Léh
| Léh | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szemán Károly[1] | ||
| Irányítószám | 3832 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 470 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Léh
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Léh
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,29105°, k. h. 20,98093° | |||
Léh község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben. Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében fekszik, Miskolctól közúton kb. 30 kilométerre, északkeletre.
Tartalomjegyzék |
Megközelíthetősége [szerkesztés]
Közúton a 3-as főútról, Szikszó, majd Aszaló után kb. 4 km-rel balra letérve, egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 5 km-re fekvő Halmajon található, a MÁV 90-es számú, Miskolc-Hidasnémeti közötti vonalán.
Története [szerkesztés]
1281-ben említik először Léh nevét, de ekkor még nem a településre, csak a helyre utalnak terra Loh néven. 1326-ban nemesi birtokként említik.
1553-ban az egri vár hőse, Bornemissza Gergely kapta meg a települést több másikkal együtt. 1638-ban a törökök elfoglalták a falut.
1713-ban kis fatemplomot építettek a lakosok. Sokáig paplak sem volt, a katolikus pap szegényes körülményeit a másféle vallásúak gúnyolták, ekkor terjedt el a közmondás: „Léhen, ahol a pap meghalt éhen.” 1823–1826-ban új templom épült.
A világháborúkban a község 17 lakója esett el.
2002-ben hatalmas árvíz pusztított.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Gazdaság [szerkesztés]
A településen kisboltok látják el a lakosságot élelmiszerrel és vegyes iparcikkekkel.
Léhen a legnagyobb foglalkoztató egy mezőgazdasági rt., amely gyümölcstermesztéssel foglalkozik, illetve maga az önkormányzat.
Vallás [szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 60,5%-a római katolikus, 22,5%-a görög katolikus, 14,5%-a református és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 2%.[4]
Római katolikus egyház: az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-Encsi Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Filiaként hozzátartozik Kázsmárk és Rásonysápberencs. Plébániatemplomának titulusa (1950 óta): Jézus Szent Szíve.
Görög katolikus egyház: a Miskolci Apostoli Exarchátus (kormányzóság) Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával, Csobádhoz tartozik, mint filia.
Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Látnivalók [szerkesztés]
- Hegyi-kastély: 1911-ben épült, eklektikus stílusban.
- Római katolikus (Jézus Szent Szíve-) templom: 1823-1826 között épült, klasszicista stílusban.
- II. világháborús emlékmű.
Környező települések [szerkesztés]
Detek (5 km), Kázsmárk (kb. 2 km), Rásonysápberencs (2 km); a legközelebbi város: Szikszó (kb. 15 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Léh települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ [1]
