Kurityán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kurityán
Kurityán - Palace.jpg
Pallavicini-kastély - Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Diákotthon
Kurityán címere
Kurityán címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Kazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Sziráczki Sándor[1]
Irányítószám 3732
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 1588 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 225,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kurityán (Magyarország)
Kurityán
Kurityán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 54″, k. h. 20° 37′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 54″, k. h. 20° 37′ 16″
Kurityán (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kurityán
Kurityán
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Kurityán község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. Miskolctól közúton 25 kilométerre északra található. A név szláv eredetű, teknőben, völgyben lakó emberekre utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1280-ban említik először, Koryth néven.

1408-ban épített Szent János pálos kolostor 1550-ig működött. A török hódoltság idején a falu hódoltsági terület lett, többször kifosztották.

A 18. században a Pallavicini család birtoka volt a falu, ők építették a kastélyt, ami ma diákotthon.

A 19. század második felében beindult a szénkitermelés a falu határában. A bányák sok évtizeden át biztosítottak munkát a falu lakóinak, mára mind bezártak.

A népesség a 20. század elejétől végéig több mint kétszeresére növekedett.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pallavicini-kastély (1830, klasszicista-eklektikus). "1832-ben őrgróf Pallavitziny Ferenc kastélyt alapított, amely a jelenlegi alagsorból és földszinti részből állott. Ezt megelőzően a kastélytól mintegy 150 méterre északkeletre már fennállott az az épület, amelyet még a török megszállás előtt, az 1400-as évek derekán, egy Corbin nevezetű cseh építész alapított. Ez az új kastély építésekor és azt megelőzően szintén a Pallavitziny család tulajdonát képezte. A kastély földszinti falainak vastagsága 85 – 110 cm, valamint az ablakok közé ékelt masszív vasrácsok bizonyosságot adnak arról, hogy az alapításkor nagy gondot fordítottak a védettségre, amely a századeleji kalandorok, kisebb rablóbandák ellen igencsak létjogosult volt. 1880-ban a sajókazai Radvánszki bárók megvették a kastélyt, majd 1885-ig felépítették az emeletet, valamint az erkélyt. Ekkor vált az épület teljessé, ahogyan azt mai formájában találjuk.A kastély szomszédságában találjuk a kocsiszínt /jelenleg üzlethelység/ valamint az akkori istállót, a kocsisok és lovászok szálláshelyét. Radvánszky Imre báró halála után Batthyány István gróf lett a kastély tulajdonosa, aki az 1820-as évek legnagyobb középbirtokosa volt a környéken." (Dr. Klejn Gáspár - Péchy horváth Dezső: Községi adattár:Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala - 1939.)
  • Pálos kolostorrom (gótikus)
  • Horgásztó
Kurityán, Pallavicini-kastély
Kurityán, Pálos kolostorrom

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőnyárád 2 km-re, Izsófalva 4 km-re, Szuhakálló 5 km-re. A legközelebbi város: Kazincbarcika 10 km-re.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kurityán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]