt.

A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református hitre. Ekkor került gótikus temploma a református egyházhoz.

1558. október 13-án Velicán füleki bég kirabolta és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és legyőzte a Bebek György és Telekessy Imre által vezetett magyar végvári csapat. Szikszó 1564-től adót fizetett a töröknek, ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben, 1573-ban és 1577-ben is fosztogattak a török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a várost a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél, más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány katonái, majd megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata is, s legyőzték a még így is túlerőben lévő törököket. A szikszóiak a kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost és erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11000 fős török had támadta Szikszót. Rákóczi Zsigmond (ekkor, mint egri várkapitány) vezetésével sikerült megvédenie a várost a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A csatában 2000 török és több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mind a mai napig ismerik a tömegsírok helyét.

1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzedelmeskedett a labancok felett. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a szikszói csatát. Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Rabutin császári generális teljesen felégette a várost 1706-ban, ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.

1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.

1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.

A trianoni békeszerződés után 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt elveszítette, azonban 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.

1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott.