Szögliget
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Szögliget | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Edelényi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Tóthné Mihalik Katalin[1] | ||
| Irányítószám | 3762 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 614 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szögliget
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szögliget
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Szögliget weboldala | |||
Szögliget község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A zsákutcás település Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el egy völgykatlanban, a 26-os útról Sajószentpéternél a 27-es útra áttérve Edelényen át közelíthető meg. A falut átszeli a környező hegyekben eredő Ménes patak. Erdei út (Derenki szekérút) vezet át Körtvélyes(Hrusov)-ig Szlovákiába, de csak gyalog, vagy biciklivel járható.
[szerkesztés] Története
A falu a 13. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A vár azonban feltehetően az Óvár-hegyen épült eredetileg, és csak a 14. század elejének tartományúri harcai során történt elpusztítását követően építették fel jelenlegi helyén. A várat 1686-ban rombolták le a bécsi udvar utasítására. Ezután az uradalmi központ Bódvaszilasra került át. A vár alatt haladt a Derenki szekérút amit kereskedésre használtak.
A falu római katolikus temploma is a várral egy időben épülhetett a 13. század második felében. A református templom 1798-1800 között épült.
A második világháború alatt a Szögliget és Rozsnyó közötti erdőkben tevékenykedett a Petőfi Brigád nevű partizánegység.
Szögligethez tartozik a falutól északnyugatra fekvő Derenk romközség, melynek házait Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. A vadászterület központja Szelcepuszta volt, ahol egy fából épült vadászkastélya volt a kormányzónak, amit az ötvenes években lebontottak.
A telepulés határában a '90-es évek elején még több szénégető is működött, ezzel teremtve munkát a falu lakosainak. Mára egyik sem üzemel.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szögligeten, a Petőfi utcában áll Duber István tájháza.
- A településtől mintegy két kilométerre északnyugatra találhatóak Szádvár romjai egy 460 méter magas hegy tetején.
- Derenk romközség
- Ha Jósvafő felé vesszük az irányt, akkor Szin település, ha Szögliget felé, a Ménes-tó után található Szelcepuszta, amely központja volt a Horthy Miklós által megálmodott egységes vadászterületnek.
- A faluból Szelcepuszta, ill. Derenk felé haladva található a Ménes-tó, amely a Ménes-patak felduzzasztásával jött létre.
- A Rejtek-zsomboly, amelyet 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO világörökség listájára felvettek.
- A falu határában lévő kőbányák.
- Derenki szekérút Szögliget és Hrusov között.
-
Szögliget – Szádvár romjai
-
Szádvár
-
Szádvári látkép
-
Ménes-tó
