Rimaszécs

	Rimaszécs (Rimavská Seč)
	A református templom
	; Rimaszécs címere
	; Rimaszécs címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Polgármester	Stubendek Márta
Irányítószám	980 42
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	2148 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	112 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	177 m
Terület	17,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″
	Rimaszécs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rimaszécs témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaszécs (szlovákul Rimavská Seč) falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 19 km-re délkeletre, a Rima folyó bal partján található.

Története[szerkesztés]

A gróf rimaszécsi és felsőlendvai Széchy család ősi birtoka. A 15. században vára is volt, amelyet a husziták 1451-ben elfoglaltak. 1460-ban Mátyás király visszafoglalta és leromboltatta.

Fényes Elek szerint "Rima-Szécs, magy. m. v. Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rosnyóhoz délre 5 mfdnyire, a Rima mellett: 735 kath., 423 ref., 18 evang. lak. Kath. és ref. anyatemplom. Földei, rétjei sikon feküsznek s igen termékenyek; szarvasmarha, kivált pedig lóvására nevezetes; lúdtollal s pehellyel is kereskedik. Hajdani birtokosa a Szécsy nemzetség várat épittetett ide. Ezt a hussiták sokáig tarták elfoglalva, de 1460-ban tőlök visszavétetett s lerontatott. A Szécsiek után Vesselényit, a II. Rákóczi Ferencz háboruja alatt gr. Eszterházy Pált, az elmulván, elébbeni birtokosát gr. Koháryt uralta, s most is hg Koháry Antal veje, h. Coburg birja. Ut. p. Rimaszombat."^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Rimaszécs, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 345 házzal és 1680 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében feltűnik Seechch alakban. 1347-ben Zeech, 1427-ben Szecch, 1467-ben Rimazech alakban jegyzik fel nevét az egykorú oklevelek. A Széchiek ősi birtoka, a kiknek itt váruk is volt. 1460-ban, a mikor Bonfini Zeechum néven említi, Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozza, de 1481-ben ismét a Széchiek birtoka. Széchi Mária után Wesselényi Ferencz birtokába jutott, a ki hűtlenség bűnébe esvén, a vár és uradalma a kir. fiscusra szállott és azután kapták a Koháryak és ezek révén szállott a Coburgokra, a kik itt ma is birtokosok. Várát a husziták elfoglalták, de 1460-ban visszavétetvén tőlük, leromboltatott. A XVII. században itt megyegyűlés is volt. 1796-ban a község országos vásárszabadalmat nyert és vásárai még a múlt században is országszerte híresek voltak. A községben járásbíróság székel, továbbá van itt polgári olvasókör, önkéntes tűzoltóegylet és a Coburg-féle uradalomnak erdészeti hivatala. A községben két templom emelkedik. A róm. kath. templom 1805-ben, a református pedig 1791-ben épült. Saját postája, távírója és vasúti állomása van. Ide tartoznak Kaczagó, Alsó- és Felső-Nándor, Alsó-Csobánka és Csobánka puszták. Ez utóbbi régen község volt és 1427-ben Csobánkaháza néven említik. Rimaszécs vidékén hajdan még négy község feküdt, melyek már rég elpusztultak. Ezek Rogas, mely 1216-ban és 1387-ben merül fel, továbbá Kuslód (Cuslood), melyről szintén 1216-ban van szó, azután Miklósfalva, mely 1431-ben még falu és végre Elekesfölde, mely a XV. században mint a Jánosfalviak, Fügedyek és azután az Abaffyak birtoka szerepel.”^[4]

A trianoni diktátumig Gömör és Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1653-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 1936 lakosából 1763 magyar, 92 szlovák és 45 cigány.

2021-ben 2148 lakosából 1725 magyar (80,3%), 234 szlovák, 148 cigány, 2 rutén, 1 cseh, 1 német, 37 ismeretlen nemzetiségű^[5].

Látnivalók[szerkesztés]

Református temploma gótikus, melyet reneszánsz stílusban átépítettek, majd 1791-ben felújítottak. Erődített fal övezi
Római katolikus templom^[6]
Emlékmű

A római katolikus templom
A 2002-ben készült Emlékmű

Neves személyek[szerkesztés]

Talán itt született és itt volt református lelkész Otrokocsi Fóris Ferenc teológus és nyelvészeti író.
Itt született 1860-ban Fery Oszkár Aurél csendőrtábornok.
Itt született 1924-ben Jarmila Štítnická szlovák író, szerkesztő és publicista.
Itt született 1953-ban Stubendek László politikus, a szlovákiai Komárom polgármestere.
Itt tanult Tóth Elemér felvidéki magyar költő, író, műfordító, szerkesztő.