Gelej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelej
Gelej címere
Gelej címere
Gelej zászlaja
Gelej zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[1]
Irányítószám 3444
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség551 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 46′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 46′ 38″
Gelej (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Gelej
Gelej
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Gelej weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelej témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gelej község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában. A település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye déli részén fekszik, Miskolctól 42 kilométerre délre található, a Mezőkeresztest Mezőcsáttal összekötő 3305-ös út mentén. Legközelebbi szomszédjai a 4 kilométerre fekvő Mezőnagymihály és a 11 kilométerre lévő Mezőcsát. Mezőkeresztestől 8, Csincsétől mintegy 15 kilométerre fekszik. A települést a Csincse-patak szeli ketté.

Története[szerkesztés]

Gelej, légi fotó
Gelej, légi felvétel

Gelej Árpád-kori település. Nevét már 1261-ben, majd 1323-ban említette oklevél Geley néven, Barátnyárád határjárásában.

1334-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben: papja ekkor két garas pápai tizedet fizetett, ez alapján feltételezhető, hogy a települést ekkor nem sokan lakják.

A 14. században a Geley család, az Örsúr nemzetség Geszty ága volt itt birtokos. Ekkor már Kis- és Nagygelej néven szerepelt, és a Farmosi és Nyilas családok voltak itt birtokosok.

Az 1549-es összeíráskor nyolc nemesi portát írtak itt össze, de 1564-ben már csak ötöt.

A 16. század közepén már jelentős községként volt említve. E század végén tűnnek fel a birtokosok között a Forgács, a Wértes, a Farkas, a Szentmarjai, valamint a Lónyai, a Mósa, az Wza, és a Homonnai családok.

A mezőkeresztesi csata után a vármegye déli része elnéptelenedett, ebben a sorsban osztozott Gelej is; a falu a török hódoltság alatt lakatlan volt, 1730-ban Felső- és Alsó-Gelejt csak pusztaként említik. 1723-ban birtokosai között szerepeltek a Herman, a Vincze, a Petra családok is.

1735-ben a kamaráé, a szepesi kamara ekkor el akarta adni a geleji pusztát, amely szerinte a koronára szállt. Borsi Mihály leányai, Borsi Anna és Katalin 2000 Rénes forintot ígértek a birtokért, a zálogbirtokosok azonban már előre nádori adományt szereztek ősi birtokukba, így Gelej birtokosai a Petra, Vincze, Papp, Pásztor, Bársony, Forrai, Lipcsei, Makai, Menyhárt, Szomódi, Melléte (Millétei), Kiss, Hermány (Herman), Kovács, Kékedi és Sinka családok lettek. A 18. század végén – Borsod vármegyében egyedülálló módon – a lakosság közel 80%-a nemes volt, akik egyetlen földesúr alá sem tartoztak (kuriális község).

A faluban született Miskolci Kovács Gyula, fiatalon elhunyt 19. századi költő.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Demeter József (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Demeter József (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Demeter József (független)[6]
  • 2002–2006: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[7]
  • 2006–2010: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[8]
  • 2010–2014: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[9]
  • 2014–2019: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[10]
  • 2019-től: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
587
586
580
574
531
551
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (22,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 52,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (27,4% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 74,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (25% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,7% volt római katolikus, 32,2% református, 0,4% görög katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  7. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  8. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  9. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  11. Gelej Helységnévtár
  12. Gelej Helységnévtár

További információk[szerkesztés]