Hejőbába

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hejőbába
Hejőbába címere
Hejőbába címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tiszaújvárosi
Kistérség Tiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Juhász Barnabás György[1]
Irányítószám 3593
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 1871 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 105,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejőbába (Magyarország)
Hejőbába
Hejőbába
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″
Hejőbába (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejőbába
Hejőbába
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Hejőbába község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban, Miskolctól közúton 23 kilométerre délre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név és eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1234-ben említik, Baba néven, mely egyes feltevések szerint az ószláv baba, azaz vénasszony szóból származik (vö. „bába”.) Kevésbé elfogadott hipotézis az, hogy a magyar "bába" főnévből keletkezett a település neve. Az előtag vízmelletiségre utal. A Hejő a Tisza egyik mellékfolyója. Az 1300-as pápai tized-jegyzékben Bábának, illetve Babilnak nevezik a települést. A 19. században kapja a Hejő előtagot, ami különféleképpen kapcsolódik az utótaghoz a forrásokban. 1898-től a település neve hivatalosan is Hejőbába.

A honfoglalás előtti időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Krisztus születése körüli időkben a megye déli részébe az iráni származású szarmaták költöztek, ezt bizonyítja sok leletanyag, amelyek a környező településeken kerültek elő. A szarmatákat kvádok, majd vandálok követték. A 270-es évektől, pedig gepidák lakják a térséget, akiknek csodálatos arany berakásos ékszerei Mezőkövesdről kerültek elő.

A hejőbábai terület a római császárkorban, és a népvándorlás ideje alatt is valószínűleg lakott lehetett. Ennek bizonyítékait 1953-ban regisztrálták. Római pénzérméket, germán fibulákat, és gyöngyöket találtak a közelben a régészek. A népvándorlás korában is lakott volt a vidék, sok gepida, avar és hun lelet került napvilágra a környéken.

A honfoglalástól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A honfoglalás időszakában a megyét két nemzetség szállta meg. Bors nemzetsége alapította meg Borsod várát, illetve tőle származik a későbbi Miskolc-nem is. Az Örs-nemzetség szállásterületei később, a 11-ik század második felében kisajátították és Borsod vármegyéhez csatolták. Az így kialakuló vármegye szolgálatára rendelte Szent István király a közeli falvakat, így Bábát is.

1266-ban V. István kivette Bábát a várföldek sorából, és az itt élő várjobbágynak, Jacow fia Dénesnek adta a falut és őt a királyi szerviensek közé emelte. Az említett család lett a falu első birtokosa, és később felvették a Baba-i nevet. A 14. század pápai tizedejegyzékéből megállapítható, hogy a falu hasonló nagyságú volt, mint a környező települések. Itt vezetett egyébként a vármegye egyik fő kereskedelmi útvonala is.

Birtokperek következtében Hejőbábát az 1400-as években két részre osztották. Így született meg Alsó- és Felsőbába. Ez a felosztás, viszont valószínűleg nem jelentett két települést, a korabeli források egy egységes faluról szólnak, és a két megnevezés csak birtoktestekre vonatkozik. A 15. században más családok is kapnak javakat Bábán (például Czudarok, Sydok és Csányik). Ekkora a bábai birtokok felaprózódtak több család között.

A békés időszakot a török támadások követték. 1544-ben a budai Mehmed pasa Hatvan felől vezetett támadást, Heves megyén keresztül jött és feldúlta egész Dél-Borsodot, így Bábát is. A török időkben hódoltsági terület volt, adót kellett fizetnie. A főbb kereskedelmi utaktól távol esett, ezért a 1617. század gazdasági fejlődése elkerülte.

A parasztokra nehezedő terhek, a jobbágyok egyre nehezebb helyzete miatt ebben a térségben bontakoztak ki a kor nagy parasztfelkelései, és a Thököly-féle mozgalom is. A Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett, csak akkor települt be újra, amikor a birtokosok kedvezményekkel segítették ezt elő.

A második világháború idején orosz légitámadás érte Hejőbábát, az orosz katonák végigdúlták a falut, a németek pedig felégették a (Hejőpapival közös) vasútállomást.

2007. március 4-én a mezőcsáti szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hejőpapi (7 km), Nemesbikk (3 km), Sajószöged (5 km), Szakáld (4 km), a legközelebbi város: Tiszaújváros (11 km).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]