Bükkaranyos

Bükkaranyos címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Miskolci

Jogállás

község

Polgármester

Nagy Lajos^[1]

Irányítószám

3554

Körzethívószám

46

Népesség

Teljes népesség

1503 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

57,37 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

26,20 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bükkaranyos

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,98549°, k. h. 20,78053°

Bükkaranyos

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 47,98549°, k. h. 20,78053°

Bükkaranyos weboldala

Bükkaranyos község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben. A Bükkalja keleti részén, a Kulcsár-völgyben helyezkedik el, Miskolctól 13 kilométerre délre.

Története [szerkesztés]

Aranyos, Bükkaranyos a tőle délre eső Muhinál a tatárjárás idején vívott csata idején már létező település volt.

Nevét 1285-ben említette először oklevél Aranyas néven. A 13. század végére már két település: Kis- és Nagy-Aranas néven. A Parasznyai nemesek birtoka volt, akik 1285-ben cserébe adták a (Myskouch) Miskolc nemzetségbeli Ponyth fia Miklósnak.

1291-ben Miklós Kisaranyosd földet 25 márkáért Csebi Benedeknek és vejének eladta.

1324-ben, miután miután Károly Róbert király Aranyost Istringgel együtt hűtlensége miatt elkobozta Erney bán fia István fiaitól, Béli Lachk jászai várnagynak adta. A két aranyos szomszédai ekkor az egri püspök, a Nyéki és Vajlai nemesek és az abaúji Makranciak megbízottai voltak.

1910-ben 1161 lakosából 1157 magyar volt. Ebből 424 római katolikus, 669 református, 39 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

Legenda: "A tatárjárás idejéről is sok legenda maradt ránk. A szerencsétlen kimenetelű Muhi csata után a tatárok elől IV. Béla magyar király az erdős-bokros, ingoványos Bükkalja felé vette útját. A kevés számú, annál több sebtől vérző kísérő vitézeivel az Aranyoson átfolyó kis patakon vágott át, mely ez időben elöntötte az egész széles völgyet, így emiatt, nádas, berkes, ingoványos terület volt.

Alkalmas a menekülők számára. Mire a gázlón átértek a tatárok, szem elől tévesztették a királyt és kíséretét, így a fáradt kis csapat lepihenhetett, hogy erőt gyűjtsön a meneküléshez. Hajnalban közeledő lódobogást hallottak. Valamennyien talpra ugrottak és a legbozótosabb úttalan - utakon nekiindultak a hegynek. Folytatták a menekülést nyugat felé. A törtetésben leszakadtak és elvesztek az arany gombok a király dolmányáról. Azt a berkes részt, ahol a király és kísérete megpihent a nép elnevezte 'királyberek dűlő' -nek, ahol pedig gombjait vesztette el, azt a szőlőhegyet 'Aranygomb' .nak." (Réti Gabriella 1990)

A bükkaranyosi határ térképén ma is megtalálhatók a a Királyberek-dűlő és az Aranygomb elnevezésű területek. A völgyet és Bükkaranyost átszelő Kulcsár - patak vízhozama azóta megcsappant, az ingoványos partok visszahúzódtak.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

Nevezetességek [szerkesztés]

Ismert emberek [szerkesztés]

Itt született 1952-ben Bari Károly költő.
Itt született 1952-ben Kiss Mari színésznő.

Környező települések [szerkesztés]

Harsány 5 km-re, Kisgyőr 10 km-re. A legközelebbi városok: Emőd 7 km-re, Miskolc (Miskolc-Görömböly) 9 km-re vannak. A településnek Miskolc két városrészével – Diósgyőr és Görömböly –, valamint Nyékládháza, Emőd, Harsány, Kisgyőr településekkel vannak határai.