Bánréve
| Bánréve | |||
 |
|||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Hajdu Gábor József[1] | ||
| Jegyző | Garaj Dániel | ||
| Irányítószám | 3654 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1329 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 200,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bánréve
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bánréve
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Bánréve község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. A Sajó völgyében a szlovák határ mentén terül el, Ózdtól 15 kilométerre, Miskolctól 40 kilométerre északnyugatra. 2007 decemberéig határátkelőhely működött Szlovákia felé.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének jelentése
Neve a bán méltóságnév és a rév átkelőhely főnév birtokos személyragú alakjának az összetétele.
[szerkesztés] Története
A 10. században érkeznek ide a Hanvák, s 1281-ig ők birtokolják a területet. Neve előfordult Banreue, Banrewe, Banrew alakokban is.
Írásos formában Bánrévét 1381-ben említik először forrásaink. A korábban ezen a területen állt település a tatárjárás idején elpusztult, lakói a környező erdőségekben bújtak el, majd újra felépítették falujukat, melyet 1566-ban ismét felégettek, ezúttal a törökök.
Az 1760-as évekig a terület lakatlan maradt, ekkor azonban birtokosai, a Szentmiklóssyak szláv és környékbeli magyar jobbágyokkal betelepítették. A magyar lakosság református vallású volt, a szlávok katolikusok voltak. 1831-ben kolerajárvány, majd sáskajárás, 1845-ben éhínség, 1846-ban pedig tífusz pusztított a községben.
A 19. század végén és a 20. század elején a település népessége kétszeresére növekedett, iskola, templomok épültek. A II. világháború alatt a községben súlyos károk keletkeztek, az áldozatok emlékét emlékmű őrzi.
[szerkesztés] Népcsoportok
A településen a lakosságnak 99%-át magyar, a 1%-át cigány származású [3] emberek alkotják.
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Környező települések
Hét 4 km-re, Sajópüspöki 2 km-re, Serényfalva 3 km-re, a szlovákiai Sajólénártfalva 6 km-re. A legközelebbi városok: Putnok 5 km-re, Ózd 15 km-re, Tornalja 15 km-re.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus templom. Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelve. 1928-ban épült.
- Református templom. 1926-ban épült.
- Vay-Serényi-kastély vagy más néven Serényi kastély. Jelenleg óvoda működik benne.
- Hősi Emlékmű
[szerkesztés] Irodalom
- Nagy Károly: Ózd város és környéke. Ózd, 1999. ISBN 963-03-7729-2
- Ózd és térsége. Budapest, 2003. ISBN 963-9479-04-7
